Edit
15 °C
29 °C

Kim Dzsong Un tisztogatásba kezdett a koronavírus elleni védekezésben elkövetett hibákért

A koronavírusról szóló legfontosabb nemzetközi hírek – szerdán is percről percre az Indexen!

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Kedves olvasóink!

    Zárul mai hírösszefoglalónk, melyben összeszedtük a koronavírus-világjárvány történéseit, a legfontosabb tudnivalókat.

    Jó pihenést, vigyázzanak magukra!

  • Horvátországban a járvánnyal sújtott ágazatokban rendkívül kedvező, 0,25 százalékos kamatozású hiteleket folyósít a horvát kisvállalkozásokat, innovációt és beruházásokat támogató állami ügynökség.

    Ráadásul a részletek törlesztését a hitel felvételét követő egy év elteltével kell csak elkezdeni – számol be a koronavirus.hr.

  • Szerdán menesztették tisztségéből Roberto Ferreira Diast, aki a brazil egészségügyi minisztérium logisztikai részlegének vezetője volt, a koronavírus elleni oltóanyagok beszerzésével kapcsolatban pedig egyre több szabálytalanság merül fel – adta hírül az MTI. Az elbocsátás okai nem derültek ki a Luiz Eduardo Ramos elnöki kabinetvezető által aláírt hivatalos határozatból.

    Diast azután bocsátották el, hogy kiderült: szabálytalanságok és vélt korrupciós bűncselekmények történtek a vakcinák beszerzésekor. A tisztviselőt azzal is megvádolták, hogy az egészségügyi minisztérium illetékeseire gyakorolt nyomást annak érdekében, hogy gyorsítsák fel a Bharat Biotech indiai gyógyszergyártó cég Covaxin nevű védőoltásának beszerzését. Mindezt úgy, hogy a szerződésben szabálytalanságra utaló jelek mutatkoztak.

    Marcelo Queiroga egészségügyi miniszter a történtek után bejelentette: felfüggesztik a Covaxin-vakcinák beszerzéséről szóló szerződés teljesítését mindaddig, amíg a beszerzéssel kapcsolatban tett panaszok kivizsgálást nem tisztázzák.

    Brazília az egyik legfertőzöttebb országnak számít a világon. A dél-amerikai országban eddig 18,5 millió fertőzöttet regisztráltak, és több mint 515 ezren vesztették életüket a koronavírus miatt.

  • Felzárkózott az Egyesült Államokhoz Németország az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegség (Covid–19) elleni oltási kampányban – idézi a német szövetségi egészségügyi minisztert az MTI.

    Jens Spahn Twitter-bejegyzésében kiemelte, hogy a legalább egy adag oltással rendelkezők arányát tekintve Németország a több mint hat hónapja tartó kampányban először áll az Egyesült Államokkal azonos szinten.

    Az Egyesült Államok „sebesen rajtolt”, de Németország beérte, ami azt mutatja, hogy kitartás kell az oltási kampányhoz – írta a miniszter, hozzátéve: „továbbra is magasan tartjuk a tempót”.

    A vírus fokozottan fertőzőképes delta-változata miatt fontos, hogy minél többen beoltassák magukat – írta Jens Spahn.

  • Éjféltől megszűnik a kijárási korlátozás Georgiában, és a maszk viselése sem lesz már kötelező szabad téren − írja a Navasztyi Gruzija hírportál.

    A georgiai miniszterelnök elmondta: a korlátozások miatt kiszabott bírságokat ettől függetlenül be kell fizetni, ami 2020. november 9-től, a korlátozások bevezetésétől összesen 76 millió larit (több mint hétmilliárd forintot) jelent.

    A nyolc hónap alatt csak háromszor szüntették meg a tilalmat: a parlamenti választások második fordulóján, szilveszterkor és karácsonykor. Ezen kívül egyszer hosszabbították meg néhány órával, húsvétkor, hogy mindenki el tudjon menni az éjszakai szertartásokra.

  • Szerdán feloldották az utolsó járványügyi korlátozásokat Franciaországban, amelyek a nyilvános helyek beltéri kihasználtságára vonatkoztak. A dél-nyugati Landes megyében azonban, ahol a delta-variáns aránya az új esetek 70 százalékát teszi ki, még július 6-ig érvényben maradnak az éttermek, színházak, mozik és az üzletek belső tereit érintő korlátozások − számolt be az MTI.

