Hermina
15 °C
27 °C

Biden Putyinnál folytatja a Kína-ellenes turnét

2021-06-16T124110Z 127580020 RC2O1O9AZRI2 RTRMADP 3 USA-RUSSIA-S
2021.06.16. 08:30
Teljes fordulatszámon pörög az amerikai diplomácia, Joe Biden alig egy hét leforgása alatt négy fontos találkozón vesz részt. Bár Peking nincs a listán, minden megbeszélés központi témája Kína. A G7-et, a NATO-t és az Európai Uniót látszólag meggyőzte Biden a kínai fenyegetés fontosságáról, szerdán azonban nehezebb menet vár rá: Vlagyimir Putyin következik, aki történelmi csúcsra építette kapcsolatait Pekinggel.

A járvány lecsengésével nemcsak az emberi közösségeket jellemzi szociális túlbuzgás, de a washingtoni diplomácia is újra hiperaktív korszakát élheti. Joe Biden amerikai elnök csak az elmúlt egy hét leforgása alatt négy fontos találkozón vett részt: a nyugati demokráciák meghatározó gazdaságai, a G7-ek múlt hét végi találkozója után Biden a NATO-csúcsra utazott hétfőn, kedden pedig az Európai Unió vezetőivel egyeztetett. Ezt követi szerdán a máris történelminek beharangozott, Biden és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti csúcstalálkozó. 

Az elnöki turné kissé abszurd stílusjegye, hogy bárkivel is egyeztessen az Egyesült Államok, a beszélgetések főszereplője mindig egy harmadik fél, Kína. Peking sosem kap meghívót a találkozókra, így aztán a színpad széléről kénytelen bekiabálni az egyébként róla zajló vitákba. Márpedig Biden nem kímélte nyilatkozataiban a feltörekvő ázsiai nagyhatalmat:

A G7-ek korábbi találkozóikon nem tértek ki Kínára, ezúttal azonban igen. A G7-ek megállapodtak abban, hogy együttesen figyelmeztetnek a Hszincsiangban és Hongkongban zajló atrocitásokra

– fogalmazott Biden a G7-csúcs után. 

A NATO legutóbbi, 2010-es stratégiájában Oroszországot partnerként azonosítottuk, Kínára pedig a dokumentum ki sem tért. Megvitattuk a hosszú távú kihívásokat, és megállapítottuk, hogy Kína tevékenysége kikezdi a a biztonságunkat

– mondta az amerikai elnök a hétfői NATO-csúcson.

Itt az ideje félretenni nézeteltéréseinket, hogy a Kína által jelentett kereskedelmi kihívásokra összpontosítsunk

– mondta sajtóinformációk szerint Biden az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek.

Épül a Nagy Nyugati Koalíció

Az elmúlt egy hét történései eldöntötték a Biden külpolitikáját latolgató szakértői vitát. Nem maradt kétség afelől, hogy a demokrata elnök legfontosabb prioritása a feltörekvő Kína visszaszorítása, amit elődjével, Donald Trumppal szemben nem csak gazdasági eszközökkel érne el.

Biden széles körű, nemzetközi Kína-ellenes koalíció felállításán dolgozik, aminek a magja a nyugati típusú demokráciát képviselő országok.

A G7-együttműködésnek, de leginkább a NATO-nak és az EU-nak kiemelt feladatokat tartogat a washingtoni vezetés. Erre mutatnak az elmúlt egy hét alatt hozott döntések is:

  • A G7-találkozón a tagállamok egy globális infrastrukturális projektről hoztak döntést: a B3W (Build Back Better World) a Kína által 2013-ban elindított Egy övezet, egy út kezdeményezés (BRI) ellensúlyozására jön létre, a gazdag nyugati országok a szegényebbek fejlesztéseihez ajánlanának alternatívát.
  • A NATO-csúcson – az észak-atlanti együttműködés történetében először – a tagállamok Kínát is rendszerszintű biztonsági kockázatnak minősítették. Egyben a szövetségesek felelős magatartásra szólították fel Pekinget, beleértve a világűrben és a kibertérben kifejtett tevékenységét is.
  • Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig a Bidennel folytatott találkozót követően elmondta: Kína mindenekelőtt gazdasági versenytárs, ezért eszközökre van szükség az egyenlő versenyfeltételek biztosításához. Ez pedig erős kritika ahhoz képest, hogy tavaly év végén még egy szabadkereskedelmi megállapodás küszöbén állt az EU és Kína.

