Judit, Xénia
19 °C
34 °C

Halálos mérget árul vakcinaként a maffia

000 8YN8WY
2021.06.19. 08:05
A járvány csak rövid időre okozott válságot a dél-olasz maffiák működésében, amelyek ma már megerősödve csapnak le minden lehetőségre, amelyet a pandémia okozta káosz kínál számukra. A bűnszervezetek drasztikus változáson mentek át, és sokkal veszélyesebbekké váltak.

A bűnszervezetek által biztosított uzsorakölcsönök, akárcsak egy polip csápjai, valósággal fojtogatják az olasz gazdaságot, aki pedig nem tud fizetni, az megtapasztalja, milyen érzés a maffia fenyegetésének árnyékában élni. Módszerük lényege, hogy vállalkozónak álcázva magukat „segítséget” kínálnak a tőkehiánnyal küzdő cégeknek, például beavatják őket az adóelkerülés és a költségek optimalizálásának rejtelmeibe. Viszonzásként társulást vagy pénzt kérnek, amelyet a járvány után kell kifizetni. Aztán egy szó szerint visszautasíthatatlan ajánlattal, mondjuk az üzlethelyiség felújításával rögtön elkezdik feltornázni az adósságot. Cserébe részesedést követelnek a cégből, a tulajdonost pedig csak a törvényesség látszata miatt hagyják meg a posztján.

Az uzsorások kontaktszemélyei általában jog- és adótanácsadók, de lehetnek korrupt banki alkalmazottak is. Gyakran olyan vállalkozók vezetik be őket sorstársaik körébe, akik maguk is ebben a csapdában vergődnek. Egyesek abban reménykednek, hogy új „ügyfeleket” szerezve törleszthetik az adósságot, amelyet még egy haláleset sem képes eltörölni, mert a tartozás az örökösökre száll. Az ilyenkor alkalmazott maffiás nyomásgyakorlás egyik jellegzetes módszere, hogy megjelennek az öngyilkosságba kergetett adós temetésén, hogy emlékeztessék a hozzátartozókat a kölcsön kiegyenlítésére.

Az olasz maffiacsoportok uzsorával kapcsolatos szemléletének drasztikus változása a koronavírus-járvány mellékhatásai közé sorolható.

Nem is olyan régen a maffiózók még szégyellték volna, ha uzsorásnak nézik őket, ám a fordulatot jól szemlélteti egy Riminiben történt eset, amire közvetlenül az első lezárás után került sor. Néhány camorrista pénzt ajánlott a legnagyobb helyi szállodák tulajdonosainak, hogy további hoteleket vásároljanak fel, azzal a hátsó szándékkal, hogy aztán erőszakkal elveszik tőlük azokat. De gyakoribb módszernek számít, hogy a csőd szélén táncoló turisztikai létesítmények megszerzését egy törvényesnek tűnő társaságon keresztül bonyolítják le. A bűnszervezetek pénzével feltámasztott hotelek akár fél áron is felvásárolhatják a konkurens szállodákat, ami azt bizonyítja, hogy a maffiaszervezetek számára a pandémia periódusa egyúttal az ingatlanpiaci befektetések kihagyhatatlan lehetősége is.

Brüsszel már aggódik

2020 nyarán az olasz kormány létrehozott egy pénzalapot, amely a koronavírus-járvány miatt válságba kerülő vállalkozások fizetőképességének megőrzését szolgálja. A fő célcsoport, a kis- és középvállalkozók a bankoknál nyújthatják be a kérelmeket. A maffiózók rögtön kitervelték, hogyan tegyék rá a kezüket a jótállási alapból kiutalt harmincezer eurós összeg felére. Az ügynökeik tisztességes vállalkozókként jelennek meg a bankokban, ahol garanciát vállalnak a fizetésképtelen cégekért, majd amikor az állami alapból folyósítják a pénzt, a felét zsebre teszik. A maffiacsoportok tehát bármikor készek megtalálni a kiskapukat a válságkezelésre szánt állami és uniós pénzforrásokhoz, ami Brüsszelben is aggodalmat keltett.

Manapság már az olasz csizma egyetlen pontja sem mentes a maffiabűnözéstől, miközben a periférikus területeken egyes bankfiókok és csendőrlaktanyák bezárása szintén az uzsoratörekvéseknek kedvez. A kétes eredetű pénzforrások bevetése majd a járvány utáni nyitás időszakában lesz igazán látványos, amikor a vendéglátóipartól a kereskedelmen és az építőiparon át egészen a turizmusig bezárólag tarolhat a maffiás uzsoraágazat.