    Mostantól álló közönséggel is lehet koncerteket tartani, kültérben 100 százalékos, zárt térben 75 százalékos kihasználtsággal, maximum ötezer résztvevővel. Minden ezer főnél nagyobb rendezvényen (beleértve a szalonokat, koncerteket, vásárokat, sportrendezvényeket), oltási igazolás vagy negatív teszt felmutatása kötelező, de maszkot már nem kell viselni.

    A járványügyi korlátozások fokozatos, négylépcsős feloldása május 19-én kezdődött a vendéglátóhelyek teraszai és a kulturális intézmények megnyitásával, és a delta-variáns térnyerése ellenére a terveknek megfelelően június 30-án ért véget, miután a fertőzések aránya folyamatosan csökkent.

  • A Pozsonyi I-es Járásbíróság bírája, Branislav Harabin eddig is fittyet hányt a maszkviselésre, és szájmaszk nélkül tartotta a tárgyalásait. Újabban azonban nemcsak ezt, hanem a karanténintézkedéseket is semmibe veszi.

    Branislav Harabin június 3-án feleségével és két gyerekével lépte át az osztrák szlovák-határt. Miután a rendőrök igazoltatták, közölte, hogy Portugáliából tér épp haza. Abból az országból, amely a delta-variáns egyik legnagyobb európai gócpontjának számít. Innen már június elején is csak negatív koronavírusteszttel vagy 14 napos karantén abszolválásával lehetett hazatérni.

    Harabin azonban nem rendelkezett teszttel, és nem is mutatott hajlandóságot az együttműködésre. A rendőri intézkedés során felvett jegyzőkönyvben ez áll:

    Branislav Harabin közölte, hogy nem fog sehol regisztrálni, mert ilyen kötelességet semmilyen törvény nem ír elő számára.

    A férfi sem tesztet, sem oltási igazolást nem volt hajlandó bemutatni. Ehelyett a rendőröknek azt mondta, hogy ne hallgassanak feletteseik parancsára, és ne próbálják őt olyanra kényszeríteni, ami nem törvényszerű.

    A rendőrök pénzbírsággal akarták sújtani Harabinékat, de mivel sem ő, sem a felesége nem voltak hajlandók semmit aláírni, a rendőrök a közegészségügynek adták át az esetet, ahol szabálysértési eljárás keretében intézkednek. Az ott kiszabott pénzbírság 1659 euróig terjedhet – tudósít az ügyről a Paraméter.

  • Gavin Williamson brit oktatási miniszter bejelentette, hogy július 19-én feloldják valamennyi, a koronavírussal kapcsolatos korlátozást az iskolákban, azt is beleértve, hogy hazaküldik azokat a tanulókat, akik fertőzöttekkel találkoztak – írja a Financial Times.

    Nem gondolom, hogy elfogadható az, hogy a gyerekekre komolyabb korlátozások vonatkozzanak, mint a felnőtt populációra

    – mondta a tárcavezető szerdán a brit parlament alsóházában.

  • Szakadék alakult ki az oltási ajánlásokról az ausztrál szövetségi kormány, az állami vezetők és az orvosi csoportok között, miután több tisztviselő nyilvánosan kifogást emelt Scott Morrison miniszterelnök döntése ellen, amely szerint az AstraZeneca-oltást csupán a negyven év alattiak kaphatják meg – írja a New York Times.

    Az ausztrál oltási bizottság ajánlása szerint a hatvan év alattiakat Pfizer-vakcinával kéne oltani, miután az AstraZenecáról bebizonyosodott, hogy nagyon ritka mellékhatásként súlyos vérrögképződési problémák léphetnek fel. A problémát az jelenti, hogy az ország oltási kampánya főként az AstraZeneca oltóanyagára épült, és a többi vakcina elérhetősége korlátozott.

    Az ausztrálok kevesebb mint öt százaléka kapta meg eddig mindkét oltását, és a lakosság kevesebb mint negyede kapott egy oltást. Négy állam van lezárva a delta- (indiai) variáns terjedése miatt, és még további kettőben vannak korlátozások.

