Még ma jön a figyelmeztető levél, holnap kezdődik a kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen

000 1H0200
2021.07.14. 14:10 Módosítva: 2021.07.14. 21:25

Az Európai Bizottság még szerdán elküldi a figyelmeztető levelet a pedofiltörvényhez kapcsolódó melegellenes szabályozás miatt az Orbán-kormánynak, csütörtökön pedig el is indítja a kötelezettségszegési eljárást – írja brüsszeli forrásaira hivatkozva az AFP hírügynökség. A Bloomberg még a múlt héten szellőztette meg, hogy mostanában kezdődik az egész, a vége pedig az lehet, hogy az Európai Unió Bírósága dönt az ügyben.

Az Országgyűlés még június 15-én fogadta el a szabályozást, amelynek részeként módosították a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvényt. E szerint 

tilos olyan reklámot tizennyolc éven aluliak számára elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti.

Utóbbi elfogadása azt jelenti, hogy a magyarországi iskolákban korlátozzák a felvilágosító foglalkozások témakörét. Ezeket a foglalkozásokat ráadásul csak olyasvalaki vagy olyan szervezet tarthat, akit és amelyet jogszabályban kijelölt szerv nyilvántartásban vesz.

Amíg az Orbán Viktor és kormányának tagjai a gyermekek védelméről beszélnek, brüsszeli politikai körökben nagy felháborodást keltett, hogy a szabályozás látszólag összemossa a pedofíliát és a homoszexualitással. Bizottsági részről Ursula von der Leyen elnök többször szégyenteljesnek nevezte a szabályozást a nyilvánosság előtt, azt állítva, a testület minden rendelkezésére álló eszközzel fel fog lépni ellene. Erre egyébként felszólítja az Európai Bizottságot az az állásfoglalás is, amelyet az Európai Parlament fogadott el a múlt csütörtökön egy vita után. 

Korábban az Európai Bizottság már küldött egy levelet, amely megállapítja, hogy a szabályozás nemcsak az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt elveket, hanem az unió alapelvét, a belső piac szabad működését is sérti.

Orbán Viktor a maga részéről azt állítja, hogy az Európai Parlament és az Európai Bizottság azt akarja, hogy Magyarországon LMBTQ-aktivistákat és -szervezeteket engedjenek be az iskolákba. Ezt az Európai Bizottság közleményben cáfolta.

Az Európai Bizottság egyébként a hétfői határidő lejártig nem biztosította támogatásáról azt a  tervet, amelyet  az Orbán-kormány állított össze a gazdasági helyreállítási alapból Magyarországnak vissza nem térítendő támogatásként járó 2500 milliárd forintról. Az Orbán-kormány még májusban nyújtotta be helyreállítási tervét. Bár Magyarországnak átszámítva 5900 milliárd forint járna, ebből a kormány csak a 45 százalékára, körülbelül 2500 milliárd forintra tartott igényt. Ezt a 2500 milliárd forintot vissza nem térítendő támogatásként kapnánk, a fennmaradó része viszont hitel. A budapesti döntés hátterében pedig eleve az állhatott, hogy a kormány nem akar vitázni az Európai Bizottsággal a pénz elköltésének módjáról.

Varga Judit igazságügyi miniszter cikkünk megjelenése előtt egyFacebook-posztban azt írta: 

Ursula Von der Leyen még júniusban informálisan időpontot kért, hogy Magyarországra látogathasson júliusban az RRF-megállapodást aláírni a kormánnyal, hiszen konstruktívan haladtak előre a szakmai egyeztetéseink a helyreállítási csomagról. Már megvolt az időpont is, de időközben az Országgyűlés döntött gyermekvédelmi törvényről. Ezután erőteljes nyomást helyeztek Magyarországra az uniós intézmények, hogy engedjük be az LMBTQ-aktivistákat a magyar iskolákba és óvodákba. Ki akarják kényszeríteni, hogy beengedjük a szexuális propagandát a gyermekeink közé. Most ezért húzódik a csomag elfogadása. A magyar helyreállítási csomaggal semmilyen gazdasági, szakmai problémájuk nem volt. Mi egyáltalán nem kerestük ezt a konfliktust. Egészen egyszerűen csak önazonosak, következetesek vagyunk, az igazat mondjuk, hiszen a jó ügy mellett állunk ebben a kérdésben is: a gyermekek és a szülők jogait védjük. Litvánia is hasonlóképpen cselekedett korábban.

A miniszter szerint a magyar törvény nem európai dimenzió, nemzeti hatáskörbe tartozik. Az Alapjogi Charta is kimondja, hogy nemzeti hatáskörben van a gyermekek nevelése. 

Az AFP cikkének megjelenését követően az Index az Igazságügyi Minisztériumhoz (IM) fordult, a tárca sajtóosztálya megerősítette az értesülést. Mint fogalmaztak, a Bizottságtól egyelőre nem kapták meg a hivatalos levelet.

Azt, hogy jön hivatalos felszólítás, egyelőre informálisan tudjuk

– tette hozzá az IM sajtóosztálya.

(Borítókép: Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke 2019. május 28-án megérkezik az Európai Unió csúcstalálkozójára az EU Bizottság brüsszeli székházába. Fotó: JOHN THYS  / AFP)


  • Hírek
  • Személyi kölcsön