Koronavírus adatok

2021. nov. 26.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Stefánia
2 °C
9 °C

Ötvenezer forintot adnak a fiataloknak, csak oltassák be magukat

Koronavírus-hírek percről percre az Indexen

2021.06.29. 21:45
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Kedves Olvasóink, mára vége, köszönjük ismételt figyelmüket. 

    Holnap folytatjuk, kövessék továbbra is az Indexet. 

    Jó pihenést.

  • Az AstraZeneca több mint 68 ezer adag koronavírus elleni oltóanyaga, valamint további 32 ezer oltóanyag veszett kárba a múlt héten Észtországban hűtőrendszer-meghibásodás miatt – írja az MTI.

    A riasztórendszer sem jelezte a problémát, így a vakcinák 12 órán át a megengedettnél jelentősen magasabb, a 15 Celsius-fokot is elérő hőmérsékletnek voltak kitéve. A hibát egy alkalmazott fedezte fel, mikor belépett a hűtőházba.

    Az AstraZeneca koronavírus elleni oltóanyagát 2 és 8 Celsius-fok között kell tárolni. Az AstraZeneca-vakcinákon kívül 32 ezer adagnyi egyéb gyártmányú vakcina is odalett.

    Az ilyen helyzetek elfogadhatatlanok

    – mondta Kati Kusmin, az incidenst kivizsgáló észt vállalat vezetője.

    Helyi hírforrások szerint a vakcinákat eladományozta volna az ország. Denys Shmygal észt miniszterelnök június 17-én közölte, hogy országa 200 ezer adag oltóanyagot adományoz Ukrajnának. Észtországban a felnőtt lakosság 50,4 százaléka megkapta valamelyik vakcina legalább első adagját, ami az 58,7 százalékos átlagos európai átoltottsági arány alatt van.

  • Az uniós légi közlekedést nagymértékben megviselte a koronavírus-járvány, ideje alatt jelentősen csorbultak a légi utasok jogai is azáltal, hogy a légitársaságok és az utazásszervezők úgy kaptak több milliárd euró állami támogatást, hogy nem írták elő számukra az utasok kártalanítását – közölte az Európai Számvevőszék kedden az MTI szerint. 

    Az Európai Unió luxemburgi központú számvevőszéke jelentésében mindenek előtt kiemelte: az uniós szabályok szerint a légitársaságok a jogszabályok értelmében kötelesek visszafizetni az utasoknak a jegyük árát, ha törlik a járatukat.

    Számos légitársaság azonban, jogellenesen arra kényszerítette az ügyfeleit, hogy készpénz helyett utalványt fogadjanak el.

    Az uniós számvevők rámutattak, a tagállamok által gyakran összehangolatlanul bevezetett utazási korlátozások miatt legalább hétezer légi útvonalat zártak le az európai repülőtér-hálózatokon, és a járattörlések utasok tízmillióit érintették 2020 márciusa és 2021 márciusa között.

    Ilyen esetekben az uniós jogszabályok értelmében az utasoknak jogukban áll visszakapni a törölt járatra szóló jegyük árát vagy átfoglalni más járatra. A válság első hónapjaiban azonban sok utas veszített el olyan összegeket, amelyek megillették volna őket. Ehhez esetenként a tagállamok is hozzájárultak: tizenöt tagállam, köztük Belgium és Franciaország olyan rendkívüli intézkedéseket fogadott el, amelyek mentesítették a légitársaságokat és az utazásszervezőket azon kötelezettségük alól, hogy kártalanítsák az utasokat.

    2020 márciusa és 2021 áprilisa között a tagállamok együttesen közel 35 milliárd euró közpénzt kaptak a légitársaságok támogatására – szögezte le a számvevőszék.

    A francia Air France és a holland KLM például együttesen több mint 11 milliárd eurót kapott, a német Lufthansa több mint 6 milliárd eurót, a belga TUI, a portugál TAP és a svéd központú SAS légitársaság több mint egy-egy milliárd eurót kapott. A tagállamok ugyanakkor nem írták elő a légitársaságoknak nyújtott támogatás feltételeként, hogy azoknak kártalanítaniuk kell az utasokat, pedig az uniós bizottság egyértelműen tudtukra adta, hogy ezt megtehetik. 

    Az Európai Számvevőszék jelentésében ajánlásokat fogalmazott meg az Európai Bizottság számára, hogy a jövőben jobban védje a légi utasok jogait.

  • A koronavírus delta-variánsának 120 fertőzéses esetét erősítették meg eddig a laboratóriumi vizsgálatok Csehországban – írja az MTI. 