  • Észak-Korea elhalasztotta a tervezett enyhítéseket Szöulban az esetszámok emelkedése miatt – írja a New York Times

    Oh Se-hoon polgármester szerdán jelentette be, hogy a városban egy héttel meghosszabbítják a távolságtartási szabályokat, visszavonva azt a korábbi döntést, amely szerint július 1-jétől megkezdték volna a korlátozások enyhítését.

    A döntést tizenkét órával az enyhítések életbe lépése előtt hozták meg, a kerületi polgármesterek vészhelyzeti tanácskozása után.

  • Tíz kanadai állampolgárból több mint három már mindkét oltását megkapta – írja a Financial Times.

    Az első oltást már a lakosság 68,3 százalékának beadták, ez a szám a harmadik legmagasabb a világon.

  • A brit egészségügyi minisztérium szerdai ismertetése szerint január vége óta nem szűrtek ki Nagy-Britanniában annyi új koronavírus-fertőződést, mint most, de a kórházi kezelést igénylő súlyos megbetegedésekről és a halálozásokról szóló adatok továbbra is messze elmaradnak az év eleji tetőzés idején mért számoktól – számolt be az MTI.

    A szaktárca szerda este közzétett napi beszámolója szerint az elmúlt 24 órában 26 068 koronavírus-fertőzéses esetet azonosítottak szűrővizsgálatokkal országszerte. Ennél több új napi fertőzést legutóbb január 29-én mutattak ki: aznap 29 079 koronavírus-szűrési lelet bizonyult pozitívnak.

    A szerdai összesítés alapján az utóbbi egy napban 14-en haltak meg a koronavírus-fertőzés okozta Covid–19 betegségben. Január 29-én 1245, az akkori tetőzés csúcsán, január 20-án 1820 halálos áldozata volt a nagy-britanniai koronavírus-járványnak, vagyis a jelenlegi napi halálozási szám az év eleji adatoknak alig egy százaléka.

  • Ausztria július 1-jétől megszünteti a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások túlnyomó többségét − jelentette be Sebastian Kurz kancellár. Beszámolt arról, hogy az ötmillióhoz közelít azok száma, akik legalább az első adag oltást megkapták, a teljes immunitással rendelkezők pedig hárommillióan vannak. A kancellár kiemelte: mindenképp érvényben marad az a szabály, miszerint az éttermeket, színházakat, mozikat, uszodákat, illetve a strandokat, valamint a kulturális és sportrendezvényeket továbbra is csak azok látogathatják, akiket már védettek a vírussal szemben.

    Az egészségügyi intézményekben és idősotthonokban előírás marad az FFP2-es maszk viselése, máshol már elegendő lesz az egyszerű orvosi maszk. Július 1-jétől nem korlátozzák többé a zárórát a vendéglátásban, nem lesz kötelező a maszkviselés és a távolságtartás, nem korlátozzák az asztaltársaságok létszámát, és a pultnál is lehet majd fogyasztani. Megtarthatók lesznek az esküvők, céges ünnepségek, koncertek, fesztiválok. A vásárok, kongresszusok, kulturális és sportrendezvények esetében nem korlátozzák a résztvevők, illetve a közönség számát, és mind kültéren, mind zárt terekben eltörlik a maszkviselési kötelezettséget – számolt be az MTI.

  • Svájc négymillió adag AstraZeneca koronavírus elleni vakcinát ajándékoz az oltóanyagok méltányos elosztására irányuló Covax-rendszeren keresztül − számolt be az MTI. A tájékoztatás szerint összesen 5,4 millió adag AstraZeneca-vakcina van raktáron Svájcban, bár ezt az oltóanyagot eddig nem is engedélyeztették felhasználásra az alpesi országban.

    Az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) és a GAVI Vakcinaszövetségnek az oltóanyagok méltányos elosztására irányuló kezdeményezés keretében 2021 végéig kétmilliárdnyi oltóanyagdózist szeretnének biztosítani a kis- és közepes jövedelmű országok számára.

  • Szlovéniában szerdára 47 új fertőzöttet jegyeztek fel, és ezzel a járvány kezdete óta azonosított fertőzöttek száma meghaladta a 256 ezret – adta hírül az MTI. Az elmúlt napon egyetlen beteg sem halt meg, így a járvány halálos áldozatainak száma 4743 maradt. A koronavírusos betegek közül 68-an vannak kórházban, 17-en közülük intenzív osztályon.