Az olasz maffiacsoportok nemcsak a likviditási problémák sebtapaszaként debütáltak a pandémia alatt,

hanem szociális téren is akcióba lendültek.

A magánszemélyeknek adott kölcsönök esetében a Camorra lemondott a szokásos, ötven–hetven százalékos kamatról, hiszen akkora a hitelek iránti igény, hogy a befektetések kisebb haszonnal is bőven megtérülnek. A munkanélküliség által leginkább sújtott nápolyi kerületekben az államot megelőzve gondoskodnak a rászorulókról, akiknek a kilétét sokszor zsarolással derítik ki. Előfordul, hogy megfenyegetik a papokat, hogy átadják nekik a katolikus segélyszervezet, a Caritas által támogatott személyek listáját. A Camorra tagjai pedig ellátják őket élelmiszerrel, és felajánlják a „szolgáltatásaikat”, például ezereurós jutalékért elintézik, hogy kimenjen hozzájuk a háziorvos vagy egy laboratóriumban elvégezzék nekik a koronavírustesztet.

Ez a tarifa még így is kedvező mindazoknak, akik feketén foglalkoztatott személyként nem jogosultak egészségügyi ellátásra. Persze rögtön meglebegtetik az orruk előtt a kedvezményes kamatra adott uzsorakölcsönöket, sőt gyakran dílereket is toboroznak közülük. Stratégiájuk lényege, hogy erőszakot, némi pénzt és az összeköttetéseiket mozgósítva további nyereségre, kapcsolatokra és bizalmi tőkére tesznek szert.

Az olasz maffiaszervezetek szociálisháló-funkciója nem új keletű jelenség, a saját köreikben már szinte hagyománynak számít. Szicíliától Nápolyig valamennyi maffiacsoportnál szokás a bebörtönzött maffiózók családjának a támogatása. A börtönben ülő camorristák feleségei vagy barátnői, főleg ha várandósak vagy már vannak gyermekeik, minden hónapban számíthatnak a Camorra által készpénzben adott ellátmányra, a mesatára, amely mellé egy csomag élelmiszer is jár.

A járvány alatt a bűnszervezetek kiterjesztették ezt a kört a rászorulókra is, gyakran szerveznek például ételosztásokat.

A maffiacsoportok szociális tevékenysége azt az üzenetet közvetíti, hogy helyi szinten az állam egyfajta működőképes alternatíváját jelentik. A központi hatalommal való versengés szinte egyidős az olasz maffiaszervezetekkel, amelyeknek elemi érdekük a Délen sokszor még ma is ellenséges államszemlélet fenntartása. A maffiózók célja a hasznosságuk és a létjogosultságuk bizonyítása, illetve a közösség szimpátiájának és lojalitásának kivívása. Luciana Lamorgese belügyminiszter levélben figyelmeztette az olasz tartományok vezetőit a maffiás szociális juttatások veszélyeire, a kormány pedig létrehozott egy négyszázmillió eurós ételutalvány-alapot és további pénzforrásokat utalt ki a polgármestereknek, hogy legalább ezen a téren visszavehessék az irányítást a bűnszervezetektől.

Diplomáciai feszültség és kormányválság

A járvány okozta válsághelyzet miatt már 2020 tavaszán napirendre tűzték egy uniós helyreállítási alap felállítását, ami két táborra szakította a tagállamokat. A legnagyobb krízissel küzdő Olaszország úgynevezett koronakötvények kibocsátását, egy szolidaritási csomag elfogadását és a közös európai adósságvállalást szorgalmazta, de a „takarékos négyek” Németországgal az élen elvetették a javaslatot. A kompromisszum még javában váratott magára, amikor 2020. április 9-én megjelent egy nagy port kavaró cikk a német Die Welt munkatársa, Christoph B. Schiltz tollából, aki nyíltan kritizálta az olasz kezdeményezést.