    A cseh Nemzeti Egészségügyi Intézet (NRL) kedden délután nyilvánosságra hozott jelentéséből kiderült, hogy a delta variáns a 14 cseh régió közül hatban van már jelen.

    Másfelől a laboratóriumi vizsgálatok a lambda variáns jelenlétét is kimutattak, amely elsősorban a dél-amerikai Peruban van tömegesen jelen.

    A lambda variáns a jelentés szerint valószínűleg Németországból került Csehországba. Helena Jirincová, az NRL igazgatója azt állítja, hogy egyelőre a koronavírus brit variánsa dominál Csehországban. 

    Cseh szakértők egyetértenek abban, hogy a járvány esetleges újabb hullámának megakadályozásához feltétlenül szükség van a koronavírus-mutánsok terjedésének a feltérképezésére és követésére.

    Adam Vojtech egészségügyi miniszter kedden felhívta a lakosság figyelmét arra, hogy a delta variáns veszélyesebb, mint a korábbról ismert változatok. Egy pozitívan tesztelt személytől a delta variáns esetében bizonyítottan általában nyolcan fertőződnek meg – jegyezte meg a tárcavezető.

  • Szabadnap jár Romániában a munkavállalóknak, diákoknak, egyetemi hallgatóknak és hivatásos katonáknak, ha beoltatják magukat koronavírus ellen – írja az MTI.

    Az erről szóló törvényjavaslatot kedden nagy többséggel szavazta meg a bukaresti képviselőház. A szabadnapot az oltási igazolásra alapozva lehet igényelni, a vakcina valamennyi dózisának beadatásakor.

    A törvény értelmében munkavállalók – az állami és versenyszférában egyaránt – egy-egy fizetett szabadnapra lesznek jogosultak a rendes éves pihenőszabadságon felül. A diákok, egyetemi hallgatók egy-egy napon felmentést kapnak az óralátogatás, a katonák pedig a szolgálatteljesítés alól. A kiskorú diák (vagy a 26 év alatti fogyatékkal élő fiatal) beoltásakor a szülők egyike vagy a gyám (gondozó) is fizetett szabadnapra jogosult.

    A törvénnyel a Romániában lelassult oltáskampánynak akarnak lendületet adni. A 19,3 milliós országban eddig mindössze 4,7 millió ember  a beoltható lakosság alig több mint egynegyede  kapott legalább egy adag vakcinát, a beoltottak száma pedig most már átlagosan kevesebb mint tízezerrel emelkedik naponta.

  • „Katasztrófaközelinek” minősítette Indonézia járványhelyzetét kedden a Nemzetközi Vöröskereszt, mivel az indiai eredetű delta-variáns miatt már zsúfolásig megteltek az ország kórházai – írja az MTI. 

    Az indonéziai egészségügyi minisztérium közlése szerint hétfőről keddre 20 467 új fertőzést jegyeztek fel a járvány által leginkább sújtott délkelet-ázsiai országban. A fertőzés halottainak száma 463-mal 58 024-re nőtt.

    A delta-variáns immár az országnak mind a 34 tartományában terjed.     

    Jakartában, Indonézia tízmillió lakosú fővárosában vasárnapra megtelt a kórházakban a hermetikusan elkülönített, fertőző betegeket ellátó részlegek ágyainak 93 százaléka. A múlt héten megkezdték sátortáborok felállítását a fővárosban a kórházak mellett, hogy el tudják helyezni az egyre több koronavírusos beteget.

    Egy kórház előtt felállított sátorban ápolnak egy koronavírusos beteget az indonéziai Bogor városában, 2021. június 29-én
    Egy kórház előtt felállított sátorban ápolnak egy koronavírusos beteget az indonéziai Bogor városában, 2021. június 29-én
    Fotó: Aditya Aji / AFP

    A 270 milliós lakosú Indonéziában eddig csupán 13,3 millióan kaptak oltást koronavírus ellen. Az indonéz egészségügyi miniszter, Retno Marsudi kedden bejelentette, hogy Japán júliusban kétmillió AstraZeneca-vakcinát küld az országnak.

    Közegészségügyi szakértők attól tartanak, hogy a delta-vírusvariáns miatt Indonézia második India lehet, ahol tavasszal többször előfordult, hogy egyetlen nap alatt négyszázezerrel nőtt az új fertőzöttek száma.

  • Horvátország és Szlovénia is elmaradt a koronavírus elleni oltással. Egyik ország sem tudja teljesíteni azt a célt, hogy június végéig beoltsa a felnőtt lakosság legalább felét – írja az MTI. 

