Kinga, Kincső
16 °C
32 °C

Izraeli hackerek állnak a megfigyelőállamok mögött

GettyImages-1422766
2021.07.21. 06:49 Módosítva: 2021.07.21. 10:54
A kiberbiztonság feltörekvő, s meglehetősen titokzatos közösségére világít rá a Pegasus-botrány. Izraelben évek óta virágoznak az iparág kevéssé etikus, megfigyelésre specializálódott vállalatai, állományuk szinte kivétel nélkül a zsidó állam hírszerzésének egy különleges alakulatából kerül ki. Felemelkedésük nagyban köszönhető Benjámin Netanjahu korábbi miniszterelnöknek, aki személyesen lobbizott a Pegasust tervező NSO vállalatért.

Miközben a világsajtó a Pegasus-botrány miatt aggódik, Izraelben a kiberbiztonság nagyjai éves találkozójukat tartják. Vasárnap derült ki, hogy egy kifinomult izraeli kémszoftver, a Pegasus segítségével mintegy 50 ezer telefonról gyűjthettek adatokat a feltételezések szerint különböző kormányok, közöttük Magyarország kormánya is. A botrány robbanás után pedig egy nappal nyitotta meg a kapuit a világháló rablóinak és pandúrjainak egyik fontos szakmai fóruma, a tel-avivi Kiberhét. Az esemény mögött komoly politikai hátszél van. A Tel-Aviv Egyetem mellett az izraeli kormány több minisztériuma is a szervezők között tűnik fel, de a hagyomány szerint a konferencián beszédet mond a miniszterelnök is. Idén Naftáli Bennet, aki júniusban, 12 év kormányzás után váltotta le elődjét, Benjámin Netanjahut. 

Egy következetes kormányprogramnak köszönhetően ugyanis Izrael nemzetgazdaságának kiemelt üzletágává vált a kiberbiztonság.

Erről beszélt a Kiberhét szervezője, Isaac Ben-Israel. A hadsereg egykori hírszerző tisztje, a Tel-Aviv Egyetem tanszékvezetője a The Jerusalem Postnak elmondta: az iparágba áramló globális tőke 45 százaléka Izraelben talál gazdára, miközben ez a szám 2018-ban még csak 18 százalék volt. Ennél részletesebb adatokat osztott meg 2019-es prezentációjában Benjámin Netanjahu. Elmondta, hogy míg 2010-ben mindössze 89, kiberbiztonsággal foglalkozó izraeli cég volt, 2018-ban ez a szám már 520-ra emelkedett. 

Mindennek következtében tavaly 7 milliárd dollár értékben exportált kiberbiztonsági termékeket az ország.

Ez meghaladja a hadiipar teljes exportját, amihez a Haaretz kedden megjelent cikke szerint Netanjahu személyes erőfeszítései is nagyban hozzájárultak. A hírportál sorra vette, hogy van-e összefüggés az egykori kormányfő külföldi útjai és a Pegasus kémszoftver külföldi értékesítése között. A lehallgatások többsége ugyanis tíz országhoz köthető, a Haaretz szerint Netanjahu és kormánya az elmúlt években valamennyi érintett helyen megfordult.

Már a nagy üzlet és a politikai hátszél miatt is várható volt, hogy az etikátlan kémprogramból nemzetközi botrány váljon. A vasárnapi sztori ugyanis nem friss, a Pegasusról és az azt értékesítő NSO vállalatról évekkel ezelőtt is cikkezett a nemzetközi sajtó. Így aztán az is ismert volt, hogy kapcsolat van az NSO és egy másik, kémprogramokat tervező izraeli vállalat, a Candiru között. 

Ez pedig azért érdekes, mert a Candiru és az NSO elvezet az izraeli kiberbiztonsági iparág egyik feltörekvő és meglehetősen titokzatos közösségéhez.

