- Külföld
- európai bizottság
- német kormány
- kötelezettségszegési eljárás
- alkotmánybíróság
- európai bíróság
Példa nélküli eljárást indított Brüsszel Németország ellen
További Külföld cikkek
Az Európai Bizottság szerint kivizsgálásra szorul: vajon a német alkotmánybíróság tavaly túllépte-e a hatáskörét, amikor úgy döntött, hogy az Európai Bíróság álláspontja az Európai Központi Bank kötvénykibocsátási gazdaságélénkítő programjáról nincs összhangban Németország alkotmányával.
Ez az első olyan eset, amikor a német alkotmánybíróság szembemegy az Európai Bíróság megállapításával – emlékeztet a Deutsche Welle.
Brüsszel szerint a német legfelsőbb bíróság döntése veszélyeztetheti az Európai Bíróság joghatóságát a 27 tagország felett.
Jóllehet a német alkotmánybíróság ítélete egyáltalán nem befolyásolta az EKB-nak az euróövezet gazdaságának ösztönzésére tett erőfeszítéseit, az Európai Bizottság közölte: lépéseket tesz, mivel a német bíróság „súlyos precedenst” teremtett, amely alááshatja az EU-t, és megnyitja az utat más tagállami bíróságok előtt, hogy megkérdőjelezzék az Európai Bíróság dominanciáját – szögezte le a Financial Times.
„Más országok is érintettek”
Brüsszel „az uniós jog alapvető elveinek megsértése” miatt küldött hivatalos felszólításában két hónapot adott a német kormánynak a válaszadásra. Amennyiben a válasz nem kielégítő, az eljárás az Európai Bíróság elé kerülhet.
A jogi helyzet egészen szokatlan: a független alkotmánybíróság döntését egy kormánynak kell értékelnie, amelynek nincs beleszólási joga az ítéletek megszületésébe. Ha pedig a válasz nem kielégítő, akkor az az európai igazságszolgáltatási testület dönthet, amelynek a döntését épp egy tagállami legfelsőbb bíróság vitatta el.
Brüsszel a jogállamiság megsértése miatt Lengyelországgal is harcban áll, a német esettel egyidejűleg pedig külön kötelezettségszegési eljárást indított a magyar kormány ellen a Klubrádió lekapcsolása miatt.
A bizottság az uniós médiaszabadság erősítésére irányuló lépése kapcsán közölte: Magyarország döntése „erősen megkérdőjelezhető alapon” született, illetve „aránytalan és átláthatatlan”.
A Németország elleni fellépés az EU és a német alkotmánybíróság között az uniós jog elsőbbségéről folyó hosszú küzdelem legújabb fordulópontja.
„Nagyon alaposan meg fogjuk vizsgálni a bizottság kifogásait” – ígérte Angela Merkel német kancellár szóvivője. Arra a kérdésre, hogy Németország vajon rossz uniós példát mutatott-e a szerződésszegési eljárásokban, azt válaszolta, hogy más országok is érintettek.
Természetesen semmiképpen sem szeretném ezt lekicsinyelni, de nem mi vagyunk az egyetlenek
– tette hozzá Steffen Seibert.
A karlsruhei alkotmánybíróság már régóta az uniós jogszabályok németországi jogszerűségéről a végső szót kimondó döntőbírónak tekinti magát, kivált a költségvetési és monetáris politikában.
Tavaly májusi ítélete szerint a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság túllépte hatáskörét az EKB kötvényvásárlásait igazoló, a német alkotmánybírók szerint „érthetetlen” ítéletével.
Azt is követelték, hogy az EKB három hónapon belül készítsen „arányossági értékelést” a kötvényvásárlások igazolására. Ellenkező esetben azt kockáztatja, hogy Németország kilép az euróövezet monetáris politikájából.
A vita egyébként már tavaly nyáron megoldódott, miután az EKB a német kormány és a német központi bank által támogatott új értékelést készített.
Ennek ellenére a bizottság szerint Németország döntése, miszerint az Európai Bíróság túllépte hatáskörét, ellehetetlenítette az Európai Bíróság ítéletének a németországi joghatását, és ezzel megsértette az uniós jog elsőbbségének elvét.
Nincs veszélyben az Európai Unió Bíróságának tekintélye, és nincsen semmi rendkívüli abban, hogy nézeteltérések támadnak bíróságok között – ezt nyilatkozta Andreas Vosskuhle, a német alkotmánybíróság elnöke tavaly májusban.
Dennis Kolberg, a német pénzügyminisztérium szóvivője most megjegyezte: „Az európai bíróságok közötti hatáskörmegosztás alapvető kérdéseiről van szó. A német kormány álláspontja szerint fontos a bíróságok közötti jó együttműködés.”
(Borítókép: A Németországi Alkotmánybíróság ülése 2017. január 17-én. Fotó: Matthias Hangst / Getty Images)