Pegasus-botrány: néhány ország vizsgálódik, másutt tagadnak
További Külföld cikkek
- Az amerikai elnökválasztás napjára tervezett terrortámadást egy afgán férfi
- Kim Dzsongun újra nukleáris konfliktussal fenyegeti az Egyesült Államokat
- Meghalt egy török légitársaság pilótája az Egyesült Államok felett, kényszerleszállást hajtottak végre
- „Gyilkosok” és „diktátorok” közé sorolta Orbán Viktort az Egyesült Államok alelnöke
- Lövések dördültek el egy svédországi bevásárlóközpontban
Ahogy az ma már közismert, a szoftver a felhasználó tudta nélkül települ a telefonra. Ezek után a hacker teljes hozzáférést szerez a telefon tartalmához, ráadásul észrevétlenül képes használni annak kameráit és mikrofonját.
Az eddigi összesítés alapján több mint ötven országban ezer megfigyelt számát azonosították. Szerepel köztük több államfő és miniszterelnök, az arab királyi család tagjai, üzleti vezetők, 85 emberi jogi aktivista, 189 újságíró, valamint több mint hatszáz politikus és kormánytisztviselő.
Ruanda, Marokkó, India és Magyarország tagadta, hogy a szoftvert magánszemélyek megfigyelésére használták volna. A többi ország nem válaszolt a Pegasus Project megkeresésére – összegzi az eddigi fejleményéket a Times of Israel.
Sok helyütt azonban vizsgálat indult annak kiderítésére, ki kit és miért hallgatott le.
Franciaország: a szálak Marokkóba vezetnek
A francia ügyészség szinte az ügy kirobbanásának másnapján vizsgálatot indított, miután kiderült, hogy a marokkói hírszerzés az izraeli Pegasusszal kémkedett francia újságírók után.
A nyomozás tíz különböző vádpontot vizsgál majd, köztük azt, hogy megsértették-e a magánéletet, a személyes elektronikus eszközökhöz való hozzáférést és a bűnszövetkezetben elkövetett bűncselekményt – részletezte a France 24.
A Mediapart francia oknyomozó portál szerint az alapító Edwy Plenel és egy újságíró telefonját is meghackelte a marokkói titkosszolgálat, amely állítólag más francia újságírókat, többek között a Le Monde, a francia hírügynökség, az AFP és a France 24 munkatársait is célba vette.
A bomba azonban akkor robbant, amikor a Le Monde cikkéből kiderült, hogy Emmanuel Macron francia elnök, Édouard Philippe akkori miniszterelnök és tizennégy miniszter mobiltelefonszáma is rajta van azon a listán, amelyen az izraeli cégnek az NSO Pegasus nevű kémprogramja 2017-es célpontjai szerepelnek.
Marokkó tagadja a vádakat, és azt állítja, hogy „soha nem szerzett be olyan számítógépes szoftvert, amely kommunikációs eszközökbe való behatolásra szolgál”.
Marokkó tisztára mosná magát
Rabatban arra utasították a király főügyészét, hogy indítson kormányzati vizsgálatot a marokkói kormány ellen felhozott „hamis vádak” ügyében – jelentette a Morocco World News.
A marokkói kormány korábban kiadott közleményében határozottan tagadta a vádakat. Ebben elítélte, hogy az „alaptalan állításokat” terjesztő külföldi civil szervezetek és médiumok rontják az ország hírnevét, és képtelenek meggyőző bizonyítékokkal alátámasztani „alaptalan vádjaikat”.
A marokkói főügyész utasította a rendőrséget, hogy folytassa le a vádak kivizsgálását a felelősség megállapítása érdekében.
Algéria a megfigyeltek védelmében indít vizsgálatot
Az algériai ügyészség vizsgálatot rendelt el, miután kiderült, hogy az észak-afrikai ország lakosai az izraeli Pegasus kémprogram célpontjai lehetettek.
Egy francia nyelvű algériai hírportál, a TSA szerint több ezer, köztük vezető politikusokhoz és katonai személyiségekhez tartozó algériai telefonszám szerepelt a kémprogram lehetséges célpontjai között.
Marokkó és Algéria többször is vitába keveredett a vitatott nyugat-szaharai régió miatt, amelyet Marokkó területe szerves részének tekint, míg Algéria a függetlenséget támogató Polisario mozgalmat támogatja.
A magyar ellenzék hiába vár választ
A hatpárti ellenzék közös közleményben szólította fel a kormánypártok képviselőit, hogy jelenjenek meg a Nemzetbiztonsági Bizottság ülésén, továbbá öt kérdést soroltak fel, amelyekre választ várnak Pegasus-ügyben:
- Megvásárolta, illetve használta-e valamelyik hazai szakszolgálat a Pegasus nevű megfigyelőprogramot?
- Adott-e engedélyt az Orbán-kormány jelenlegi igazságügyi minisztere vagy valamelyik hivatali elődje újságírókkal, ellenzéki politikusokkal szembeni titkos információgyűjtésre?
