Lehel
17 °C
27 °C

Itt a levél, sarokba szorította a kormányt a melegellenes törvény miatt az Európai Bizottság

2021.06.24. 06:06

A pedofiltörvényhez kapcsolódó melegellenes szabályozás nemcsak az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt elveket, hanem az unió alapelvét, a belső piac szabad működését is sérti – állapította meg az Európai Bizottság (EB) a Varga Judit igazságügyi miniszternek vélhetően azelőtt küldött levelében, hogy Áder János köztársasági elnök aláírta volna a jogszabályt.

A levelet kiszúró EUrologus úgy fogalmaz, azzal, hogy a bizottság összefüggésbe hozta a törvényt a belső piac működésével, gyakorlatilag sarokba szorította a magyar kormányt egy esetleges jogvitában.

A levelet a brüsszeli testület szóvivője, Dana Spinant osztotta meg.

Mint ismert, a törvény amellett, hogy nyilvántartást hoz létre a pedofil bűncselekmények elkövetőiről, és jelentősen szigorítja a büntetési tételeket, azt is rögzíti, hogy az iskolai szexuális felvilágosító foglalkozások nem irányulhatnak a nem megváltoztatására, valamint a homoszexualitás népszerűsítésére. A jogszabály szerint tizennyolc év alatti fiatal számára tilos elérhetővé tenni pornográf tartalmakat, a szexualitás öncélú bemutatását, valamint olyat, amely a születési nemnek megfelelő önazonosságtól eltérést, annak megváltoztatását vagy a homoszexualitást népszerűsíti. Ugyanez a szabály vonatkozik a reklámokra is.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán figyelmeztetett, kötelezettségi eljárást indulhat Magyarországgal szemben. Ezt erősítette meg a bizottsági levél is, amely kijelentette, hogy ha a törvény a kifogások ellenére is hatályba lép, az uniós intézmény cselekedni fog az uniós jog és állampolgárok védelmében.

Még a végén Brüsszel tényleg beavatkozik

Az Európai Bizottság szerint amellett, hogy a törvény megszegi az Alapjogi Charta 21. cikkelyét, amely szerint tilos nemi irányultság alapján diszkriminálni, több alapjoggal is szembemegy. E szerint 

  • a LMBTQI-emberek és -párok megbélyegzésével sérti a magán- és családi élethez való jogot, 
  • a szólás- és információszabadság jogába ütközik, ugyanis korlátozza a médiaszolgáltatások és egyéb kommunikációs formák tartalmát,

és a vállalkozások szabadságát is korlátozza, mert kényszerhelyzetbe hozza a szolgáltatókat. 

Míg az uniós értékek és a jogállamiság definícióin lehet vitatkozni, az EU a belső piac védelmére épül, és ezzel fogást találhatnak Magyarországon.

A Bizottság szerint ugyanis a törvény sérti az audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó irányelvet, hiszen külföldi cégek nem tudnának Magyarországra értékesíteni a törvény hatálya alá eső tartalmakat, vagy éppen fordítva.

Ezt úgy lehet elképzelni, hogy – mondjuk – egy belga cég nem tudná eladni a reklámját Magyarországon, ha homoszexuális szereplő van benne. 

A másik pont, amelyet az Európai Bizottság kritizált, a publikációkra vonatkozik. A testület kéri a kormányt, magyarázza el, mit jelent például könyvek és újságok esetében a tiltott irányultságok propagálása, ugyanis ez az áruk szabad mozgásának a korlátozásához vezethet. 

Az EUrologus forrásai szerint a csütörtökön kezdődő uniós csúcstalálkozón Orbán Viktortól azt várták, hogy bejelenti, visszavonják a törvény vitatott pontjait. Csakhogy a jogszabály Áder János aláírásával életbe lépett, így a magyar kormány és az uniós vezetés közötti viszony várhatóan újabb mélyrepülésnek indul. 

Ha az Európai Bizottság valóban bekeményít, kötelezettségszegési eljárást indít, és mindent megtesz az ügy felgyorsításához, végső soron akár az Európai Unió Bírósága kérheti a törvény megsemmisítését.