    Bár mindkét országban javulnak a járványügyi adatok, nagyon lassan emelkedik a beoltottak száma.

    Nem az a kérdés, lesz-e negyedik hullám, hanem az, hogy mikor

    – mondta Janez Poklukar szlovén egészségügyi miniszter, utalva a gyorsabban terjedő delta-variánsra, amely már megjelent Szlovéniában és Horvátországban is. „Ha azt akarjuk, hogy ősszel nyitva legyenek az iskolák, fellendüljön a turizmus és a gazdaság, akkor oltakozni kell” – fogalmazott a tárcavezető. 

    A valamivel több mint kétmillió lelket számláló Szlovéniában védőoltást eddig 809 033-an kaptak, közülük 649 643-an már a második adagon is túl vannak. Ez a felnőtt lakosság 47, illetve 37 százaléka.

    A valamivel több mint négymilliós Horvátországban eddig 1 482 581-en kaptak védőoltást, közülük 1 062 459-en már a második adagot is. Ez a felnőtt lakosság 44, illetve 32 százaléka.

    Andrej Plenkovic kormányfő arra az újságírói kérdésre válaszolva, tervezi-e a kormány, hogy megjutalmazza azokat, akik most felvennék az oltást, ezzel is gyorsítva az oltási kampányt, azt válaszolta: mi lesz akkor azzal a 44 százalékkal, aki már beoltatta magát?

    A miniszterelnök hozzátette: abba a szakaszba értek, amelyben mindenki teljeskörűen tájékozott a járvány kulcsfontosságú kérdéseiben, és minden állampolgárnak alapvető felelőssége lenne, hogy beoltassa magát. Ennek jegyében nem kívánják megjutalmazni azokat, aki felveszik a védőoltást, és büntetni sem fogják az oltást ellenzőket – ígérte Plenkovic. 

  • Írország a koronavírus delta-variánsa miatt elhalasztja a tervezett lazításokat – jelentette be kedden Micheál Martin ír miniszterelnök Dublinban a helyi RTE közszolgálati televízióban. – Mindent meg akarunk tenni annak érdekében, hogy a védőoltások „győzzenek” – hangsúlyozta Martin.

    A koronavírus korábbinál jelentősen fertőzőbb variánsának részaránya az ír egészségügyi hatóságok szerint rövid idő alatt az azonosított fertőzöttek körében mintegy húsz százalékról nagyjából ötven százalékra emelkedett.

    Eredetileg július 5-re tervezték a vendéglátás teljes körű újranyitását, de egyelőre csak a beoltottak és a fertőzésből kigyógyultak étkezhetnek az éttermek és bárok belső helyiségeiben.

    Martin kijelentette, hogy a beltéri vendéglátást a delta-variáns nagyon kockázatossá tenné a nem beoltottak számára.

    Más beltéri rendezvényeket is ideiglenesen elhalasztottak. Egyedül a már kitűzött esküvőket lehet megtartani legfeljebb ötven vendéggel.

    A csaknem ötmillió lakosú Írország felnőtt lakosságának 41 százalékát immunizálták teljesen – közölte az egészségügyi miniszter hétfőn. Hozzátette, hogy a felnőttek 65 százaléka kapta meg valamelyik koronavírus elleni vakcina első dózisát.

  • Meghaladta a hárommilliárdot a világon a SARS-Cov-2 koronavírus okozta betegség (Covid–19) ellen beadott védőoltások száma –  jelentette kedden hivatalos forrásokra hivatkozó összesítése alapján az AFP.

    A francia hírügynökség jelentéséből kiderül, hogy míg az első egymilliárd vakcina beadása húsz hétig tartott,

    a második milliárd védőoltás beadása hat hétbe, a harmadik pedig kevesebb mint négy hétbe telt.

    A legtöbb védőoltást (1,2 milliárd adag, 40 százalék) Kínában, majd Indiában (329 millió dózis) és az Egyesült Államokban (324 millió adag) adták be. A legtöbb vakcinát azonban népességarányosan (a több mint egymillió lakosú országok esetében száz főre vetítve) az Egyesült Arab Emírségekben (átlagosan 153 adag száz lakosként), Bahreinben (124/100) és Izraelben (szintén 124/100) adták be. Ezekben az országokban megközelíti vagy már meg is haladta a hatvan százalékot az átoltottság a lakosság körében.

    Őket követi Kína (118/100), az Egyesült Királyság (113/100), Mongólia (111/100), Uruguay (110/100), Magyarország és Katar (107/100) és az Egyesült Államok (98/100). Ezekben az országokban a lakosságnak körülbelül a felét (46–54 százalék) védetté tették már a vírussal szemben.

