Az emberek meghalnak, a gyárak kinyitnak

Farkas Ágnes
Patthy Loránd Imre
Kiss Dániel
2021.08.04. 21:54
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • A koronavírus elleni beoltottság előrehaladása, valamint az oltási kedv csökkenése miatt oltópontokat zárnak be Hollandiában, ahol a beoltás népszerűsítését és magát a vakcinázást a jövőben oltóbuszok segítségével látják el.

    Az illetékes holland egészségügyi szolgálat (RIVM) tájékoztatása szerint az országban jelenleg működő 143 oltási hely több mint fele bezár a következő hetekben. A hivatalos indoklás szerint a holland lakosok koronavírus elleni beoltottsága hamarosan olyan szintet éri el, amely után nincs értelme nyitva tartani az összes oltóközpontot, viszont az oltóbuszokkal az alacsony oltási aránnyal rendelkező területek is elérhetőek.

    Az országban mintegy 21 millió adag védőoltást adtak be a koronavírus ellen, a felnőtt lakosság több mint 60 százaléka teljesen védett. Június elején naponta még több mint 200 ezer embert oltottak be, addig ez a szám mostanra körülbelül napi 100 ezerre csökkent, és várhatóan rohamosan fog csökkenni a következő hetekben, mivel egyre többen szereznek teljes védettséget.

  • Az Egyesült Királyságban tendenciózusan csökken a naponta regisztrált új esetek száma, vagyis úgy fest, hogy júliusi növekedés után ismét visszaszorul a járvány a szigeteken – írja az NBC News.

    Azt hiszem, hogy az Egyesült Királyságban most nagyon kedvező helyzetben van, a pandémia kezdete óta még sose volt ennyire jó a helyzet

    – mondta az NBC-nek  Francois Balloux, a University College London biológusprofesszora. 

    A brit járványkezelés sikerességét az NBC szerint a magas átoltottság magyarázhatja:

    szerdáig a felnőtt lakosság 88 százalékát már legalább egyszer beoltották, 73 százalékuk pedig már a második dózist is megkapta. 

    Bár a júliusi nyitás után először gyorsan növekedni kezdett az új esetek száma – amit az magyaráz, hogy az a delta-variáns domináns a szigeteken, amely bizonyos mértékig képes terjedni és fertőzni a beoltottak közt is –,  ez a trend azóta megállt és visszájára fordult

  • Legalább 30 ezer új beoltott szükséges ahhoz, hogy megtérüljenek az oltási lottó és a közvetítői bónusz költségei Szlovákiában – tájékoztat róla az Új Szó az Értéket a Pénzért Intézet (ÚHP) számításai alapján. 

    Az ÚHP kimatekozta, hogy minimum 6000 olyan embernek kell beoltatnia magát, aki egyébként ezt nem tenné meg, hogy csak az oltási lottó 26,4 millió eurós költsége társadalmilag megtérüljön. Emellett a közvetítői bónusz költségeit előzetesen 24 millió euróra becsülték, ennek társadalmi megtérüléséhez legalább 24 ezer embernek kell beoltatnia magát. Annál több bónusz jár, minél idősebb személyt sikerül rávenni az oltásra.

    Az intézet becslése szerint egy beoltatlan ember társadalmi költségei több, mint 4300 euró.

    Az egyelőre alacsony átoltottság miatt a gyorsaság lenne kulcsfontosságú, az államnak más eszközöket is be kellene vetnie az oltási hajlandóság növelésére

    – vélik az intézet szakemberei.

    Az ÚHP kiemeli, hogy a beoltottaknak nyújtott előnyök bővítése és az újabb szigorú lezárások elkerülése lenne a legjobb minden szempontból, mert így tizedével emelkedne a beoltottak száma, aminek a társadalmi hasznát 1,1 milliárd euró lenne és az állam 185 millió eurót takarítana meg közvetlenül.

  • Románia 700 ezer dózist kíván eladni Írországnak a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcinájából – jelentette ki szerdán az Agerpres román hírügynökségnek nyilatkozva Andrei Baciu egészségügyi államtitkár.

    Kellő mennyiségű vakcina van raktáron az oltási kampány folytatásához, illetve arra az esetre is, ha esetleg a harmadik dózis beadásáról születik döntés

    – mondta az államtitkár. Baciu szerint Románia a beszerzési áron adja el Írországnak az oltóanyagot, mivel az országot szerződés kötelezi arra, hogy a vakcina típusától függetlenül ne nyerészkedjen az oltóanyag viszonteladásán. 