Az újságíró a maffiabűnözéssel érvelt, amely évtizedek óta stigmatizál egy egész országot. 1997-ben a Der Spiegel címlapja verte ki hasonlóképpen a biztosítékot, akkor egy tál spagettiben heverő pisztollyal illusztrálták a maffiakérdés olasz gyökereit. Schiltz felszólította Angela Merkel német kancellárt, hogy ne engedjen a római kormány kérésének, mert

a maffia másra sem vár, mint egy újabb brüsszeli pénzesőre,

majd kifejtette, hogy az uniós támogatást szigorú feltételekhez kell kötni, és ellenőrizni kell, hogy az olaszok mire fordítják a helyreállítási alapot.

A közvélemény és a politikusok egyaránt sértőnek érezték Schiltz sorait, mintha minden olaszt egy kalap alá vett volna a maffiózókkal, észrevételei pedig a Gomorra című, a nápolyi Camorrát bemutató könyve miatt rendőri védelem alatt élő Roberto Savianót is állásfoglalásra késztették. Saviano kiemelte, hogy a maffiabűnözés nemcsak olasz, hanem országhatárokon átívelő probléma, mert ezek a bűnszervezetek már egész Európára, sőt más kontinensekre is kiterjesztették a befolyásukat. Az itáliai maffiacsoportok, főleg a 'Ndrangheta Németországban is aktívan jelen vannak, annyi különbséggel, hogy ott általában pizzériákat használnak fedőtevékenységként a drogügyletek leplezésére, és bár

kevesebbet lőnek, mégis nagyon erősek.

Saviano szerint az európai helyreállítási alap nélkülözhetetlen az olasz gazdaság talpra állításához, mert legális pénzforrások híján az ország teljesen ki lenne szolgáltatva a szervezett bűnözői csoportoknak, amelyek stabil tőkeháttér mellett is tárt karokkal várják az uniós pénzeket. Az Európai Bizottság júliusban elfogadta a 750 milliárd eurós Next Generation EU tervet, majd minden érintett tagállamtól bekértek egy tervezetet, hogy mire fordítanák a helyreállítási alapból kapott összeget. Hamar kiderült, hogy Olaszországban a fő célkitűzések között szerepel a maffiaszervezetek bölcsőjét jelentő déli területek további fejlesztése, ahol a helyismeretüket és a kapcsolataikat latba vetve

könnyen rátehetik a kezüket az uniós támogatásokra.

A járvány második hullámának kezelésére hozott intézkedések és az uniós pénzek felhasználása kapcsán 2021. január végére kormányválság alakult ki Olaszországban. Matteo Renzi korábbi demokrata párti miniszterelnök, az Italia Viva párt (IV) alapítója élesen bírálta a Conte-kormány válságkezelését, és visszahívta minisztereit a kabinetből, ezért Giuseppe Conte benyújtotta a lemondását. Végül februárban Mario Draghi, a neves olasz közgazdász, az Európai Központi Bank egykori elnöke alapíthatott kormányt, Draghi személye pedig kedvezően hatott a pénzügyi fegyelem hiányával vádolt Olaszország európai és nemzetközi megítélésére.

Versenyfutás a vakcinákért

A koronavírus elleni oltóanyagok újabb nyerészkedési lehetőséget jelentenek a maffiacsoportok számára. Az Interpol főtitkára, Jürgen Stock úgy fogalmazott, hogy

a vakcinák jelentik a 2021-es év folyékony aranyát.

Az oltóanyagokat övező bizalmatlanság és az egyelőre korlátozott elérhetőség szintén a szervezett bűnözői csoportoknak kedvez. Az Interpol a vakcinák hamisításának és ellopásának a veszélyére figyelmeztetett. Előfordulhat, hogy a bűnszervezetek közvetlenül a raktárakból tulajdonítják el az oltóanyagokat, vagy még szállítás közben, egy előre megrendezett támadás keretében szerzik meg. Az olasz maffiaszervezetek már egy évtizede bekapcsolódtak a hamisított gyógyszerek értékesítésébe. Az Ázsiából származó, hatástalan vagy egyenesen halálos készítmények és vakcinák főleg az afrikai országokra jelentenek veszélyt.

A kenyai Mombasa kikötője a gyógyszercsempészet egyik nemzetközi csomópontja, ahol 132 bűnszervezet működik. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a hamis gyógyszerek és védőoltások felét Afrika szubszaharai térségében értékesítik. Nigériában már idén januárban kiadták a figyelmeztetést a lakosságnak a koronavírus elleni hamisított vakcinákkal kapcsolatban. A Twitteren egy magát orvosként megnevező nigériai férfi például

az AstraZeneca oltóanyagát hirdette, dózisonként száz euróért.