Ahogyan a Haaretz egy 2019-es cikkében megírta, a vállalat vezetése előszeretettel toboroz az izraeli hírszerzés egyik, kibertámadásokra és elhárításra szakosodott szolgálatától. A hadsereghez tartozó Unit 8200-as egységet az Egyesült Államokban működő NSA-hoz szokás hasonlítani. Feladata a lehallgatás és a megfigyelés, ami napjainkban már javarészt az online térben zajlik. A feladatot ezért többségében a gyorsan fejlődő biztonsági rendszereket jól ismerő hackerek látják el, ami ritka és komplex tudást követel. Ezt az ismeretet adja meg a Unit 8200.

Az alakulatról még a többi izraeli titkosszolgálatnál is kevesebbet tudni. A Rest of World portál készített interjút egy ott dolgozó hackerrel, a cikk nemcsak az izraeli titkosszolgálatokról, de a zsidó társadalomról is érdekes képet fest. A név nélkül nyilatkozó forrás beszél például arról, hogy a kötelező katonai szolgálat kezdetén, mindössze 18 évesen ajánlottak számára pozíciót az alakulatnál.

A különleges egységnél ugyanis alapelv, hogy az állományt részben az iskolában épp végzett fiatalokkal kell feltölteni, akik szabályokon és korlátokon kívül gondolkodnak. ők biztosítják a tevékenységükhöz nélkülözhetetlen friss szellemet.

A Rest of World interjúalanya nemcsak kivételesen magas intelligenciával, de jó családi háttérrel is rendelkezett. Mint ugyanis a cikkből kiderült, a hírszerzés szívesebben válogat a városi, előkelőbb családok gyerekei közül. A különleges szolgálat azonban a családi háttér ellenére is nagy elköteleződést követel meg. Szemben a nők esetében 24, a férfiaknál 32 hónapos hadkötelezettségtől, a Unit 8200-as egységnél minimum öt évet kellett szolgálni.

Megéri azonban a befektetett idő, az alakulatnál ugyanis nem csupán kivételesen értékes tudásra, de komoly szakmai presztízsre is szert tesz a kiválasztott. A Haaretz korábbi cikke szerint az Izrael kiberbiztonsági vállalatait megalapító 2300 üzletember 80 százaléka szolgált korábban a hírszerzésnél, többségük a Unit 8200-as egységnél. Ezt támasztja  alá a The Intercept 2016-ban közölt  cikke, mely szerint az akkor működő, megfigyelésre specializálódott kiberbiztonsági vállalat vezetése egytől egyik a hadsereg hackeralakulatától került ki.

A The Intercept egy korábban az egységnél szolgáló újságírót, Amit Meyert szólította meg. Elmondta, a Unit 8200 nemcsak Izraelben nyit meg kapukat, de a kiberbiztonság, a vállalati hírszerzés globális munkaerőpiacán is nagyon erős ajánlólevélnek számít. Meyer arról is beszámol, hogy külön, zárt Facebook-csoport van a veteránok számára, ahonnan folyamatosan kapja az állásajánlatokat. 

Egyébként a The Intercept 2016-os cikke is kitért már a Pegasusra és az azt megtervező NSO vállalatra. Mint írták, a céget 2014-ben hozták létre, tagjainak LinkedIn-profilja alapján valamennyien a Unit 8200 veteránjai. A The Intercept azonban egy sokkal érdekesebb jelenségre is felhívja a figyelmet.

Míg ugyanis az NSO és más vállalatok a megfigyelésre alkalmas szoftvereket értékesítenek, vannak más profilú vállalatok is.

Az izraeli hírszerzés veteránjai például az Egyesült Arab Emírségekben több ezer kamerából álló, komplett megfigyelőrendszert építettek ki már 2015-ben, a The Intercept cikkében megszólaló szakértő ezért felhívja a figyelmet: a titokzatos egység hackerei a világban a totális megfigyelőállamok kiépítésének úttörőivé válhatnak. 

(Borítókép: Izraeli csapatok járőröznek Ramallah városában 2002. szeptember 20-án. Fotó: David Silverman / Getty Images)