Máté, Mirella
7 °C
18 °C

Visszatérhetnek a katonáink Kabulba, de nem mindenki rajong az ötletért

D KOS20200513007
2021.07.26. 21:42
Romló biztonsági környezetben, sokat vállal Magyarország új Nemzeti Katonai Stratégiája. Az Indexnek nyilatkozó biztonságpolitikai szakértő szerint a nemzetközi mozgástér közben szűkül, így különös helyzet állt elő: az ambíciók ellenére nem lesz misszió, ahova magyar katonákat küldhetne a kormány. A kabuli repülőtér nemrég belebegtetett fegyveres védelmét kifejezetten rossz ötletnek tartja a szakma, a haderőfejlesztés viszont régiónkban jelentősen növeli a Magyar Honvédség presztízsét.

Június 24-én jelent meg Magyarország új Nemzeti Katonai Stratégiája, ami a sajtóban viszonylag kevés figyelmet kapott. Pedig legutóbb csaknem tíz éve, 2012-ben készült a Honvédség működésének, illetve az ország fegyveres védelmének alapjait taglaló ilyen dokumentum, azóta pedig történtek dolgok a világban. Többek között Oroszország megtámadta Ukrajnát, történelmi menekülthullám érte el Európát, egy sor terrormerényletet hajtott végre az Iszlám Állam. Zajlott az élet a nyugati fronton is: Donald Trump elnöksége alatt mélypontra jutott a transzatlanti együttműködés, amire máig keresi a választ az Európai Unió.

Nem mellesleg 2017-ben a kormány meghirdette a Zrínyi 2026 programot, ami az elmúlt harminc év legátfogóbb védelmi fejlesztési programja, több évtizedre határozza meg a honvédelem, a haderőfejlesztés irányvonalait.

A most közzétett dokumentumban tehát minden szónak a helyén kellett lennie, biztonságpolitikai szakértők szerint az anyag alapos munka eredménye. A Stratégiai Védelmi Kutatóintézet (SVKI), illetve a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársai egy online eseményen elemezték az új stratégiát a napokban.

Csaknem kétszer olyan hosszú, mint az előző dokumentum, a szokásosnál jobban belemegy a részletekbe

– mondta az eseményen Siklósi Péter, a Honvédelmi Minisztérium korábbi védelempolitikáért felelős helyettes államtitkára. Tálas Péter, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet igazgatója is arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi, általánosságokban értekező dokumentumokkal szemben a mostani stratégia sokkal pontosabban fogalmaz, meghatározza a honvédség- és haderőfejlesztés pontos irányait. „Olyan területeket jelöli ki, melyekkel már most el kell kezdeni foglalkozni” – mondta az SVKI igazgatója, hozzátéve, hogy a részletesség az átláthatóság szempontjából is fontos. A több konkrétumot tartalmazó dokumentummal ugyanis a politika is jobban számonkérhetővé válik.

Pesszimista forgatókönyv

A katonai stratégia a világjárvány hajnalán, tavaly májusban megjelent Nemzeti Biztonsági Stratégiára építkezik. Már az a dokumentum is arra figyelmeztet, hogy új veszélyekkel, kihívásokkal kell számolni, erre hivatkozva a katonai stratégia az alábbiak szerint értékeli a biztonsági környezetet:

  • A világot instabilitás és kiszámíthatatlanság jellemzi, a helyzet ráadásul romló tendenciát mutat. A távoli térségekben kialakult válságok rövid időn belül hatással lehetnek Magyarország biztonságára is, ami növeli a fenyegetések és kihívások számát, valamint szélesíti azok körét.
  • A dokumentum foglalkozik a XXI. században gyorsan változó hadviselés jellemzőivel is. Kitér az infokommunikáció rohamos fejlődésére és az abból eredő kihívásokra, valamint a haditechnika új trendjeire. A drónok, a mesterséges intelligencia, de a világűrbe telepített katonai eszközök is villámgyorsan fejlődnek, ami új kihívások elé állítják a védelmi szakmát. Külön bekezdésben foglalkozik a kibertérből érkező fenyegetéssel.
  • A katonai stratégia felhívja a figyelmet az úgynevezett proxy erők terjedésére, vagyis a rejtett állami támogatással működő szervezetekben megjelenő fenyegetésre. Ide sorolja a dokumentum az idegen állami kapcsolatokkal bíró bűnözőcsoportokat, a terrorizmust, de – ami különösen érdekes – akár bizonyos nem-kormányzati szervezeteket, vagyis NGO-kat is.