Az olasz bűnszervezetek részt vesznek ebben a folyamatban is. A Camorra aktívan jelen van a Dél-afrikai Köztársaságban, ráadásul brit nyomozók kapcsolatot tártak fel az itáliai maffiacsoportok, valamint a nigériai, marokkói, egyiptomi és elefántcsontparti bűnbandák között, miközben a politikailag instabil Líbia szintén a hamis gyógyszer-kereskedelem fellegvárának számít az afrikai kontinensen.

Azonban a hamisítás veszélye nemcsak az oltóanyagokat fenyegeti, hanem a koronavírusteszteket is. A különféle weboldalakon hirdetett, kétes eredetű gyógyászati termékek pedig a kiberbűnözés kockázatát is növelik. Az Interpol elemzése szerint háromezer, illegális gyógyszereket reklámozó honlap közül 1700 esetében találtak kiberfenyegetettségre utaló jeleket, különös tekintettel a spamekre és az adathalász-kísérletekre.

Oltakozás a maffia árnyékában

A hamis vagy lopott vakcinák eladásán kívül az olasz maffiaszervezetek más módon is hasznot húznak az oltásokból. Az egészségügyi berkekben kiépített kapcsolati tőkéjüket mozgósítva pénzügyi ellenszolgáltatásért beavatkoznak az oltási folyamatba, lehetővé téve a jelenleg még hosszú várólisták megkerülését. A maffiás tevékenység hatása máris érzékelhető több olasz tartományban, köztük Pugliában is, ahol gyanúsan megnőtt az oltóanyagra első körben jogosult egészségügyi alkalmazottak létszáma. Mivel az oltási sorrendről nem született átfogó szabályozás, a befolyásos személyek, például egyes politikusok, jogászok és médiaszereplők könnyen kijátszhatták a rendszert, hogy mielőbb védettséget szerezzenek.

A maffiabűnözés által leginkább érintett Szicíliában, Campaniában és Calabriában legalább annyian kapták meg az elsők között maffiás közbenjárással az oltást, mint ahány nyolcvan év feletti lakos él a három déli tartományban. Körülbelül ezer olyan személy ügyében indult nyomozás, akiről azt feltételezik, hogy jogellenesen jutott vakcinához, ebből 150 esetet Palermóban regisztráltak. A szicíliai Corleone polgármestere, Nicolò Nicolosi több városi tanácsossal együtt még januárban, soron kívül megkapta az oltást,

a botrány pedig majdnem a pozíciójába került.

Az olasz parlament maffiaellenes bizottsága felszólította az érintett régiókat, hogy adják át a szabálytalanul beoltott személyek listáját, mert minden jel arra utal, hogy a déli tartományokban a maffiaszervezetek irányítják a vakcinához jutás folyamatát. Olaszországban a visszaélések miatt 2021 áprilisában változtattak a kaotikus oltási renden, így az idősek és a krónikus betegek kerültek a várólisták élére. Azonban a maffiás vakcinabiznisz szálai egészen Dél-Amerikáig vezetnek. A calabriai 'Ndrangheta már a járvány előtt szövetségre lépett az 1993-ban alakult Primeiro Comando da Capital nevű brazil bűnszövetkezettel, amely São Paulo állam börtöneit és favelláit uralja. A PCC dózisonként kétszáz dollárért árulja a vakcinát a gazdagoknak, akik pénzért előbb oltáshoz juthatnak a szegényekkel szemben.

A Camorra már az 1800-as években megfogalmazta az olasz maffiabűnözés mottóját, amely úgy szól, hogy

még a bolhából is aranyat csinálunk.

A mostani járványhelyzet tükrében nyilvánvaló, hogy a szemléletük azóta sem változott, hiszen a legnagyobb globális válságokból, így a pandémiából is képesek további tőkét kovácsolni, csakhogy ezúttal a bolhánál is kisebb, szabad szemmel láthatatlan koronavírusból nyerészkednek a maffiózók.

A szerző maffiakutató, történész és kulturális antropológus, a „Maffia. Az olasz Dél keresztje”, valamint „Az olasz maffiabűnözés rövid története” című kötetek írója.

(Borítókép: Arcmaszkot viselő rendőr a Rinascita Scott maffiatárgyalás napján Lamezia Terme városában, Olaszországban  2021. január 13-án . Fotó: Gianluca CHININEA / AFP)