    Andrei Baciu azt is közölte, hogy Románia más államokkal is tárgyal a vakcinakészlete egy részének eladásáról. Korábban az AstraZeneca vakcinájából adományoztak el sokat Moldvának. 

  • Egy új kutatás szerint az IQ-hányados csökkenésében is tetten érhetőek a koronavírus után jellemző mentális nehézségek. A Great British Intelligence Test részeként tavaly összesen 81 337 ember IQ-hányadosát vizsgálták meg, akik közül 13 ezren átestek a fertőzésen. 

    A tudósok szerint azok, akik átestek a víruson

    sokkal rosszabb eredményt produkáltak tavaly, mint az előző években. 

    A kutatók szerint mindez azoknál volt a leginkább tetten érhető, akiket kórházban, illetve lélegeztetőgépen is kellett kezelni. A lélegeztetőgépen kezeltek teljesítménye 

    átlagosan hét ponttal esett vissza. 

    A korábbi fertőzöttek azokat a feladatokat tudták sokkal nehezebben teljesíteni, amelyekhez a problémamegoldó képességre, tervezésre és érvelésre volt szükség. 

    Az eredmények összhangban állnak azokkal a jelentésekkel, amelyek szerint a fertőzésen átesők agyködről, koncentrációs zavarokról, valamint fogalmazási nehézségekről számolnak be

    – írták a tudósok. 

    A kutatást a Cambridge-i Egyetem,az  Imperial College London, a Kings College valamint a Southampton-i Egyetem és a Chicago-i Egytem tudósai végezték és The Lancet nevű folyóiratban tették közzé

    Korábbi kutatások azt már kimutatták, hogy koronavírus az agyat is károsíthatja. A tudósok azóta azt is megállapították, hogy a szürkeállomány lehet az a része az agynak, amelyben komoly károkat okozhat a fertőzés és vélhetően ez a sérülés okozhatja azt, hogy a fertőzésen áteső emberek szellemi teljesítménye visszaesik. 

  • A közösségi média oldalán arról posztolt az Alapjogokért Központ, hogy véleményük szerint még mindig nem ad információt az Európai Bizottság a vakcinák árának emelkedéséről, illetve az oltóanyag szerződésekről sem.

    A Facebook bejegyzésben kiemelik, hogy a Pfizer és a Moderna is emeli az oltása árát Európában, az Európai Bizottság reakciója azonban nem ismert. Azt írják, hogy testület az üzleti titok mögé bújva továbbra sem oszt meg információkat a nyilvánossággal. 

    Ezek után további bírálatokat fogalmaznak meg az Európai Bizottságról, felemlegetik a korábbi vakcinabeszerzéseket, a vakcinák szétosztását és a vakcinaigazolvány kései bevezetését is. Ezután pedig a gyógyszercégek árpolitikájával szembeni agresszív fellépést hiányolják, amit szerintük a tagállamok adófizetői sínylenek meg.

    Megjegyezték azt is, hogy miközben a bizottság számon kéri a „jogállamiság” jegyében egyes tagállamokon az átláthatóságot, a kettős mérce „szemmel látható”: önmagára vonatkozóan az Európai Bizottság nem tartja fontosnak a transzparenciát, nem hozza nyilvánosságra az uniós vakcinaszerződéseket és nem ad választ most az áremelkedés okaira vonatkozóan sem. 

  • Egy román férfi magát buktatta le, amikor elárulta, hogy ő vakcinát nem kaphatott, ám mégis hatóságilag bejegyzett oltási igazolása van – olvasható a Főtér oldalán. 

    Ügyeskedőkből sosincs hiány, erre újabb bizonyíték az a román férfi, aki Hollandiából hazatérve a határon bemutatta európai uniós oltási igazolását. Azonban amikor a határőrök megkérdezték, mennyi ideig volt külföldön, a férfi kapásból rávágta, hogy több mint két hétig.

    Innentől lett érdekes az ügy, hiszen a vakcinaútlevelében az szerepelt, hogy a második dózisát néhány nappal azelőtt kapta meg a romániai Bákóban. Ezzel a férfi magát buktatta le, pedig a hivatalos oltási nyilvántartásban is szerepel, miközben bebizonyosodott róla, hogy valójában nem oltatta be magát.