Mindez pedig a Magyar Honvédséget is új feladatok elé állítja:

  • Bár kevés a valószínűsége, hogy egy ellenséges állam indítson támadást Magyarország ellen, a honvédségnek erre az eshetőségre is fel kell készülnie. Nagyobb az esélye, hogy más NATO-, vagy EU-tagállam ellen indul támadás, melyekre a magyar katonáknak is reagálniuk kell.
  • Számolni kell a kibertérből érkező támadásokkal is, amit Magyarország fegyveres agresszióként is értékelhet és annak megfelelően reagál rájuk. A tömegpusztító fegyverekkel szembeni védekezésben a szövetségesi rendszeren belül veszi ki a részét a Magyar Honvédség.
  • „Jelenleg és a belátható jövőben a legnagyobb valószínűséggel az illegális migráció tömeges mértékű, a kormányzati rendszerek és rendvédelmi erők túlterhelésével járó növekedésére lehet számítani főként a nyugat-balkáni, de más, hazánkat érintő útvonalak irányából is” – fogalmaz a dokumentum. Hozzáteszi: a népvándorlást kiváltó okok, mint például a klímaváltozás, az etnikai konfliktusok, vagy a szélsőséges ideológiák terjedése enyhítésében a honvédség is részt vállal.
  • Kitér továbbá a stratégia a globális járványok és a klímaváltozás okozta hatások kezelésére vonatkozó feladatokra is.

Kabulba inkább ne!

Ebből pedig annyi kiderül, hogy a kormány nem csak a haderőfejlesztés, de a vállalt feladatok terén is ambiciózus. Azt ugyanakkor kevéssé részletezi, hogy pontosan hogyan képzeli el a fenyegetések helyi kezelését, vagyis hol, milyen külföldi missziókban vállalna szerepet. Márpedig ez foglalkoztatja igazán a közvéleményt, mióta felmerült annak az eshetősége, hogy Magyarország – a török erőket támogatva – katonákkal biztosítaná Afganisztánban a kabuli repülőteret. Ahogyan korábban az Index is megírta, erről Orbán Viktor kormányfő tárgyalt Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel.

Ankara ugyanis felajánlotta az Egyesült Államoknak, hogy a NATO csapatok kivonását követően is támogatná a helyi kormányt Afganisztán stabilitásának fenntartásában. Mióta ugyanis az Egyesült Államok húsz év után Afganisztán elhagyásáról döntött, az iszlamista tálibok eredményesen terjeszkednek az országban a nyugati támogatást élvező kabuli kormány kárára. A legfrissebb hírek szerint az ország területének felét már a talibán uralja, a kabuli nemzetközi repülőtér pedig az egyik, ha nem a legfontosabb stratégiai objektum az országban. Benkő Tibor honvédelmi miniszter július elején feltételes módban beszélt a magyar katonák visszatéréséről, azóta azonban a kormány nem feszegeti a kérdést.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig hétfőn, isztambuli látogatása során tért ki a kérdésre. Szijjártó a Türk Tanács főtitkárával tartott közös sajtótájékoztatót, az eseményen újságírói kérdésre reagálva elmondta, számítani lehet rá, hogy tömegek indulnak meg Afganisztánból, ha a tálibok átveszik az uralmat az országban. Az MTI tudósítása szerint a magyar külügyminiszter azt is hozzátette: a NATO-csapatok kivonulását követően valahogyan biztosítani kell, hogy ez ne történjen meg, és az ország ne váljon a terrorizmus és a migráció melegágyává. „Ennek mikéntjéről egyelőre zajlanak az egyeztetések, de Magyarország kész hozzájárulni ahhoz, hogy a migrációs hullámokat Európa határaitól minél távolabb állítsák meg” – nyomatékosította a tárcavezető.  