    Az EU-ban 357 millió adag védőoltást adtak be a lakosság körülbelül ötven százalékának. Az EU lakosságának mintegy 32 százalékát a teljes védettséghez szükséges vakcinával beoltották már. Lakosságarányosan a legtöbb védőoltást Máltán adták be, ahol a lakosság több mint hetven százalékát teljes mértékben beoltották már.

    A világ legszegényebb országaiban csak nemrég kezdték meg az oltási kampányt, elsősorban a Covax-program által. Az oltást globálisan igen nagy egyenlőtlenségek jelzik: miközben a gazdag országokban átlagosan 79 adag védőoltást adtak be száz lakosnak, addig a legszegényebb országokban mindössze egyetlenegyet.

    Öt ország  – Tanzánia, Burundi, Eritrea, Haiti és Észak-Korea – továbbra sem kezdte meg hivatalosan az oltási kampányt. 

    A legtöbb helyen az AstraZeneca–Oxfordi Egyetem vakcináját adták be (az oltási programot folytató 216 ország közül legalább 171-ben, ami csaknem nyolcvan százalékot jelent), majd a Pfizer–BioNTechét (legalább 102 ország, 47 százalék). Őket követi a Sinopharm és a Moderna (legalább 48 ország, 22 százalék), a Szputnyik V (legalább 41 ország, 19 százalék), a Johnson and Johnson (legalább 31 ország, 14 százalék) és a Sinovac (legalább 24 ország, 11 százalék).

  • Nagyjából minden második esetben a fokozottan veszélyes delta-variáns okoz fertőzést új típusú koronavírussal (SARS-CoV-2) Németországban – írja az MTI német hírportálok közlésére hivatkozva.

    Lothar Wieler, a Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) vezetője egy nem nyilvános online értekezleten elmondta: az intézet legutóbbi vizsgálatai szerint a fertőződések legalább 35 százalékát a delta-variáns okozza. Azonban az adatsor nem teljesen naprakész,

    így inkább ötven százalék körülire lehet becsülni a B.1.617.2 megjelöléssel is nyilvántartott, korábban indiainak nevezett vírusváltozat arányát – fejtette ki a szakember.

    Az RKI rendszeresen elemzi a pozitív SARS-CoV-2-teszt-leleteket. Nagyjából minden tízedik ilyen leletet dolgozzák fel és vizsgálják át, hogy a vírus mely változata jutott be a fertőzött szervezetébe. Az eredményeket hetente közlik, legközelebb szerdán. Az adatok rendre a kettővel korábbi hétre vonatkoznak.

    A legutóbbi adatsor a 23. hétről – a június 7–13. közötti időszakról – szól. Akkor 15 százalék volt a delta-variáns aránya. Az év 22. hetében nyolc százalék, a 21. héten négy százalék volt ez az arány.

    Az RKI vezetője a legutóbbi, pénteken tartott tájékoztatóján hangsúlyozta: biztos, hogy a delta-variáns „átveszi az uralmat” Németországban, és csak az a kérdés, hogy mikor. Kiemelte, hogy a mutáns vírus szétterjedése megnehezíti a járvány elleni védekezést, és azzal jár, hogy az oltási kampány haladása ellenére még hónapokig fenn kell tartani az alapvető fertőzéshigiéniai óvintézkedéseket, így a maszkviselést és a társas távolságtartást.

    Az RKI keddi adatai szerint az utóbbi 24 órában 404 fertőződést szűrtek ki tesztekkel. Ez 12 százalékkal kevesebb az egy héttel korábbi 455-nél. Az új regisztrált fertőződésekkel együtt 3 727 333 ember szervezetében mutatták ki a SARS-CoV-2-t. A betegséggel összefüggésben egy nap alatt 57 halálesetet regisztráltak, egy héttel korábban 77 halálesetet jegyeztek fel. Az új esetekkel 90 819-re emelkedett a járvány áldozatainak száma.

  • Kedden meghaladta a 15 milliós határt azok száma, akiket mindkétszer beoltottak a koronavírus elleni oltások valamelyikével – közölte a török Anadolu hírügynökség.

    A 84 milliós országban összesen 48,89 millió oltást adtak be, 33,89 millió ember már legalább egy dózist kapott.

    A fertőzések száma az utóbbi időben gyors ütemben csökkent az országban. Ennek köszönhetően csütörtöktől kezdve szinte minden, a járvány miatt bevezetett korlátozást feloldanak. 