    Ez pedig valószínűleg úgy lehetséges, hogy egy ismerőse a megfelelő helyen bevezette az adatait az oltási nyilvántartásba, így pedig a lebukott férfi le tudta tölteni az egységesített EU-s oltási igazolást is, amely így papíron teljesen igazi, miközben mégis hamis.

  • Az Európai Bizottság szerdán jóváhagyta az amerikai Novavax gyógyszercéggel kötött előzetes megállapodást kétszázmillió adag koronavírus elleni vakcina vásárlásáról – tájékoztat róla az MTI.

    Ez azt jelenti, hogy az európai uniós tagországok kétszer százmillió dózist vehetnek a Novavax vakcinájából 2023-ig,

    ha azt az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) forgalmazásra ajánlja, és annak alapján a bizottság engedélyezi a használatát.

    Emellett lehetőség lesz arra, hogy az oltóanyagokat alacsonyabb és közepes jövedelmű államoknak adományozzák, vagy más, vakcinahiánnyal küszködő európai országokba irányítsák át. Ha az EMA rábólint a dologra, akkor az EU már szeptembertől megkaphatná az első Novavax-dózisokat. 

    Sztella Kiriákidész egészségügyért felelős biztos szerint az amerikai cég vakcinája ígéretesnek bizonyult a klinikai kísérletek alatt. Ezt valószínűleg arra alapozza, hogy a Novavax vizsgálataiban 29 960-an vettek részt az Egyesült Államokban és Mexikóban, ahol kimutatták, hogy az oltóanyag összességében 90,4 százalékos hatékonyságú, a mérsékelt és súlyos megbetegedésekkel szemben pedig százszázalékos védelmet nyújt. 

  • Az Oxford–AstraZeneca-vakcina egyik fejlesztőjéről, a brit Sarah Gilbertről mintázott Barbie babát az amerikai Mattel játékgyár – írja az MTI. 

    Az Oxfordi Egyetem 59 éves professzora elmondta: reményei szerint a róla mintázott baba arra fogja inspirálni a fiatalokat, hogy a természettudomány, a technológia, a mérnöki tudomány és a matematika (STEM) területén helyezkedjenek el.

    Azt kívánom, hogy ez a baba olyan karrierlehetőségekkel ismertesse meg a gyerekeket, amelyek létezéséről talán nem is tudnak, mint például a vakcinológus

    – mondta, elismerve, hogy először ő maga is meglepődött a róla mintázott baba ötletén.

    A brit vakcinológus mellett az amerikai játékgyár a természettudomány, a technológia, a mérnöki tudomány és a matematika területén dolgozó további öt inspiráló nőről mintázott Barbie babát. Így sürgősségi nővérről, koronavírus-kutatóról és orvosról is készült baba, tehát lesz miből válogatni az erre fogékony gyermekeknek.

  • Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója szerdán azt kérte, hogy a harmadik oltás beadásával a világ minden országában várjanak szeptember végéig (Magyarországon az újabb dózisok beadása már augusztus elsején megkezdődött). A részletekről itt írtunk bővebben

  • A teljes beoltottság kulcsfontosságú a koronavírus és változatai, köztük a delta-variáns elleni védelemhez, az Európai Unió által jóváhagyott valamennyi vakcina magas szintű védelmet nyújt a SARS-CoV-2 által okozott betegségek ellen és a halálesetek megelőzésére – közölte az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szerdán közös közleményében.

    A két uniós ügynökség hangsúlyozta: határozottan ösztönzik mindazokat, akik jogosultak a beoltásra, hogy időben vegyék fel a koronavírus elleni védőoltás mindkét adagját.

    A beoltottság fontos a súlyos betegségekkel küzdők és a kórházi kezelés kockázatának kitettek védelmére, alapvető szerepet játszik a vírus terjedésének csökkentésében és az újabb vírusváltozatok megjelenésének megakadályozásában is – fogalmazott a közlemény.

  • Az amerikai kormány hamarosan már a mexikói határra érkező bevándorlókat is elkezdi beoltani a koronavírus elleni vakcinával  – értesült a Washington Post.  

    A lap szerint az érkezőket rögtön azután beoltanák, hogy átlépik a határt. Eddig csak a bevándorlók egy része kapta meg az oltást, és jellemzően nekik is hosszú időt kellett eltölteniük a határ mentén kialakított táborokban. 

    A Washington Post anonim forrása szerint most viszont még azokat is be fogják oltani, akiket végül visszatoloncolnak majd Mexikóba. 