- Adott-e engedélyt Varga Judit beosztottja, Völner Pál parlamenti államtitkár, miniszterhelyettes újságírókkal, ellenzéki politikusokkal szemben történő titkos információgyűjtésre?
- Tudott-e Orbán Viktor arról, hogy független újságírókat, ellenzéki politikusokat, üzletembereket és ügyvédeket hallgattak le az elmúlt években Magyarországon?
- Jelenleg is tartanak-e a lehallgatások?
Erre nem fog sor kerülni, mert a Fidesz nem képviseltette magát a bizottsági meghallgatáson, így a testület határozatképtelen volt. Az LMP szerint a Fidesz távolmaradása a beismeréssel egyenlő.
Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője független magyarországi vizsgálatot sürget az ügyben. Franciaország mellett egyébként a magyar ügyészség is vizsgálatot indított a Pegasus-botrány miatt.
Mexikó 32 millió dollárt fizetett a Pegasusért
Mexikó korrupció gyanúja miatt nyomoz a Pegasus szoftver 32 millió dolláros (9,8 milliárd forintos) beszerzésével kapcsolatban – idézte a Voice of America a mexikói pénzügyi hírszerző ügynökség illetékesét.
Az ötvenezer Pegasus-gyanús telefon csaknem egyharmada, 15 ezer mexikói okostelefonszám volt. Ezek között 25 újságíróhoz, sőt a baloldali Andrés Manuel López Obrador elnök belső köréhez köthető szám volt. Megfigyelésük az elnök hivatalba lépése előtt kezdődött.
A korrupciós vizsgálat két mexikói székhelyű vállalatra, a Balam Seguridad Privada és a Grupo Tech Bullra fókuszál. Mint kiderült: a Grupo Tech Bull 32 millió dolláros szerződésre kapott megbízást a főügyészségtől a Pegasus kémprogram megvásárlására még 2014-ben. A mexikói hatóságok pénzmosás és adócsalás miatt nyomoznak, és 24, az ügyhöz kapcsolódó személy számláját zárolták.
A törvénytelen megfigyelés ügyében nem folyik vizsgálat.
López Obrador egyébként elismerte, hogy a Pegasust ma is használják, de a hatóságok már csak bűnözők után kémkednek, politikai ellenfelek vagy riporterek után nem.
Pakisztán az ENSZ-hez fordult a kémkedési botrány miatt
Pakisztán azzal vádolta meg Indiát, hogy feltörte Imrán Hán miniszterelnök telefonját, ezért az ENSZ szerveitől követelte az ügy kivizsgálását – írja a Hindustan Times.
Nem meglepő, hogy Pakisztán a leginkább megfigyelt ország
– jelentette korábban a Le Monde.
A pakisztáni külügyminisztérium szóvivője azt állította, hogy India az izraeli kémprogram felhasználásával „feltörte újságírók, bírák, diplomaták, kormánytisztviselők, jogvédők és globális vezetők, köztük Imrán Hán miniszterelnök telefonját és számítógépét”.
„A lehető leghatározottabban elítéljük India államilag támogatott, folyamatos és széles körű megfigyelési és kémkedési műveleteit, amelyek egyértelműen sértik a felelős állami magatartás globális normáit” – jelentette ki a külügyi szóvivő.
„Tekintettel a jelentések súlyosságára, felszólítjuk az ENSZ illetékes szerveit, hogy alaposan vizsgálják ki az ügyet, hozzák nyilvánosságra a tényeket és vonják felelősségre az indiai elkövetőket” – követelte a pakisztáni külügyminisztérium.
India nem válaszolt a pakisztáni állításokra. Az indiai kormány eddig tagadta a bűncselekményt, viszont nem erősítette meg és nem is cáfolta, hogy engedélyezte volna a Pegasus kémprogram használatát.
A kémprogramot kifejlesztő Izrael is vizsgálódik
Izrael magas rangú tárcaközi csoportot állított fel, hogy értékelje azokat az állításokat, miszerint egy izraeli kibercég által értékesített kémprogrammal globális szinten visszaéltek – jelentette a France 24.
Az egyik, neve elhallgatását kérő forrás szerint a testületet az izraeli Nemzetbiztonsági Tanács felügyeli, amely közvetlenül Naftali Bennett miniszterelnök ellenőrzése alá tartozik, és szélesebb hatáskörrel rendelkezik, mint az NSO Group Pegasus szoftverének exportját intéző védelmi minisztérium.
Egy másik, szintén névtelenséget kérő forrás szerint az értékelést nem a Nemzetbiztonsági Tanács, hanem magas rangú védelmi, hírszerzési és diplomáciai tisztviselők végzik.
„A botrány túlmutat a védelmi minisztérium hatáskörén” – véli az első forrás, aki a lehetséges diplomáciai visszhangra utalt.
(Borítókép: Jack Guez / AFP)