Szabolcs
20 °C
35 °C

A beoltatlanok a mutánsok gócai

GettyImages-1233828149
2021.07.13. 05:51
A koronavírus ellen be nem oltottak nem csak a saját egészségüket kockáztatják. Fertőzés után mindenkire veszélyt jelentenek – állítják a szakértők, és az oltás folytatását sürgetik. Ez viszont lassulóban van – legalábbis Magyarországon.

A mutáns vírusok egyetlen származási forrása a fertőzött szervezet.

A beoltatlan emberek potenciális variánsgyárak

idézte a CNN a Vanderbilt Egyetem fertőző betegségekre szakosodott professzorát.

„Minél több a beoltatlan, annál nagyobb az esélye a vírus szaporodásának” – mondta dr. William Schaffner. „Ha ez megtörténik, akkor a vírus először mutálódik, majd egy olyan variánssá alakulhat át, amely a későbbiekben még súlyosabb következményekkel jár” – fejtette ki a professzor.

Tulajdonképpen minden vírus mutálódik. Jóllehet a koronavírus nem különösebben hajlamos a mutációra, mégis változik és fejlődik.

Az átalakulások zöme nem hajt hasznot a vírus számára, néhány viszont gyengítheti. A vírus azonban véletlenszerű mutációt is kifejleszthet, amely számára előnnyel jár – fokozza fertőzőkészségét, hatékonyabb replikációt eredményez, vagy erősíti azon képességét, hogy sokféle gazdaszervezetet fertőzzön.

Az előnyhöz jutó vírusok versenyre kelnek a többiekkel, és végül ők alkotják a fertőző vírusok többségét.

Ha az általuk fertőzött személy adja tovább a vírust valaki másnak, akkor már a mutáns változatot továbbítja.

Ha egy mutáns elég eredményes, akkor válik variánssá. Ehhez azonban replikálódnia kell. És ezt a lehetőséget egy nem beoltott személy teremti meg számára.

„A vírusokban megjelenő mutációk közül azok maradnak fenn, amelyek megkönnyítik a vírus terjedését a populációban” – mondta a Johns Hopkins Egyetem mikrobiológusa és immunológusa.

„Most olyan vírusaink vannak, amelyek hatékonyabban terjednek” – tette hozzá Andrew Pekosz.

A nem terjedő vírusok nem tudnak mutálódni, az oltás pedig hatásosan akadályozza meg a koronavírus terjedését.

Hasonló megállapításra jutottak az Economist által bemutatott kutatók is: a be nem oltottak veszélyben vannak, mivel az evolúció felgyorsítja a világjárványt. A megjelenő mutánsok elsősorban a beoltatlanokat fenyegetik – írja a tekintélyes lap.

A delta-törzs képes megkerülni az emberi szervezet immunrendszerét, ugyanakkor a teljesen beoltottak védettek – idézi a Nature című szaklapban a minap publikált kutatási eredményeket a New York Times.

A tények ismeretében „megmagyarázhatatlan”, hogy az emberek ódzkodnak az oltástól – méltatlankodott, tegyük hozzá: joggal, az elismert járványügyi szakértő, dr. Anthony Fauci, a Fehér Ház vezető egészségügyi tanácsadója.

A negyedik hullám ellenszere az oltás, oltás és csak az oltás

Az oltás az egyetlen védekezési lehetőség a koronavírus-járvány újabb hullámai ellen – ezt írta minap az Emberi Erőforrások Minisztériuma közleményében.

Reális számítások szerint megjelenik a világjárvány negyedik hulláma, azonban Magyarországon az emberek jelentős része át van oltva. Amit megtehetünk a saját egészségünk, életünk védelme érdekében, hogy aki még nem tette, az vegye fel az oltást – ezt mondta a miniszter. A Magyarországon rendelkezésre álló hat vakcinával kapcsolatban Kásler Miklós kiemelte:

a fertőzések és a halálozások valószínűségét az oltások legalább a tizedére csökkentik.

A június harmadik hetében beadott vakcinák számát tekintve dobogós Magyarországon megtorpant az oltási hajlandóság.

Június 20-án Magyarország – Málta mögött – még a második helyen állt, azóta folyamatosan csúszik lefelé.

A népességarányos oltási ráta akkor 56 százalékos volt, vagyis a lakosság 56 százaléka megkapta a vakcina legalább első dózisát. Máltán ez az arány csaknem 80, az uniós átlag 48 százalék volt.

Július első hete után azonban az akkor 57 százalékos Magyarországot Málta mellett megelőzte Hollandia, Belgium, Dánia, Finnország, Olaszország, Spanyolország, Portugália, Luxemburg és Németország, Ausztria pedig szorosan felzárkózott Magyarország mögé. Az uniós átlag elérte az 54 százalékos beoltottságot.

Az unión kívüli országok közül az élvonalba tartozik az Egyesült Arab Emírségek, Kanada, az Egyesült Királyság és Izrael.

Az Egyesült Államokban valamivel kisebb a beoltottak aránya, mint Magyarországon: 55 százalékos.

A nyájimmunitás elérésnek alsó határa közben egyre emelkedik. Hónapokkal ezelőtt úgy becsülték, hogy egy ország lakosságának legalább 70 százalékát kell beoltani a teljes védettség eléréséhez. Ez az arány a mai számítások szerint inkább 80-90 százalék.

Intő jelek

Szlovéniában az elmúlt héten nőtt a koronavírussal újonnan megfertőződöttek száma, amit a behurcolt eseteknek tulajdonítanak. Több fertőzöttet regisztráltak azon érettségiző diákok között, akik spanyolországi kirándulásról tértek haza.

A szomszédos országban az elmúlt három hétben több mint száz esetben igazolták a gyorsabban terjedő delta- és delta-plusz variánst is, amely a pozitív minták 41 százalékát tette ki. Emiatt – függetlenül attól, hogy milyen járványügyi besorolású egy ország – a szlovéniai beutazást védettségi igazoláshoz kötik.

Szlovéniához hasonlóan Horvátországban is gyorsan terjed a vírus delta-variánsa. A horvát közegészségügyi intézet adatai szerint a pozitív minták ötven százalékát ez a törzs okozza.

Az Egyesült Királyság még nem áll készen a korlátozások július 19-re tervezett feloldására – ezt üzente a kormánynak Helen Jayne Stokes-Lampard, a királyi orvostudományi akadémia elnöke.

A közvélemény is óvatos: egy kutatás szerint a megkérdezettek fele fenntartaná a jelenleg érvényes korlátozásokat a szigetországban, a polgármesterek pedig a kötelező maszkviselést szorgalmazzák, legalább a tömegközlekedésben.

(Borítókép:  Betegek és egészségügyi dolgozók egy mobil koronavírus-oltási helyen a Gostiny Dvor kiállítási központban 2021. július 6-án. Fotó: Sergei Savostyanov / Getty Images Hungary)