    A valamivel több mint kétmillió lakosú Szlovéniában védőoltást eddig 817 571-en kaptak, közülük 660 585-en már a második adagon is túl vannak. Ez a lakosság 39, illetve 31 százaléka.

    A gyorsabban terjedő delta-variáns miatt Ljubljana új járványhullámtól tart. Janez Poklukar szlovén egészségügyi miniszter nemrég azt mondta: nem az a kérdés, lesz-e negyedik hullám, hanem az, hogy mikor.

  • A brazil egészségügyi miniszter közölte, hogy 1122, tíz évnél fiatalabb gyermek halt meg Covid–19-ben a járvány kezdete óta.

    Az egészségügyi világszervezet egy stratégiai programja keretében a világ több mint hetven országában hasonlította össze a gyermekhalandóságot, és arra a következtetésre jutottak, hogy a brazil adatok vélelmezhetően alulbecsültek.

    Összevetették a járvány előtti, 2018-as és 2019-es gyermekhalálozási adatokat a járvány kitörése óta elhunyt gyermekekével, és azt állapították meg, hogy további 2975 gyermek életét követelhette a koronavírus – írja a CNN.

  • Elérte a hárommilliárdot a beadott vakcinák száma a világon − derült ki a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem szerdai adataiból.

    Eddig pontosan 3 035 067 537 dózis koronavírus elleni vakcinát használtak fel szerte a világon.

    A legtöbb vakcinát Kínában, ott a beadott dózisok száma meghaladta az egymilliárdot. Második helyen az Egyesült Államok áll, India a harmadik. Magyarország a harmincadik helyen szerepel a listán.

  • Még semmi sem ért véget – mondta Predrag Kon epidemiológus, a szerb köztársasági járványügyi válságstáb tagja az N1 tévétársaságnak. Hangsúlyozta: a nyáron az intézkedések enyhítése következtében lehetséges, hogy a betegség nagyobb mértékben visszatér. A szakértő szerint nagy esetszám azért nem várható, hiszen jelentős mértékű a szerbiai lakosság átoltottsága.

    A koronavírus elleni küzdelem eddig a kínai változat ellen folyt, amikor egy fertőzött személy legfeljebb kettőt fertőzött meg, most egy delta-törzzsel állunk szemben, amelynek sokkal magasabb a fertőzőképessége, egy fertőzött legalább öt embert megfertőzhet – fejtette ki Kon. Közölte:

    Ilyen mértékű lazításokkal az új törzs megjelenésére számítunk. Tudjuk, hogy a delta-törzs dominánssá vált, meg kell értenünk, hogy ez a vírus változik, és új törzsek keletkeznek, továbbra is alkalmazkodni fog, a járvány évekig folytatódhat.

    Hozzátette, hogy a vakcina a delta-törzsektől is megvéd minket – szemlézte a tévéműsort a Magyar Szó.

  • Sokan visszaéltek az ingázókra vonatkozó kivétellel, ezért a szlovák állam most számukra is egy átmeneti időszakot tart fenn arra, hogy beoltassák magukat − írja az Új Szó az egészségügyi tárca közlése alapján.

    A szabály szerint augusztus 9-ig hét napnál nem régebbi PCR-teszttel léphetik át a határt, ezt követően pedig csak azok ingázhatnak kötelező karantén nélkül, akik mind a két vakcinadózist megkapták.

    Azok az oltottak, akik már elérték a teljes védettséget, akadály nélkül átkelhetnek a határon. A nem oltottakra a következő szabályok érvényesek:

    • az országba való érkezéskor regisztrálniuk kell az eHranica rendszerbe,
    • 14 napos kötelező karanténba kell vonulniuk,
    • a karantént egy negatív PCR-teszttel lehet megszakítani, amelyet leghamarabb a visszatéréstől számított ötödik napon végezhetnek el.

    Az új szabályok július 9-én lépnek hatályba.

  • A koronavírus okozta Covid–19 betegség volt tavaly az elhalálozások második leggyakoribb oka Csehországban – állapította meg a Cseh Statisztikai Hivatal (CSÚ). A járványban tavaly 10 539-en haltak meg, az összes elhunyt több mint nyolc százaléka. További 6696, más kórban szenvedő betegnek pedig a Covid–19 meggyorsította a halálát – közölte Marek Rojícek, a CSÚ igazgatója.