  • Oroszországban az elmúlt egy nap alatt 652-en haltak meg a Covid–19 következtében a keddi hivatalos adatok szerint, ez a legmagasabb napi veszteségszám a járvány kezdete óta – írja az MTI. 

    Az igazolt új fertőzöttek száma 20 616-tal, 5 493 557-re emelkedett. Az aktív fertőzöttek száma 374 975-re, a halálos áldozatoké 134 545-re, a felépülteké pedig 14 697-tel, 4 984 037-re nőtt. 

    Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden elismerte, hogy nem sikerül az eredeti terveknek megfelelően őszig átoltani az orosz lakosság hatvan százalékát, ezért változtatni fognak a nyájimmunitás elérésének remélt határidején. A Dozsgy ellenzéki online televízió korábban azt állította, hogy az orosz operatív törzs a régiókba új oltási tervet juttatott el, amely szeptemberre a 30-35 százalékos oltottsági szint elérését irányozza elő.

    Alekszandr Szergejev, az Orosz Tudományos Akadémia elnöke keddi sajtótájékoztatóján közölte, hogy a védőoltás mindkét adagját eddig az orosz lakosság 11,5 százaléka kapta meg.

  • Kedden ismét több mint félmillió adag Pfizer–BioNTech-vakcina érkezett, amely már a 28. magyarországi szállítmány a két vállalat által fejlesztett oltóanyagból.

    A Pfizer és a BioNTech a jelenlegi előrejelzések szerint az év végéig több mint 2,5 milliárd adag vakcinát gyárt és szállít világszerte. A hazai oltópontokra már fél éve juttatják el heti rendszerességgel a koronavírus-járvány elleni vakcinájukat.  Az első negyedévben több mint 1,5 millió adag vakcinát, a második negyedévben pedig, jelentősen megnövelve a dózisok számát, több mint 4,5 millió adag oltóanyagot szállított a társaság Magyarországra.

  • A koronavírus indiai (delta-) variánsának terjedése miatt újabb utazási korlátozások léptek életbe nemrég.

    Hétfőtől kezdve a Portugáliába utazó be nem oltott briteknek két hétig mindenképp karanténba kell vonulniuk. A portugál kormányzat azt követően döntött így, hogy Angela Merkel német kancellár az Európai Tanács múlt heti találkozóján kritizálta a portugálokat amiatt, hogy nem korlátozták a britek beutazását és ezáltal a delta-variáns átterjedését.

    Portugália az első olyan EU-s ország, ahol a delta-variáns dominánssá tudott válni. Az utóbbi napokban a korábbiakhoz képest sok új fertőzöttet regisztráltak, hétfőn pedig már ötszáznál is több embert kellett kórházban kezelni a vírus miatt, amire április eleje óta nem volt példa.

    A portugálokhoz hasonlóan csütörtöktől kezdve a spanyolok is újabb korlátozásokat vezetnek be az Egyesült Királyságból érkezőkkel szemben. Náluk viszont még elég egy negatív PRC-tesztet felmutatniuk azoknak, akik nincsenek beoltva a koronavírus ellen. 

    Németország bezárkózik még az oltottak előtt is

    Németország pénteken jelentette be, hogy korlátozásokat vezet be Portugáliával és Oroszországgal szemben. Ennek értelmében keddtől kezdve csak német állampolgárok, illetve németországi lakhellyel rendelkezők utazhatnak majd be ezekből az országokból, és ők is csak akkor, ha utána két hétre karanténba vonulnak.  Az intézkedés a beoltottakra is vonatkozik.

  • Az FFP3-as maszkok akár százszázalékos védelmet is nyújthatnak a koronavírus-fertőzés ellen – derült ki a Cambridge-i Egyetem legújabb kutatásából.

    A vizsgálatban azt nézték meg, hogy az egyetem kórházának dolgozói ritkábban kapták-e el a fertőzést akkor, amikor a fejlettebb, szűrővel ellátott és az arcot jobban fedő maszkokkal felszerelték őket. 

    A kutatás során kiderült, hogy

    az FFP3-mas maszkokat viselő egészségügyisek sokkal ritkábban kapták el a fertőzést, mint azok, akik a megszokott orvosi arcfedőt, az FRSM-maszkot viselték. 

    A kutatók arra is rávilágítottak, hogy a Covid-osztályokon dolgozó orvosok és ápolók 47-szer gyakrabban kapták el a fertőzést, mint azok, akik nem koronavírusos betegeket kezeltek. 