    Korábban már azoknak a mexikói munkásoknak a beoltását is megkezdték, akik a Mexikó északi területén található, amerikai tulajdonban lévő ipari létesítményekben (úgynevezett maquiladorákban) dolgoznak. Ők viszont az oltás után egyből mentek is vissza a gyártósorokhoz. 

    Az Egyesült Államokba az utóbbi időben egyre több bevándorló érkezik a mexikói határon. 

  • Ausztriában Heinz Fassmann oktatási miniszter augusztus 4-én, Bécsben bemutatta azt a tervet, amely a következő tanévben biztonsági intézkedések egész sorával a jelenléti oktatást igyekszik garantálni – tájékoztat róla az MTI.

    A politikus kiemelte, hogy mindenképpen el akarják kerülni az iskolabezárásokat és a bontott csoportokkal zajló, úgynevezett több műszakos oktatást.

    Jobb helyzetben vagyunk, mint tavaly ilyenkor, hisz a koronavírus ellen beoltott szülők és pedagógusok sokasága védőpajzsot képez a legkisebbeknek is, de a veszély még nem múlt el

    – mondta a miniszter.

    Emellett hangsúlyozta a tárcavezető a fiataloknak az oltás fontosságát, és bejelentette, hogy a nyári táborokban bevetett oltóbuszok az ősz folyamán az iskolákba is elmennek, és az iskolaorvosokat is ellátják megfelelő mennyiségű oltóanyaggal.

    Részletezte, hogy a tanév első két hetében minden diákot rendszeresen tesztelnek, ezzel megelőzve, hogy a külföldi nyaralásból hazatérő gyerekek behurcolják a vírust az iskolákba. Később pedig a heti háromszori tesztelés már csak azoknak lesz kötelező, akiket még nem oltottak, illetve korukból kifolyólag még nem olthatnak be. A gyerekek az előző tanévben bevezetett pontgyűjtő füzetecskébe ragaszthatják be matrica formájában a negatív teszteredményt, amely az élet más területein is belépőként szolgál majd a számukra. Mindezeken felül az első két hétben a tantermeken kívül kötelező lesz a maszkviselés.

  • Az Egyesült Királyság összes tagországában a felnőtt lakosság több mint kilencven százaléka rendelkezhet már antitestekkel – állítja egy új, július közepi adatok alapján készült kimutatás. E szerint:

    • Angliában a felnőtt lakosság  93,6 százalékának,
    • Walesben 93,2 százalékának,
    • Észak-Írországban 90,7 százalékának,
    • Skóciában 92,5 százalékának a szervezetében elegendő koronavírus-antitest van a védettséghez. 

    Az oltás mellett az antitestek akkor is kialakulnak, ha az illető elkapja a fertőzést, és kigyógyul belőle.

  • Pete Parada, a The Offspring nevű amerikai punk-rock együttes – amelynek világszerte 34 millió albumát adták el – dobosa azt állítja: azért dobták ki nemrég a bandából, mert nem akarta beadatni magának az oltást.

    A dobos egészségügyi okok miatt, a saját orvosa ajánlására döntött úgy, hogy nem adatja be magának az oltást, ugyanis egy ritka autoimmun betegségben, Guillain-Barre-szindrómában szenved.

    Sajnos számomra az oltásnak sokkal több kockázata van, mint előnye 

    – írta. 

    Hozzátette: egy évvel ezelőtt egyszer már felépült a vírusból, így bízik benne, hogy nem lesz baja az oltás nélkül sem. 

    A történteket kommentálva azt mondta: nem haragszik a társaira, mivel „ők is csak azt teszik, amit a legjobbnak látnak, akárcsak én”.  A történetét viszont azért szerette volna megosztani, hogy mások is tudják: nincsenek egyedül azzal, hogy hátrahagyták őket. 

    Hozzátette: bár nem örül annak, ami történt, azt elfogadhatónak tartja, ha megbeszélés alapján hasonló döntésre jutnak egymással egyenlő felek. Azzal viszont nem ért egyet, ha a hatalom birtokosai (kormányzatok, szervezetek, cégek, munkaadók) egészségügyi kötelezettségeket fogalmaznak meg azokkal szemben, akiknek nincs hatalmuk. 

    Az együttes legutóbb – és egyben utoljára – 2017 augusztusában lépett fel Magyarországon

    Pete Parada üzenetét az Instagramon tette közzé (a beágyazott poszt a jobb oldalon található nyílra kattintva folytatódik):

  • Egy új, a brit React-1 program keretében végzett felmérésen százezer embert vizsgáltak meg június 24. és július 12. közt. Ez idő alatt összesen 0,63 százalékuk kapta el a fertőzést (korábban, május végén-június elején is végeztek egy felmérést, akkor az arány még csak 0,15 százalék volt). 