    A legtöbben, 19 171-en tavaly is valamiféle szívbetegségben hunytak el. Az elhalálozások harmadik leggyakoribb okának az agyi erek megbetegedése bizonyult. Ez tavaly 4196 cseh halálát okozta. A szív és az érrendszer megbetegedései együttesen az elhalálozások mintegy harminc százalékában jelölhetők meg legfőbb okként.

    Csehországban tavaly több mint 129 000 ember halt meg, 15 százalékkal több, mint 2019-ben. Összesen 17 235 haláleset hozható közvetlen vagy közvetett összefüggésbe a Covid–19 betegséggel – mondta Sárka Danková, az állami egészségügyi információk és statisztikák országos hivatalának (ÚZIS) szakmunkatársa.

    A koronavírusban elhunytak 83 százaléka kórházban, 11 százaléka nyugdíjasotthonokban, öt százaléka pedig otthon halt meg – számolt be az MTI .

  • Az Orosz Föderáció kilencvenezer adag koronavírus elleni oltóanyagot juttatott a donyecki és luhanszki területekre − írja a Korrespondent.

    Kilencvenezer oltóanyagot már leszállítottunk, és folytatjuk a vakcinák szállítását

    − mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök.

  • Új járványügyi intézkedések lépnek életbe július 1-jétől Horvátországban. Az európai védettségi igazolással rendelkezők korlátozások nélkül vehetnek részt a rendezvényeken – közölte Davor Bozinovic horvát belügyminiszter, a válságstáb vezetője. Mindazonáltal továbbra is száz főben határozzák meg a résztvevők felső létszámhatárát azokon a nyilvános rendezvényeken, illetve harminc főben azokon a magánrendezvényeken, amelyeket nem kötnek védettségi igazoláshoz.

    A kávéházakban továbbra sem engedélyezik a beltéri kiszolgálást, és csak ülő vendégeket szolgálhatnak ki. Kinyithatnak ugyanakkor a diszkók és éjszakai bárok, de csak nyílt térben és védettségi igazolással fogadhatják a vendégeket.

    Nem törölték el a maszk viselését sem zárt térben, amely egyes esetekben nyílt térben is kötelező. Ilyenek a vásárok, a gazdasági és turisztikai rendezvények, ahol értékesítenek, kiállítanak vagy bemutatnak termékeket.

    Alemka Markotic járványügyi szakember, a válságstáb tagja a horvát közszolgálati televíziónak azt mondta: az alacsony átoltottság miatt nem kizárt, hogy szembe kell nézni egy újabb, negyedik hullámmal, amely a tavalyi évhez hasonlóan már augusztus 15-én a turisztikai idény végét jelentheti. A delta-variáns sokkal gyorsabban terjed, mint az alfa-variáns, és egy-két hónapon belül meghatározóvá válhat Európában.

    Zágráb terve az volt, hogy június végéig legalább egy vakcinával beoltják a lakosság felét. Az oltási kampány mégis megakadt, annak ellenére hogy már mindenki számára elérhetővé vált a vakcina.

    A valamivel több mint négymilliós Horvátországban eddig 1 488 707-en kaptak védőoltást, közülük 1 084 774-en már a második adagot is. Ez a felnőtt lakosság 44, illetve 32 százaléka. Az elmúlt 24 órában 136 új fertőzöttet azonosítottak, amivel a járvány kezdete óta az új típusú koronavírussal megfertőződöttek száma meghaladta a 359 ezret. A vírus okozta betegség szövődményeinek következtében egyetlen beteg halt meg, így a járvány halálos áldozatainak száma 8206-ra emelkedett. Kórházban jelenleg 159 beteget ápolnak, közülük 12-en vannak lélegeztetőgépen – számolt be az MTI.

  • A koronavírus-járvány által okozott gazdasági pusztítások legsúlyosabbika a végéhez közeledik – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Brüsszeli Gazdasági Fórumon.

    Az eseményt évente rendezik meg. A politikai döntéshozók, az üzleti vezetők és a kiemelkedő akadémikusok cserélnek eszmét a fórumon.

    Tavaly az EU gazdasága 6,1 százalékkal csökkent. Ilyen drámai visszaesést a blokk történetében még soha nem tapasztaltak.

