Heves vita után, szigorú dokumentumban bírálja az EP az Orbán-kormányt

000 9E229V
2021.07.08. 16:09 Módosítva: 2021.07.08. 18:47
Nagy többséggel szavazta meg az Európai Parlament a magyar kormányt elítélő állásfoglalását. Az ötpárti kezdeményezésre megfogalmazott szöveg a homoszexuális közösségeket kirekesztő magyarországi szabályozás miatt ítéli el a kormányt, a jogszabályról korábban heves vitát is tartott a strasbourgi testület. Bár a nyilatkozat keményebb fellépésre, források megvonására szólítja fel az Európai Bizottságot, a kritikusoknak vélhetően erre még várniuk kell.

Nagy többséggel, 147 ellenszavazat és 58 tartózkodás mellett, 459 képviselő támogatása mellett az Európai Parlament elfogadta azt az állásfoglalását, amelyben elítélik Magyarországot a pedofiltörvényhez kapcsolódó melegellenes szabályozás elfogadása miatt. A testület csütörtökön szavazott a dokumentumról, amely drákói szigorral sújtana le a magyar kormányra. Az EP felszólítja az Európai Bizottságot, hogy haladéktalanul indítson gyorsított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, valamint vesse be az összes lehetséges jogi eszközét az Európai Bíróság előtt. A tervezetet a Euronews szemlézte. Korábbi cikkükben hozzáteszik, hogy a szöveg nyomást helyez a tagállamokra is, bban az esetben ugyanis, ha a bizottság tétlen maradna az ügyben, úgy a tagállamok kormányait arra kéri, forduljanak az Európai Törvényszékhez. 

Cseh Katalin Facebook-posztjában úgy fogalmazott, a bizottságnak haladéktalanul foglalkoznia kell a jogállamiság, illetve a korrupció helyzetével. 

Állásfoglalásunkban felszólítottuk a bizottságot, hogy késedelem nélkül vizsgálja ki a jogállamiság bármely olyan megsértését, amely kellően közvetlenül érinti az unió költségvetésével való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az unió pénzügyi érdekeinek védelmét

– írta a Momentum képviselője. Hozzátette, a nemmel voksoló fideszes EP-képviselők számára „a jogállamiság nem érték, ők nem akarják megvédeni az uniós forrásokat a korrupciótól”.

Az Európai Parlament és az Európai Bizottság azt akarja, hogy az LMBTQ-aktivistákat és szervezeteket beengedjük az iskolákba és az óvodákba. Magyarország ezt nem akarja

– ezt már Deutsch Tamás nyilatkozta az Indexnek. A Fidesz EP-képviselője szerint a vita arról szól, ki dönt arról, hogyan neveljük a gyermekeket.

Az európai alapszerződések szerint nyilvánvalóan a magyarok, vagyis ez nemzeti hatáskörbe tartozó kérdés. Itt a brüsszeli bürokratáknak nincs semmi keresnivalója, akármit is csinálnak, nem fogjuk beengedni az LMBTQ-aktivistákat a gyerekeink közé az óvodákba és az iskolákba

– tette hozzá Deutsch Tamás.

A magyar kormányra nézve a most elfogadott dokumentum annyiban aggályos, hogy a sokat kritizált törvényt a 2018-ban elindított hetes cikkely szerinti eljárással köti össze. Azt írják, a melegellenes törvény nem elszigetelt eset, hanem az alapvető jogok szétbontásának egyik állomása. 

A JOGSZABÁLY TEHÁT FELFOGÁSUKBAN EGY SZÉLESEBB POLITIKA RÉSZE, AMely A DEMOKRÁCIA, A JOGÁLLAM ÉS A SAJTÓSZABADSÁG LEBONTÁSÁHOZ VEZET, EZ PEDIG ELLENTÉTES AZ UNIÓS SZERZŐDÉSEKKEL.

Márpedig a törvény így akár az uniós helyreállítási alap kifizetésére is hatással lehet. Az állásfoglalási javaslat felszólítja a bizottságot arra, hogy azonnal indítsa be az úgynevezett jogállamisági mechanizmust, amely az uniós kifizetések felfüggesztéséhez vezethet. Az Euronews korábban megkereste Vera Jourová EB-alelnököt az ügyben, aki jelezte, a jogszabályra nem tudják alkalmazni a feltételrendszert. 

A törvény, a magyar kormány megregulázása, illetve az Európai Bizottság felelőssége állt a szerdai plenáris vita középpontjában. Az Európai Parlament több száz képviselője szólalt fel a közel négy órán át tartó vita során, amelyet az Index percről percre közvetített.

Az átlagosan egyperces felszólalások lényegében két, nehezen átívelhető állásponthoz illeszkedtek:

  • A magyar kormánytagok, illetve többségében lengyel és olasz támogatóik szerint a kritikusok nem olvasták el a jogszabályt szövegét, az ugyanis nem csorbítja semmilyen társadalmi csoport jogait. Sőt valójában politikai haszonszerzésre használják fel a nemi identitásukban eltérő közösségeket, miközben olyan égető kérdésekben, mint a bevándorlás, a járvány miatt nehézkesen újrainduló európai gazdaság problémájáról terelik el a figyelmet.
  • A kritikusok közben az uniós alapszerződésekben rögzített alapjogokra, pontosabban azok megsértésére hívták fel a figyelmet. Sokuk az Európai Bizottságot, illetve az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsot kárhoztatták, amiért évek óta tétlenül nézik a magyar jogállamiság leépülését. A jogszabállyal szemben felszólaló képviselők többsége követelte, hogy az Európai Bizottság fagyassza be a járvány utáni gazdasági helyreállítási alapok kifizetését. 

A heves érzelmekkel tűzdelt vitában Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke képviselte a higgadt hangot. A cseh politikus arra figyelmeztette képviselőtársait, hogy miközben a kisebbségek melletti kiállás alapvető európai érték, Brüsszelnek a tagállami szuverenitást is szem előtt kell tartania. Leszögezte, a bizottság nem fagyasztotta be az uniós pénzek kifizetését Magyarország számára, viszont készek bebiztosítani a feltételekhez kötött forráslehívást. Elmondta, az Európai Bizottság várja az Európai Bíróság ítéletét az ügyben, vagyis a magyar kormány megbüntetését sürgető EP-képviselőknek a bíróság döntéséig legalább várniuk kell.

(Borítókép: Ursula von der Leyen 2021. július 6-án az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén. Fotó: PATRICK HERTZOG / AFP)



  • Hírek
  • Személyi kölcsön