Hermina
15 °C
27 °C

Több műanyag lenne az Adriában, mint hal

GettyImages-1227757052
2021.07.01. 09:58
Eltérően a magyar határidőtől, az Európai Unióban július 3-tól szűnik meg egy egész sor egyszer használatos műanyag termék forgalmazása.

Magától értetődő a szigorítás, hisz az évszázadokig le nem bomló műanyag az uniós tengeri szennyezés csaknem négyötödét alkotja. A becslések szerint csupán Európában évente több mint 26 millió tonna műanyaghulladék keletkezik. Az európai lakosság 87 százalékát aggasztják a műanyagból összeálló irdatlan szeméthegyek.

Az egyszer használatos műanyagokról szóló uniós irányelv arányos, és a leghatékonyabb eredmények elérése érdekében „testre szabott”. Figyelembe veszi ugyanis, hogy rendelkezésre áll-e fenntarthatóbb alternatíva.

A 10 megcélzott, egyszer használatos termék a

  • fültisztító vattapálcika,
  • evőeszköz, tányér, szívószál és keverő,
  • léggömb és léggömbpálcika,
  • élelmiszeredény,
  • pohár,
  • italtároló,
  • cigarettaszűrő,
  • műanyag zacskó,
  • göngyöleg,
  • nedves törlőkendő és egyéb egészségügyi cikkek.

Amennyiben a fenntartható alternatíva elérhető és megfizethető, az egyszer használatos műanyag termékek nem hozhatók forgalomba az uniós tagállamok piacain 2021. július elejétől.

A többi egyszer használatos műanyag termék esetében az EU a felhasználás korlátozását szorgalmazza figyelemfelkeltő intézkedésekkel – például olyan címkézéssel, amely tájékoztatja a vásárlókat a termékek műanyagtartalmáról és a természetben okozott károkról.

A cél, hogy 2025-ig a műanyag palackok 77, 2029-ig pedig 90 százaléka szelektív gyűjtésbe kerüljön. Az úgynevezett PET-palackokba 2025-től 25, 2030-tól pedig legalább 30 százaléknyi újrahasznosított műanyagot kell beépíteni.

Az unióssal harmonizáló szabályozás a Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint Magyarországon július 1-től hatályos. Tavaly már tervezték bevezetését, de aztán a járványhelyzetre hivatkozva több mint egy évvel késleltették alkalmazását.

És a szomszédoknál?

Szerbiában – legalábbis a Pannon TV szerint – egyelőre fontolgatják az egyszer használatos műanyag tárgyak forgalmazását, és eközben bevezetik a többször használt műanyag üvegek visszaváltását. Az újrahasznosítható műanyag, az üvegek, az italos alumíniumdobozok visszaváltásakor fizetnének is majd.

Horvátországban a magyarral, azaz az unióssal egyidejűleg lép életbe a műanyag eszközök korlátozása. Az intézkedés nélkül elképzelhető, hogy 2050-ben több műanyag lesz az Adriában, mint hal – érvel a Plastic Free Croatia kezdeményezés.

Szlovénia 2019 elején tiltotta be az ingyenes műanyag zacskókat a szupermarketekben. A nem előrecsomagolt, friss élelmiszerekhez, például gyümölcsökhöz, zöldségekhez és csemegékhez kaphatók könnyű műanyag zacskók. A fogyasztók egyébként műanyag tasakokat vásárolhattak. A cél az volt, hogy 2019 végéig 90, 2025 végére pedig 40 alá csökkentsék a műanyag szatyrok vásárlását fejenként.

Ausztriában évente 5000–7000 tonna különböző vastagságú műanyag hordtáska került forgalomba. Ezek gyakran a folyóban végezték, és nagymértékben szennyezték a környezetet. A szomszédos ország környezetvédelmi minisztériuma szerint naponta több mint 100 kilogramm műanyagot sodort el a Duna. A bécsi kormány már tavaly hadat üzen a környezetkárosító és pazarló műanyaghasználatnak, és 2020 elején betiltotta a nem lebomló műanyag zacskók forgalmazását.

Szlovákiában fél évvel az uniós határidő előtt, már 2021. január elsején betiltották az eldobható műanyag – összesen kilencféle egyszer használatos termék – forgalmazását.

Meggyőződésem, hogy a hulladékok elleni küzdelemben Szlovákiának ki kell törnie a sereghajtó pozícióból. Duplán érvényes ez a műanyagok esetében. Ezért is örülök annak, hogy térségünkben a kedvező irányú változások élére álltunk

idézte az Új Szó Sólymos László miniszterelnök-helyettest, környezetvédelmi minisztert.

Elemzők szerint Szlovákia évente 14 ezer tonna nem csomagolásjellegű műanyag terméket importált. Nagy részüket a szívószálak, tányérok, evőeszközök és egyéb, környezetbarát alternatívával helyettesíthető készítmények tették ki.

Ukrajnában június 1-jén tiltották be az ultravékony (15 mikronig), a vékony (15 és 50 mikron közötti) falvastagságú és az oxo-biodegradábilis (oxidatív módon biológiailag lebomló) műanyag zacskók használatát. Ezeket nem forgalmazhatják kiskereskedelmi, vendéglátóipari és szolgáltató létesítményekben. A törvény alól kivételt képeznek az ultrakönnyű műanyag zacskók, amelyeket friss hal és hús, ömlesztett, szemes termékek és jég szállítására terveztek. A betiltott zacskók helyett biológiailag lebomló műanyag zacskókat használnak majd.

Romániában a kormány még 2017 októberében megkezdte jogharmonizációt, és 2018. július 1-jétől betiltotta a vékony (50 mikron alatti) és a nagyon vékony (15 mikron alatti), fogantyúval ellátott műanyag szatyrok forgalmazását. Ugyanakkor a tilalom betartásának ellenőrzése is kulcskérdés. Több országban, például Romániában és Thaiföldön is problémát okozott, hogy a jogszabályban betiltott műanyag zacskók továbbra is sok helyen ingyenesen elérhetőek maradtak – írta a Greenpeace. A környezetvédők szerint fontos, hogy a megfelelő hatóság rendszeresen ellenőrizze a tilalom betartását.

(Borítókép:  Műanyag flakonok Albániában. Fotó: Peter Endig / picture alliance / Getty Images)

Klímaváltozás, környezettudatosság, fenntartható jövő.
Ezek nem csak trendi hívószavak, hanem a közös valóság, amiben mindannyian élünk. A Zöld Indexen mi is kiemelt figyelemmel foglalkozunk ezekkel a témákkal. Ha te is fontosnak tartod, hogy azoknak is élhető bolygójuk legyen, akik ma születnek, csatlakozz hozzánk a Zöld Indexen.