    A tavaszi gazdasági előrejelzés szerint idén 4,2 százalékos, 2022-ben pedig 4,4 százalékos gazdasági növekedés várható. Ez azt jelenti, hogy 18 hónap múlva mind a 27 tagállam kilábalhat a válságból 

    – mondta Von der Leyen Euronews tudósítása szerint.

  • Az iskolások, az oktatásban dolgozók és a szolgáltatói szféra számára kötelezővé tennék a koronavírus elleni védőoltást Ukrajnában − írja a Kárpáti Igaz Szó.

    Az országos tiszti főorvos arról beszélt, hogy nem engedné iskolába azokat, akik nem rendelkeznek oltással. Elismerte, hogy nehéz lenne ezt ellenőrizni, ám akiknek nincs oltásuk, azok távoktatásban tanulnának.

  • Még soha nem haltak meg annyian Thaiföldön koronavírusban, mint az elmúlt huszonnégy órában – írja a Financial Times. Az egészségügyi minisztérium ötvenhárom halálesetet jelentett.

    Egy nap alatt az országban 4786 új esetet jelentettek. 

    A járvány kitörése óta összesen 259 ezren betegedtek meg és 2023-an haltak meg a délkelet-ázsiai országban.

  • A világgazdaság négyezer milliárd dolláros veszteséget kénytelen elkönyvelni a nemzetközi utazások drasztikus visszaesése miatt – közölték az Egyesült Nemzetek Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciáján (UNCTAD).

    A koronavírus-járvány miatti korlátozások különösen a fejlődő országokat sújtották. Közülük is a leginkább azokat, amelyeknél a GDP jelentős része az idegenforgalmi bevételekből származik.

    A válsággal leginkább sújtott a közép-amerikai régió, ahol a bruttó nemzeti össztermék visszaesése az UNCTAD legkedvezőtlenebb becslése, a fekete forgatókönyv szerint az év végéig elérheti a 12 százalékot – foglalta össze honlapján az UNCTAD.

  • A kínai Clover Biopharmaceuticals a Gavi globális egészségügyi ügynökséggel kötött megállapodás alapján több millió vakcinát fog legyártani a szegényebb országok számára – írja a Financial Times

    A cég 414 millió adagot fog legyártani saját fejlesztésű vakcinájából. A fejlődő országokhoz ezeket a Covax-program fogja eljuttatni.

    A Gavi 64 millió dózist fog megvásárolni 2021-ben, és további 350 millió dózis megvásárlására kötött le opciót a 2022-es évre.

  • Engedélyezhetik a különböző oltóanyagok kombinálását Ukrajnában − erről az országos tiszti főorvos, Ihor Kuzin beszélt. Mint mondta, az első dózis Pfizer vagy AstraZeneca után másodikként Sinopharm-vakcinát kaphatnak az oltakozók. Arról is beszélt, hogy 

    Ukrajna mintegy húszmillió dózis Pfizer-vakcinára kötött szerződést, amelyek havonta fognak érkezni az országba az év végéig.

    A Kárpátalja Ma azt írja, február 24. óta 1 933 944-en kapták meg az első oltást, míg 649 524-en már a második dózist is felvették.

  • Franciaországban a koronavírus-járvány negyedik hulláma várható a delta-variáns ismételt felbukkanása miatt – mondta a kormány vezető tudományos tanácsadója, Jean-François Delfraissy professzor. Hozzátette: az oltakozás némiképp enyhíti a fertőzés terjedését, azonban az egészségügyi szakemberek szeptember-októberre jósolják a negyedik hullám megérkezését – írja a France24.

    Úgy vélem, hogy a negyedik hullám szinte biztos, hogy elkerülhetetlen, azonban jóval enyhébb lesz, mint a megelőző három, mivel az átoltottsági szint jóval magasabb

    – nyilatkozta Delfraissy a francia közszolgálati rádiónak.

  • Romániában több mint 26 ezer koronavírustesztből csupán 52 pozitív esetre bukkantak az elmúlt 24 órában, közölte a Maszol.ro. Kedden négy fertőzött életét követelte a Covid–19 és szövődményei. Jelenleg 450 beteget kezelnek kórházban Covid–19 miatt, közülük 73 pácienst kell intenzív osztályon ápolni.