    A vizsgálat eredménye szerint 

    azok, akiket mindkétszer beoltottak a koronavírus ellen, HÁROMSZOROS eséllyel kerülik el azt, hogy pozitívra teszteljék őket.

    A statisztikát valamelyest rontja, hogy a szigeteken dominánssá vált az a delta-variáns, amely viszonylag gyakran megfertőzi a beoltottakat is. 

    A felmérés ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a beoltottak valamivel kisebb eséllyel adják át a vírust másoknak, mint az oltatlanok, mivel az ő szervezetükben a vírus az átlagosnál kisebb mennyiségben van jelen. 

  • A Bécsi Orvosi Egyetem kutatóinak sikerült bizonyítania, hogy a legyengült immunrendszerű betegeknél is hatékonyak a koronavírus elleni vakcinák, bár néhányuknak szükségük lehet egy harmadik oltásra – adta hírül Bécs Város Külképviseleti Irodája. 

    A MedUni Wien, az osztrák főváros orvosi egyetemének legfrissebb tanulmánya azt állapította meg, hogy

    azok a betegek is jó immunválaszt produkálnak a koronavírus elleni vakcinákra, akiknek valamilyen okból el kell nyomni az immunrendszerét,

    azonban azoknak, akiknél nem indul be az ellenanyag-termelés, szükségük lehet egy harmadik oltásra is. 

    Arra keresték a választ a kutatók, hogy kialakul-e megfelelő védelem a koronavírus elleni oltás után azoknál, akiknek valamilyen autoimmun betegség miatt el kell nyomni az immunrendszerüket. Főleg az úgynevezett B-sejt depletált betegeknél – vagyis olyanoknál, akik például reumatoid artritisz (sokízületi gyulladás) miatt Rituximabot kapnak. Egyértelműen sikerült bizonyítani, hogy az ilyen kezelésben részesülő betegek nagy részénél humorális (antitestes) és sejtes immunválasz is kialakult.

  • Megérkezett szerdán Kijevbe 509 400 dózis AstraZeneca-vakcina Dániától – közölte az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) ukrajnai képviselete.

    A közlemény szerint a szállítmány a dán kormány adománya Ukrajnának, és része annak a programnak, amelynek keretében Dánia az év végéig hárommillió koronavírus elleni vakcinát szállít különböző országoknak.

    A most érkezett vakcinákat elsősorban azoknak szánják, akiknek a második dózisra van szükségük ebből az oltóanyagból, valamint tömeges oltópontokra is terveznek juttatni belőlük.

    Közben Ukrajnában ismét gyorsult a járvány terjedése: szerdára a hivatalos adatok szerint 984-gyel 2 255 345-re nőtt az azonosított fertőzöttek száma, az elhunytaké pedig 43-mal 53 024-re emelkedett. Eddig 2 188 273-an gyógyultak meg, ugyanakkor az aktív betegek száma 371-gyel 14 048-ra nőtt. Kórházba 572 koronavírusos, illetve fertőzésgyanús beteg került.

    Az UNIAN szerint a kórházak telítettsége alapján öt régiót – köztük Kárpátalját – fenyegeti az a veszély, hogy szigorúbb járványhelyzeti osztályba sorolják. Jelenleg az ország egésze a legenyhébb, úgynevezett zöld kategóriában van. Kárpátalján az elmúlt három napban 87,5, 103,2 és 93,5 százalékos volt a koronavírusos betegek kezelésére kijelölt intézmények telítettsége. A legsúlyosabb helyzet a nyugat-ukrajnai Ternopil megyében alakult ki, ahol elérte a 172,7 százalékot, miközben a zöld besoroláshoz legfeljebb ötvenszázalékos a megengedett arány egyhetes összesítésben.

    Az egészségügyi minisztérium közlése szerint az oltási kampány február 24-i kezdete óta 3 599 169-en kapták meg valamely védőoltás első, 2 033 616-an a második dózisát is a mintegy 42 millió lakosú Ukrajnában. Vasárnap 38 080 embert oltottak be az országban.

    Közben beoltották az első kiskorúakat koronavírus ellen. A Romániával határos Csernyivci megyében négy 13 éves gyermeket oltottak be Pfizer-vakcinával.