A dolgok állásából ítélve ha valami, akkor a kabuli repülőtér könnyen ütközőponttá válhat, ha a tálib előretörés folytatódik, akár már a közeljövőben

– szögezte le az Index megkeresésére Csiki Varga Tamás, az SVKI munkatársa. A biztonságpolitikai szakértő szerint ezért nincs is a szakmában olyan, aki jó ötletnek tartaná a magyar szerepvállalást. A katonai stratégia egyébként teret ad a válságkezelő szerepvállalásoknak, de ahogyan arra Csiki Varga Tamás is felhívja a figyelmet, jelen körülmények között az újabb afganisztáni missziót még az illegális bevándorlással szembeni fellépés sem indokolja.

A misszió már nem menő

A nemzetközi trendek ráadásul az ilyen műveletek ellen mutatnak. Ez a helyzet az észak-afrikai Száhel-régióban is, ahol a Magyar Honvédségnek szintén van némi tapasztalata a helyi erők kiképzésében, támogatásában. A gyarmati múlt miatt a térség biztonságáért Franciaország vállal nagyobb felelősséget és vezető szerepet. A konfliktust Párizs Afganisztánjaként is szokás emlegetni; a francia állam 5100 katonával van jelen a térség hat államában, az iszlamisták elleni évtizedes küzdelem azonban sziszifuszi munka maradt. Emmanuel Macron francia elnök ezért – készülve a 2022-es választási kampányra is – májusban bejelentette, hogy csökkentik szerepvállalásukat a térségben.

Figyelmeztetés volt ez az Európai Unió más tagállamai számára. Ha el akarják kerülni a gyenge helyi államok összeomlását, a szélsőséges és terrorszervezetek térnyerését és a tömeges migrációt, a térség biztosításában vegyék ki a részüket

– folytatta Csiki Varga Tamás. A bejelentést érthető módon nem követte nagy lelkesedés, mert Magyarország sem erősítheti jelenlétét a térségben akkor, amikor mindenki kivonul onnan. Az ambiciózusabb külföldi jelenlétről egyébként már 2019-ben nyilatkozott Szijjártó Péter külügyminiszter, aki akkor 1200 főben határozta meg az ambíciószintet.

A legnagyobb szerepvállalás helyén, a Balkánon is „csak” mintegy 500 fővel vagyunk jelen. Vagyis valójában jelenleg nincs hova újabb csapatokat küldeni

– tette hozzá a szakértő.

Ráadásul a haderőfejlesztés is inkább az országvédelemre összpontosít. Érdekesség ugyanakkor, hogy a Zrínyi 2026 program a magyar katonadiplomácia frontján nyit meg új lehetőségeket. A magyar haditechnika 70-80 százalékban német technológiára támaszkodik, ami a két ország haderejének integrációját vetíti előre. „Ha a térségben összeraknának például egy több nemzetből álló hadosztályt, ahhoz olyan partnerek kellenének, akik hasonló technológiát használnak” – érzékeltette a német-magyar katonai kapcsolatok várható bővülését Csiki Varga Tamás.

Ezzel összhangban a kelet-közép-európai régió védelmi integrációja is jól halad, ebben Magyarországnak a jövőben komoly szerepe lehet. Egyrészt bővül a NATO-hoz tartozó Közép-európai Többnemzeti Hadosztály, aminek parancsnoksága Székesfehérváron van. Szintén sokat fejlődött a különleges rendeltetésű műveleti alakulat, amit 2017-ben dandár szintre emeltek. A jövőben a magyarországi alakulat a különleges erők közép-európai parancsnokságává nőheti ki magát.

(Borítókép: Katonák a Petőfi Laktanyában a Vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandárnál 2020. május 13-án. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)