Putyinnak „nincs is lelke”

Ennek ismeretében jogosan merül fel a kérdés: vajon hogyan jön a képbe Oroszország? A szerdán esedékes találkozóval kapcsolatban maga Vlagyimir Putyin is úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok és Oroszország kapcsolata történelmi mélypontra süllyedt, nyilatkozatában ráadásul némi nosztalgiával emlegette fel Donald Trumpot. Kijelentésébe talán egy kis bosszúvágy is vegyült, hiszen Biden korábban, Barack Obama alelnökeként többször találkozott Putyinnal.

Állítólag egy alkalommal közölte az orosz elnökkel, hogy „Önnek nincs lelke”, egy másik alkalommal pedig a sajtónak kerek perec kijelentette: „Nem bízom meg benne.”

Nem lesz tehát könnyű eredményeket elérni a maratonira tervezett szerdai találkozón. A Foreign Affairs szaklap szerint a nehézségek ellenére lesz miről beszélgetnie a két vezetőnek. Ilyen például a tömegpusztító fegyverek korlátozását célzó Új START-megállapodás megújítása, ennek érdekében már korábban lépéseket tett a két vezető. Szintén téma lehet a kiber- és űrfegyverek korlátozásáról már korábban felvetett párbeszéd folytatása. A Foreign Affairs arra is felhívta a figyelmet, hogy az Egyesült Államokba delegált orosz nagykövet jelenleg Moszkvából, az Oroszországba delegált amerikai nagykövet pedig Washingtonból dolgozik – a diplomáciai ügymenet normalizálása nagyban felgyorsítaná a nézeteltérések elsimítását.

Hidegháború, Kissinger után

A látogatás középpontjában azonban ezúttal is Kína áll. Moszkva és Peking jelentősen fokozta együttműködését, Putyin például – szintén a szerdán esedékes találkozóval kapcsolatban – történelmi csúcspontról beszélt a két ország kapcsolatában. Jelentősen emelkedő kereskedelmi együttműködésük mellett (2021 első negyedévében 20 százalékos emelkedés volt a tavalyi év azonos időszakához képest) a védelmi, katonai területeken is szorosabbra fonják kapcsolataikat.

Logikus lépés tehát éket verni az erősödő szövetség tagjai közé, a gyakorlat ráadásul nem példa nélküli az amerikai diplomáciában. Az Egyesült Államok és Kína közötti kapcsolatok normalizálása érdekében Henry Kissinger 1971-ben utazott titkos küldetésre Pekingbe, ahol Csou En-lajjal (Zhou Enlai) találkozott.

A két csúcsdiplomata készítette elő Richard Nixon elnök 1972-es látogatását, aminek célja a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság gyengélkedő kapcsolatának további roncsolása volt.

A Kissinger nevéhez fűződő „háromszög-diplomácia”, vagyis a Szovjetunió, Kína és a keleti blokkhoz tartozó többi ország közötti hintapolitika nagyban hozzájárult a hidegháborúban elért amerikai győzelemhez.

hidegháborús légkör most is adott, ráadásul a múlt és a jelen szereplői között bőven van átfedés. Szakértők mégis úgy vélik: hiába van számos ellentét a két, aszimmetrikusan fejlődő keleti hatalom között, Moszkva és Peking kapcsolatában jelenleg több a lehetőség, mint a fenyegetés. Nem mellesleg Kína az 1970-es években a világtól izolált, fejletlen ázsiai állam volt, amit Oroszországról gazdasági nehézségei ellenére sem lehet elmondani. Ahogyan arra a Foreign Affairs cikke is felhívja a figyelmet, Moszkva Ukrajnában, a Krím félszigeten katonai erőt alkalmazott, ezért Washington számára a teljes kiegyezés nem lehet opció.

A külpolitikai szaklap Oroszország és Kína együttes elrettentésében látja a megoldást.

A szerző szerint az új amerikai nagystratégiát a demokratikus országok szoros együttműködésére kell alapozni; Moszkva szerinte meggyőzhető. Persze csak abban az esetben, ha sikerül visszaállítania a demokrácia hitelességét Európában és a világ más pontjain egyaránt. 

(Borítókép:  Joe Biden amerikai elnök megérkezik a genfi Cointrin repülőtérre az Egyesült Államok–Oroszország-találkozó előestéjén 2021. június 15-én. Fotó:  Denis Balibouse / AFP)