    Az egészségügyi minisztérium közlése szerint az oltási kampány február 24-i kezdete óta 3 759 405-en kapták meg valamely védőoltás első, 2 151 799-en a második dózisát is a mintegy 42 millió lakosú Ukrajnában. Kedden 153 258 embert oltottak be az országban – összesíti az MTI. 

  • Átlagosan hat nap után meggyógyulnak a koronavírussal megfertőződött gyerekek – állapították meg brit kutatók. A The Lancet Child & Adolescent Health című tudományos lapban bemutatott tanulmány a szerzők szerint az első átfogó kimutatás a megfertőződött és tüneteket mutató gyerekekről.

    A vizsgálat alapját azok a tünetek adták, amelyeket az érintett gyerekek szülei vagy nevelői jelentettek le egy applikáción keresztül a pozitív koronavírusteszt után.

    2020 márciusa és 2021 februárja között 75 529 lejelentett, tüneteket mutató 5 és 17 év közötti gyermek koronavírustesztje közül 1734 gyereké lett pozitív. Átlagosan három tünet jelentkezett ezeknél a gyerekeknél, a leggyakoribb a fáradtság, a fejfájás és az ízlelés vagy szaglás elvesztése volt.

    Ritkán fordult csak elő, hogy a megfertőződés után négy hétig vagy annál tovább is fennmaradtak a tünetek: a vizsgált esetek 4,4 százalékánál. Bővebben erről alább írtunk. 

  • Nyilvános megszégyenítéssel bünteti Japán azokat, akik nem tartják be a beutazási karanténszabályokat – írja a Guardian.

    A helyi egészségügyi minisztérium jelentése szerint három japán állampolgár lett nyilvánosan megnevezve, akik nem voltak hajlandók együttműködni a hatóságokkal külföldről történő hazatérésük után.

    Japánban minden, a tengeren túlról beutazót (saját állampolgáraikat is) arra utasítottak, hogy két hétre vonuljanak karanténba, amely időszak alatt helykövető alkalmazást kell használniuk az okostelefonjukon, és be kell számolniuk egészségi állapotukról.

    A szigetország a múlt héten kiterjesztette a járványügyi veszélyzónákat négy további régióra Tokión kívül, miután rekordszámú új fertőzöttet azonosítottak. Jelenleg ennek ellenére a fővárosban zajlanak az idei nyári olimpiai játékok.

  • A több mint 270 milliós szigetországban megállíthatatlanul terjed a koronavírus, a legfrissebb egészségügyi jelentés szerint 35 867 új fertőzéses esetet azonosítottak és 1747 halálesetet jegyeztek fel – írja a Guardian

    Ezzel pedig Indonéziában mindeddig 

    3 532 000 ember kapta el a vírust és 100 636 ember halt bele a fertőzés szövődményeibe. 

  • Oroszországban továbbra is feszült a helyzet az új koronavírus-fertőzés terjedése miatt, ám a tendencia a stabilizálódás irányába mutat – jelentette ki Anna Popova tiszti főorvos, az orosz fogyasztóvédelmi felügyelet (Roszpotrebnadzor) vezetője a Komszomolszkaja Pravda című napilapban szerdán megjelent nyilatkozatában.

    A helyzet egyelőre kétségtelenül feszült. Ezzel együtt csökkenést figyelhetünk meg az esetek heti növekedési ütemében, ami a járványfolyamat stabilizálódásának tendenciáját jelzi

    – mondta Popova, majd kijelentette, hogy a fő kihívást jelenleg a maximális átoltottság biztosítása jelenti. Hozzátette, hogy a vakcináció folyamata jelenleg sokkal aktívabb, mint másfél hónappal ezelőtt.

    Oroszországban az igazolt új fertőzöttek száma a szerdai hivatalos adatok szerint 22 591-gyel 6 356 784-re emelkedett. Az új esetek közül 2502-t a fővárosban, 1971-et Szentpéterváron, 1517-et Moszkva megyében mutattak ki.

    A napi növekmény országos szinten 0,36 százalék, az új esetek 9,1 százaléka volt tünetmentes. Az aktív esetek száma 515 227, a halálos áldozatok száma 790-nel 161 715-re, a felépülteké pedig 18 963-mal 5 659 746-ra emelkedett.

    Oroszországban a járvány kezdete óta több mint 166,9 millió, az elmúlt napon pedig 389 ezer laboratóriumi tesztet végeztek el. Koronavírus-fertőzés gyanújával jelenleg 1 261 514 embert tartanak orvosi megfigyelés alatt.