  • Egy újabb, az Oxfordi Egyetem által készített kutatáson azt vizsgálták meg, hogy milyen védelmet ad, ha két eltérő fajtájú vakcinával oltják be a pácienseket.

    A vizsgálat még februárban kezdődött. Májusra már kiderült, hogy a beoltottak nem érzékeltek a szokásosnál erősebb mellékhatásokat. 

    Most viszont azt is közölték, hogy a beoltottak szervezetében magas volt az antitestek száma, különösen azoknál, akik első oltásként kapták meg az AstraZeneca-vakcinát és másodikként a Pfizert.

    Érdemes megjegyezni viszont, hogy az antitestek száma még náluk sem érte el azt a mennyiséget, amelyet kétszeri, Pfizer-vakcinával történő oltásnál általában mérni lehet. Ugyanakkor a vírusok elleni védelemben szintén részt vevő T-sejtek száma a kombinált oltásnál magasabb volt, mint bármely más esetben.

  • Oroszországban az elmúlt egy nap alatt 652-en haltak meg a Covid–19 következtében a keddi hivatalos adatok szerint, ez a legmagasabb napi veszteségszám a járvány kezdete óta.

    Az igazolt új fertőzöttek száma 20 616-tal 5 493 557-re emelkedett. A napi növekmény országos szinten 0,38 százalék volt, az új esetek 12,2 százaléka volt tünetmentes. Az aktív fertőzöttek száma 374 975-re, a halálos áldozatoké 134 545-re, a felépülteké pedig 14 697-tel 4 984 037-re emelkedett.

    Oroszországban a járvány kezdete óta több mint 149,2 millió, az elmúlt napon pedig 248 ezer laboratóriumi tesztet végeztek el. Koronavírus-fertőzés gyanújával jelenleg 772 580 embert tartanak orvosi megfigyelés alatt.

  • Már több mint kétmillió embert beoltottak az 5,45 millió lakosú Szlovákiában, ahol az elmúlt 24 órában mindössze egy halálos áldozatot követelt a koronavírus-járvány – derül ki az Új Szó cikkéből. 

    Egészen pontosan 2 007 665-re emelkedett a beoltottak száma a Magyarországgal szomszédos országban, ahol az elmúlt napon 5687 személy kapta meg a koronavírus elleni vakcinát. Továbbra is biztatóak a járványügyi adatok, hiszen pusztán százhetven személyt ápolnak kórházban Covid–19-fertőzéssel vagy annak gyanújával – ez huszonöttel kevesebb, mint előző nap volt.

    Ezek mellett az elmúlt 24 órában 5588 PCR-teszt készült Szlovákiában, ezekből 43 lett pozitív, míg az elhunytak száma eggyel növekedett, 12 510-re.

  • Két év után ismét tárgyalóasztalhoz ülnek a G20 ország külügyminiszterei Olaszországban. Az egynapos eseményre a dél-olaszországi Matera városában kerül sor, ahol többek között olyan témák kerülnek terítékre, mint a nemzetközi kereskedelem, a koronavírus-járvány, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelem – írja a Guardian.

    A világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő szervezet elnökségét rotációs formában ellátó Olaszország külügyminisztere, Luigi Di Maio szerint

    a járvány megmutatta, hogy a határokon átívelő problémák leküzdésére nemzetközi összefogásra van szükség.

    A külügyminiszter arról is szót ejtett, hogy nagy figyelmet kell szentelni Afrika fenntartható fejlődésére is. A G20-csoport tagjai a világ bruttó hazai termékének a több mint nyolcvan, a globális kereskedelem 75 és a Föld népességének hatvan százalékát adják. 

  • Az első klinikai kísérletek szerint a SARS-CoV-2 vírus ellen kifejlesztett kínai CoronaVac vakcina biztonságos lehet a gyermekek és a serdülők számára, és erős antitestválaszt vált ki a beoltottakban.

    A klinikai vizsgálatokról szóló tanulmányt hétfőn publikálták a The Lancet Infectious Diseases című folyóiratban.

    Kínai kutatók randomizált, kettős vak, 1-2-es fázisú, ellenőrzött klinikai vizsgálatot végeztek a CoronaVac vakcinával, amelyet a kínai Sinovac Biotech gyógyszergyár fejlesztett ki. A klinikai kísérletben több mint 500 egészséges, 3–17 éves kor közötti gyermek és serdülőkorú vett részt.

    Az eredmények szerint a két dózissal beoltott részvevők 96 százalékának szervezetében antitestek képződtek a SARS-CoV-2 vírussal szemben.

