Judit, Xénia
18 °C
35 °C

A magyar alaptörvény módosítására szólít fel a Velencei Bizottság

2021.07.05. 21:22

Felül kell vizsgálni Magyarország alaptörvényének decemberi, „nyilvános konzultáció nélkül elfogadott” kilencedik módosításait a társadalom egyes csoportjait esetlegesen hátrányosan érintő megkülönböztetés elkerülése érdekében – jelentette ki az Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság hétfőn.

Az MTI beszámolója szerint a strasbourgi székhelyű Európa Tanács szakértői csoportja véleményében mindenekelőtt hangsúlyozta: aggodalommal veszi tudomásul, hogy a módosításokat a koronavírus-járvány miatt bevezetett különleges jogrend ideje alatt, nyilvános konzultáció nélkül fogadták el.

A Velencei Bizottság úgy ítélte meg, hogy a gyors eljárás nem volt összhangban

  • a demokrácia,
  • az emberi jogok
  • és jogállamiság védelme érdekében a szükségállapotok idejére vonatkozóan megfogalmazott ajánlásokkal.

A gyors elfogadás és a nyilvános konzultációk hiánya különösen aggasztó, ha alkotmánymódosításokat érintenek – hangsúlyozták.

A szakbizottsági vélemény az alkotmánymódosítás egyes cikkeire is kitért. A házasság meghatározása, ami a magyar alaptörvény szerint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösség, valamint az a kiegészítés, hogy az anya nő, az apa férfi, a szakbizottság szerint a módosításban vázolt módon a magyar államra és annak jogalkotójára tartozik.

Azzal összefüggésben, hogy a törvény kimondja: csak házaspárok fogadhatnak örökbe gyermekeket, illetve azzal kapcsolatban, hogy egyedülállók csak a családügyi miniszter külön engedélyével, a szakértők arra figyelmeztettek, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye (EJEE) által meghatározott hátrányos megkülönböztetés vetődhet fel akkor, ha a magyar családjog csak a heteroszexuális egyedülállók, vagy nem házas, de csak ellentétes nemű párok számára teszi lehetővé az örökbefogadást. Megjegyezték: az alkotmánymódosítás nem eredményezheti a nem heteroszexuális személyek védelméről szóló hatályos törvények csorbulását.

Az egyedülállók számára a gyermekek örökbefogadásához való hozzájárulás megadása vagy megtagadása tekintetben egyértelmű feltételeket kell meghatározni a családügyi miniszter mérlegelési jogkörének korlátozására, biztosítva a megkülönböztetés tilalma elvének érvényesülését, beleértve a szexuális irányultságot és a nemi identitást is – írták.

Az alkotmánymódosítás a gyermekek nemi identitását a „születéskor regisztrált” nemükre korlátozza, ezzel alkotmányellenessé és ezért lehetetlenné teszi a transz- és interszexuális emberek nemének jogi elismerését. Ez összeegyeztethetetlen a nemzetközi emberi jogi normákkal, a rendelkezés a szexuális irányultságon és a nemi identitáson alapuló megkülönböztetéshez vezethet

– jelentették ki.

A szakértők azt javasolták az illetékes magyar hatóságoknak, helyezzék hatályon kívül a szóban forgó módosításokat, de legalább biztosítsák, hogy a szabályozás nem csorbítja a transzneműek jogait megszerzett nemi identitásuk jogi elismerésére. Javasolták továbbá, hogy a születési nyilvántartás és a nemi identitás utólagos jogi elismerésének rendszere feleljen meg mind a nemzetközi emberi jogi szabályok, mind pedig az alkalmazandó magyar, a megkülönböztetés-mentességet biztosító normák követelményeinek.

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló paragrafusokat érintően a Velencei Bizottság szintén aggodalmát fejezte ki „az alkotmánymódosításnak az oktatási rendszerre gyakorolt hatása” miatt. A vélemény szerint a módosítás „veszélyeztetheti az akadémiai szabadságot és gyengítheti a felsőoktatási intézmények autonómiáját”. A bizottság ezért arra szólította fel a magyar hatóságokat, hogy

  • tekintsék az egyetemeket a szabad gondolkodás helyszíneinek,
  • biztosítsák akadémiai szabadságukat és autonómiájukat,
  • emellett pedig az állami pénzeszközök és a közfeladatok demokratikus ellenőrzés alóli kivonásának kockázatára figyelmeztetett.

A Velencei Bizottság véleményében végezetül kijelentették: a módosításnak a különleges jogrendre vonatkozó cikkei „komoly kérdéseket vetnek fel” a hatásköröknek a végrehajtó hatalom kezében való koncentrációját illetően, amely – mint írták – nem tekinthető biztató jelnek.