    Az RBK című gazdasági napilapnak a szövetségi vámszolgálatra hivatkozó közlése szerint egyébként Oroszország idén januártól májusig 303,6 millió dollár értékben exportált vakcinát más országokba, 32-szer többet, mint 2020-ban. A vámhatóság nem osztott meg külön statisztikát arról, hogy a kivitel mekkora részét teszik ki a koronavírus elleni vakcinák, de a növekedés nyilvánvalóan a Covid–19 elleni védekezés következménye.

    A lap a fő exportcélországok között Argentínát, Kazahsztánt, Indiát, Mexikót, Magyarországot, Fehéroroszországot, az Egyesült Arab Emírségeket, Szerbiát, Bolíviát és a Kongói Demokratikus Köztársaságot nevezte meg. Az év első hónapjában ezekbe az országokba irányult a vakcinaszállítmányok 85,8 százaléka.

  • Újra járványhelyzet van Kínában, a hivatalos adatok szerint mindeddig 400 fertőzéses esetet regisztráltak 25 városban, köztük Pekingben és Vuhanban. A 31 kínai tartományból 17 érintett. 

    A hatóságok ezért azzal a kéréssel fordult a lakossághoz, hogy csak szükség esetén hagyják el közvetlen térségüket, és kerüljék el a koronavírus terjedési láncolata miatt a 4 magas, illetve a 120 közepes kockázatúnak besorolt területeket. 

    Védőfelszerelésbe bújt rendőrök mérik egy munkás testhőmérsékletét a nankingi kikötőben.

    Több város – köztük Nanking és Jangcsou – törölte a belföldi repülőjáratokat, Peking pedig felfüggesztette a közlekedést 13 vasútvonalon. 

    Vuhan és Jangcsou mellett az áradások sújtotta Csengcsouban is elrendelték a teljes lakosság tesztelését, utóbbi város elhagyását pedig negatív vírusteszt felmutatásához kötik. 

    Pekingben több mint tízezer embert helyeztek karantén alá addig, amíg le nem tesztelik őket.

    A járványhullám kiindulópontja Csiangszu tartomány székhelye, Nanking repülőtere. A kínai állami média tájékoztatása szerint egy Oroszországból érkezett repülőgép nem megfelelő módon elvégzett fertőtlenítésekor kapta el a vírust az egyik érintett repülőtéri dolgozó. 

    (Guardian)

  • Több százezren térnek vissza a munkahelyükre a ruházati szektorban, Bangladesben, miután a kormány az exportra is termelő üzemek újranyitásáról döntött a meglehetősen rossz járványadatok ellenére – írja a Guardian.

    A gyárakat július 23-án két hétre állította le a kormány, ez azonban csütörtökön (augusztus 5-én) véget ér, és a jelek szerint nem hosszabbítják meg az intézkedés hatályát. 

    Befolyásos gyártulajdonosok attól tartottak, hogy katasztrofális következményekkel járhat, ha az exportra szánt termékek nem készülnek el időben.

  • Egy sárga, kamerákkal felszerelt, önjáró kisautó járja a kínai Szecsuán tartomány székhelyének, Csengdunak a karantén alá helyezett utcáit, élelmiszert szállítva mintegy háromezer, otthonában elszigetelt embernek. 

    A Meituan internetes óriásvállalat logóját viselő gépezet akár 150 kiló árut is tud hordozni, és két napig tud jönni-menni egy akkumulátortöltéssel. 

    Ahogy az illik, a kajataxit hegyén-hátán kamerákkal látták el. 

    Kínában az utóbbi időben a delta-variáns miatt újra járványhelyzet alakult ki, legalább egy tucat tartományban felütötte a fejét a vírus, az eredeti koronavírus kiindulópontjában, Vuhanban pedig a teljes lakosság, 11 millió ember tesztelésére készülnek. 

  • Egyetlen nap alatt 20 200 új koronavírus-fertőzöttet és 188 halottat regisztráltak Thaiföldön, ez a járvány kezdete óta a legsúlyosabb adat – adta hírül az Al Jazeera hírügynökség.

    Az eddigi legmagasabb napi esetszám múlt szombaton mutatkozott az országban, akkor 18 912 fertőzöttet diagnosztizáltak és 178 halottat jelentettek.

    A helyi egészségügyi minisztérium adatai szerint ezzel 672 385-re nőtt a pandémia kezdete óta azonosított fertőzöttek száma, és 5503-ra a vírus következtében elhunytaké.