     Az oltást követően a legtöbb mellékhatás enyhe vagy közepes mértékű volt, leggyakrabban az oltás helyén jelentkezett fájdalom.

    A kutatók ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy a kisszámú résztvevővel végzett vizsgálat miatt az eredményeket óvatosan kell értelmezni, nem lehetett belőlük határozott statisztikai következtetéseket levonni.

  • Megérkezett az első vakcinaszállítmány a Pfizer gyógyszergyártó cégtől Koszovóba, amely hétfő este 81 900 adag oltóanyagot vett át, kedden pedig egy ugyanekkora szállítmányra számít az amerikai cégtől – közölte a Koha Ditore pristinai napilap nyomán az MTI.

    Arben Vitia egészségügyi miniszter május végén jelentette be, hogy a koszovói kormány 1,2 millió adag koronavírus elleni oltóanyag megvásárlásáról írt alá szerződést a Pfizerrel. Ennek első szállítmánya érkezett meg hétfőn.

    A koszovói egészségügyi miniszter reményei szerint ezzel felgyorsulhat az oltási kampány, 2021 végéig a lakosság 60 százalékát beolthatják. Az 1,8 milliós nyugat-balkáni országban eddig valamivel több mint 160 ezer ember kapta meg a koronavírus elleni vakcina első adagját, míg a második adagot mintegy 33 ezren vették már fel.

    A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Koszovóban az elmúlt 24 órában néggyel 107 303-ra növekedett, halálos áldozat pedig nem volt, így 2260 maradt a halottak száma.

  • Ahogy azt tegnap megírtuk, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentette, Magyarország 200-200 ezer Sinopharm koronavírus elleni vakcinát adományoz Montenegrónak és Boszniának, amit a külügyér azzal is indokolt, hogy 

    minél védettebbek a szomszédok, annál biztonságosabb helyzetbe kerül Magyarország is egészségügyi szempontból.

    A Szabad Európa írása szerint a nagylelkűséget az indokolja, hogy 

    nyakunkon maradt a kínai vakcina, a Magyarországra érkezett 5,2 millió dózis felére sem sikerült jelentkezőket találni, eddig alig 2 millió adagot sikerült beadni, főleg az idősek körében.

    Nem mellékes információ, hogy a gyanú szerint számos idős beoltottnál nem alakult ki antitesttermelés. 

    Az amerikai finanszírozású lap szerint Budapest a Sinopharm termékét vette meg messze a legdrágábban, egy közvetítő cég segítségével 31,5 euróért (nagyjából 11 ezer forintért) szereztek be egy dózist. Ennek fényében az adománycsomag mintegy 4,5 milliárd forint értékű. 

  • A megnövekedett esetszámok miatt már egy esetleges ötödik hullámtól tartanak Tokióban, kevesebb mint egy hónappal a japán fővárosban megrendezendő olimpiai játékok kezdete előtt – írja a The Guardian.

    Tokióban összesen 317 új fertőzöttről tettek bejelentést hétfőn, ez 81 fős növekedést jelent a múlt hét azonos napjához képest, és egymás után a kilencedik héten tapasztalható emelkedő szakasz. 

    Az esetszámok delta-variánssal összefüggő növekedése nyomán elképzelhető, hogy valamilyen formában továbbra is rendkívüli intézkedések lesznek érvényben a japán fővárosban az olimpia július 23-i megnyitójakor.

    Nisimura Jaszutosi, Japán járványügyi védekezéséért felelős minisztere a héten kijelentette, hogy a kormány szükség esetén „habozás nélkül” újra meg fogja hirdetni a rendkívüli állapotot.

  • Annyira visszaesett az amúgy sem nagy oltakozási kedv Romániában, hogy eszeveszett tempóban igyekszik megszabadulni a különféle felhalmozott vakcináktól az ország kormánya, most éppen Dániával sikerült megállapodni – olvasható a Főtér oldalán.

    Hamarosan lejár a szavatossága a román kormány által vásárolt koronavírus elleni oltóanyagoknak, ezért gőzerővel azon van, hogy eladja vagy eladományozza azokat. Florin Cîțu miniszterelnök hétfő este jelentette be, hogy újabb vevőt talált egy jókora adagnyi vakcinára.

    Egymillió adag, Pfizer által gyártott vakcináról született megállapodás Dániával, ahol most kezd el igazán felpörögni az oltási kampány, és egyre többen akarják magukat beoltatni. A miniszterelnök arról is szólt, hogy a stratégia nem a nyerészkedésről szól, mert a vakcinákat beszerzési áron értékesítik. Románia ezt megelőzve eddig több százezer adagnyi vakcinát adományozott Moldovának.

