Eufrozina, Kende
11 °C
26 °C
18

Csak felnőtteknek

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet. Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését a gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartozik.

Németországban gyógyított, Szíriában kínzott a menekült orvos

2021.07.29. 19:57

Emberiesség ellen elkövetett bűncselekménnyel vádolják Németországban azt a szíriai orvost, aki a szövetségi ügyészség szerint embereket kínzott hazájában.

A vád szerint Alla Múszát, aki 2015-ben érkezett Németországba, és tavalyi letartóztatásáig az egészségügyben dolgozott, a szíriai Homszban és Damaszkuszban embereket kínzott katonai kórházakban. Egyebek mellett azon ügyködött, hogy sterilizálja áldozatait. 

A Bassár el-Aszad szíriai elnök elleni 2011-es ellenzéki felkelést követően nem ment ritkaság számba az, hogy tüntetőket fognak el és kínoznak halálra. Sokakat, akiket azzal vádoltak, hogy ellenzékiek, katonai kórházakba szállítottak, ahol olykor halálos kimenetelű kegyetlenkedések alá vetették őket. 

Ennek rideg valóságát a többszörös díjnyertes Kislányomnak, Szamának (For Sama) című dokumentumfilm is szívbemarkolóan bemutatja. 

Músza állítólag verte pácienseit, egyes esetekben felgyújtotta testrészeiket, és egyéb, beteges atrocitásokat követett el ellenük. Azért vádolják emberöléssel is, mert állítólag egy esetben visszaütött egyik áldozata, akit aztán az ápoló segítségével vittek földre. Ezt követően Músza, nagy valószínűséggel bosszúból, mérget fecskendezett áldozatába. 

A The Guardian emlékeztet, februárban ugyancsak emberiesség elleni bűncselekmény vádjában ítélték el az Aszad-rezsim titkosrendőrségének egy, Németországba menekült tagját. Ejad al-Harib a vád szerint hozzájárult több ezer ember „ipari szinten művelt" kínzásához a hírhedt al-Hatib börtönben. Mivel Harib alacsony rangú tiszt volt, és csak parancsokat hajtott végre, az ítéletet hozó bíróság „csak" négy év hat hónap szabadságvesztést rótt ki rá. 

Harib ügyét együtt tárgyalták feletteséével, az ugyancsak menedékjogot kapó Anvár Raszlánéval, aki nyomozóként a „földi pokol" néven is ismert börtönben legalább 58 ember kivégzését és mintegy 4000 fogoly kínzását felügyelte.

A döntés történelmi, mert a rezsim büntetőjogi rendszert teljességében ítéli el. Harib csak egy ember, de része volt a gépezetnek, amelynek feladata a békés civilek letartóztatása, eltüntetése, megkínzása, megölése, majd holttesteiknek tömegsírban történő elrejtése volt

– fogalmazott a tárgyalás egyik koronatanúja, Anvár al-Bunni, aki 2014-ben Berlin utcáin botlott véletlenül bele korábbi fogva tartójába, Raszlánba. 

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Indamedia Csoport