    Kedden szigorú korlátozó intézkedéseket léptettek életbe, amelyek magukban foglalják az utazások korlátozását, a bevásárlóközpontok bezárását és a kijárási tilalmat is. Mindez 29, „sötétvörös övezetnek” minősített tartományt érint. A szabályozásokat augusztus 18-án vizsgálják felül leghamarabb.

  • A legfrissebb adatok szerint az utóbbi 24 órában 219 fertőzöttet regisztráltak, közülük 194 montenegrói állampolgár volt, míg 25 a nyaralását töltő külföldi – írja az MTI. 

    Magyarán:

    Minden nyolcadik regisztrált fertőzött Montenegróban a turisták közül kerül ki.

    A járvány halálos áldozatainak száma Szerbiában az utóbbi 24 órában öttel 7127-re, Koszovóban pedig eggyel 2269-re növekedett. A térség többi országában nem volt halálos áldozata a kórnak az elmúlt napon, így a halottak száma Észak-Macedóniában 5493, Montenegróban 1631, Bosznia-Hercegovinában pedig 9731 maradt.

  • A világon 199 509 030 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 4 245 626 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint szerda reggeli adatai szerint.

    Egy nappal korábban 198 891 340 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 4 235 449 volt.

    A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.

    A hivatalos adatok szerint a koronavírusnak

    • továbbra is az Egyesült Államokban van a legtöbb fertőzöttje, 35 237 057 eddig a napig. A halálos áldozatok száma 614 295.
    • Indiában 31 726 507 fertőzöttet és 425 195 halálos áldozatot jegyeztek fel.
    • Brazíliában 19 985 817 fertőzöttről és 558 432 halálos áldozatról tudni.
    • Oroszországban 6 251 953-ra nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 158 263-ra emelkedett.
    • Franciaországban 6 242 948 fertőzöttet és 112 185 halálos áldozatot regisztráltak.
    • Az Egyesült Királyságban 5 951 736 a fertőzöttek száma, és 130 179-en haltak meg a betegségben.
    • Törökországban 5 795 665 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma a hivatalos adatok szerint 51 645.
    • Argentínában 4 961 880 a fertőzöttek és 106 447 a halottak száma.
    • Spanyolországban 4 523 310 fertőzöttet és 81 773 halálos áldozatot regisztráltak.
    • Olaszországban 4 363 374 fertőzöttet tartanak nyilván, a halálos áldozatok száma 128 115.
    • Németországban 3 782 344 a fertőzöttek száma, 91 710 a halottaké.
    • Lengyelországban 2 883 284 fertőzöttet és 75 265 halálesetet tartanak nyilván.

    Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.

  • New York az első amerikai város, amely a koronavírus elleni védőoltást bizonyító dokumentum felmutatásához köti a bárok, az éttermek és az edzőtermek látogatását. 

    Bill de Blasio bejelentése szerint az augusztus 16-tól életbe lépő járványügyi intézkedés a delta-variáns terjedése miatt indokolt. A polgármester hangsúlyozta, legalább egy dózis szükséges a beltéri egységek látogatásához, a cél pedig meggyőzni mindenkit: itt az ideje annak, hogy megállítsák az eddigi legagresszívebb vírusmutáns terjedését. 

    Mindeközben szigorítanak a nagyvállalatok is. A General Motors, a Ford Motor, a Chrysler anyagcége, a Stellantis, a Toyota, a Nissan, a Volkswagen és a Merecedes-Benz is kötelezővé tette dolgozóinak minden amerikai telepükön a maszkviselést. 

    A Tyson Foods élelmiszeripari cég pedig magát az oltást tette kötelezővé dolgozói számára. 

    A járvány alaposan megtépázta az amerikai gazdaságot, sokak elvesztették munkájukat és bevételüket, amit Washington bértámogatással igyekszik kezelni, de így is sokaknak problémát jelent lakhatási díjukat kifizetni.

    Hogy elkerüljék azt, hogy tömegek kerüljenek az utcára az újabb járványhullám közepette, az amerikai Betegségmegelőzési Központ (CDC) vélhetően a Biden-kormányzat javaslatára kedden bejelentette: 60 napos kilakoltatási moratórium lép életbe. A Reuters megjegyzi: a CDC úgy rendelte le a moratóriumot, hogy a Legfelsőbb Bíróság egy júniusi határozata szerint ehhez a kongresszus jóváhagyása kellene.