  • A világon 181 386 878 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 3 928 760 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint kedd reggeli adatai szerint.

    Egy nappal korábban 181 043 626 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 3 922 071 volt.

    A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.

    A hivatalos adatok szerint a SARS-CoV-2 vírus okozta Covid–19 nevű betegségnek

    • az Egyesült Államokban van a legtöbb fertőzöttje, 33 640 493 ember eddig a napig. A halálos áldozatok száma 604 115.
    • Indiában 30 279 331 fertőzöttet és 396 730 halálos áldozatot jegyeztek fel.
    • Brazíliában 18 448 402 fertőzöttről és 514 092 halálos áldozatról tudni.
    • Franciaországban 5 832 490 fertőzöttet és 111 174 halálos áldozatot regisztráltak.
    • Törökországban 5 414 310 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma a hivatalos adatok szerint 49 634.
    • Oroszországban 5 408 744-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 131 671-re emelkedett.
    • Az Egyesült Királyságban 4 771 367 a fertőzöttek száma, és 128 367-en haltak meg a betegségben.
    • Argentínában 4 423 636 a fertőzöttek és 93 142 a halottak száma.
    • Olaszországban 4 258 456 fertőzöttet tartanak nyilván, a halálos áldozatok száma 127 500.
    • Spanyolországban 3 792 642 fertőzöttet és 80 789 halálos áldozatot regisztráltak.
    • Németországban 3 734 830 a fertőzöttek száma, 90 787 a halottaké.
    • Lengyelországban 2 879 689 fertőzöttet és 74 979 halálesetet tartanak nyilván.

    Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.

  • Meghaladta a 60 ezret a halálesetek száma Dél-Afrikában – jelentették be egészségügyi források hétfőn. A dél-afrikai Fertőző Betegségek Nemzeti Intézete (NICD) 138 új esetről számolt be, így összesen már 60 038-an hunytak el koronavírus okozta megbetegedésekben.

    Mint ahogyan a The Guardian cikke megjegyzi, az elmúlt 24 órában a 43 155 tesztelt személy 28,3 százalékánál mutatták ki a gyilkos kórt. Az AFP-nek nyilatkozó Elsabe Conradie, az eMalahleni magánkórház ügyvezető igazgató szerint a helyzet sokkal rosszabb, mint az első hullám idején.

  • A Baleár-szigeteken szigorítottak az intézkedéseken diákok tömeges megfertőződése miatt.

    A Spanyolországhoz tartozó Baleár-szigeteken szigorítottak a koronavírus-járvány elleni intézkedéseken, mert Mallorcán megfertőződött mintegy ezer végzős középiskolás az év végi iskolai kirándulásokon. A helyi hatóságok korlátozzák a beutazó nagy turistacsoportok számát – jelentették be hétfőn.

    Mostantól a legalább húszfős turistacsoportok tagjai csak negatív PCR-teszttel vagy oltásigazolvánnyal érkezhetnek a szigetcsoportra.

    Spanyolország más részein is megugrott a megfertőződések száma azoknak a diákoknak a körében, akik tanév végi kiránduláson vettek részt. A hatóságok gyanúja szerint a tömeges fertőzés a Valencia és Mallorca közötti kompjáraton történt. Minden diák a vírus alfa-variánsával fertőződött meg, amelyet először Nagy-Britanniában mutattak ki.

    Mindazonáltal Spanyolországban már hónapok óta folyamatosan csökken az új megfertőződések száma.

  • Felemásan fogadták az emberek a görög kormánynak azt az intézkedését, amely 150 eurót (átszámítva 50-52 ezer forintot) kínál a fiataloknak azért, hogy beoltassák magukat – írja a The Guardian.

    Kiriakosz Micotakisz görög miniszterelnök július végén kívánja elindítani a kezdeményezést; az előzetes becslések szerint 940 ezer 18–25 év közötti fiatal élhet a lehetőséggel. A pénzt kulturális célokra és utazásra lehet majd felhasználni. A fiatalok egy okostelefonos alkalmazással tudják beváltani a pénzt az érintett területeken. 

    Az ellenzékben lévő, szélsőbaloldali Sziriza felháborítónak titulálta a kezdeményezést, mondván: a kormány az intézkedést arra használja fel, hogy elvonja a figyelmet a nemrégiben viharos körülmények között bevezetett új felsőoktatási törvényről. Mint mondják, a hatvanéves korosztályra kéne összpontosítani, mivel 35 százalékuk elutasítja az oltást.