Eltér az oltások mellékhatása a férfiaknál és a nőknél, ahogy a poszt-Covid előfordulási gyakoriságában is van különbség – írja az Egészségkalauz. Globális adatok szerint az intenzív ellátást igénylő koronavírusos betegeknél tíz nőre 18 férfi jut. A halálozások számában is hasonló különbség figyelhető meg, ott minden tíz nőre 15 férfi esik.

Fotó: SOPA Images / Getty Images Hungary

Az oltások is eltérő hatást váltanak ki a két nemnél. Míg az AstraZeneca vakcinája inkább a nőknél okozott mellékhatásokat, addig az mRNS-vakcinák mellékhatásai a férfiaknál jelentkeztek. A poszt-Covid-tünetek azonban ezzel ellenkező eredményeket mutatnak, ezek leginkább a nőknél jelentkeznek.

A magyarázat valószínűleg a két nem eltérő immunrendszeri működésében és a nemi hormonok hatásában keresendő.

Két újabb csoport kezdte meg munkáját a kutatási eredményeknek a betegellátásba való mielőbbi visszajuttatását célzó transzlációs medicinára fókuszáló Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) keretében, így már tizenhat tématerületen csaknem száz tudós folytathat élettudományi kutatásokat − tájékoztatta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) az MTI-t.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által kezdeményezett, számos szakmai partner összefogásával alapított HCEMM-hez most csatlakozó Bödör Csaba molekuláris biológus a vérképzőszervi daganatok genetikai kutatására, Wohner Nikolett tudományos főmunkatárs pedig a vérrögképződés és a vérzékenységgel járó betegségek hátterének vizsgálatára fókuszál.

A Bödör Csaba vezette kutatócsoport olyan molekuláris eltérések azonosításán dolgozik, amelyek befolyásolják vagy előrejelzik a páciensek különböző kezelésekre adott válaszát. A kutatások célja a mindennapi diagnosztikában és betegellátásban is alkalmazható, korszerű eljárások kifejlesztése, amelyek elősegíthetik az érintett páciensek személyre szabott kezelését és nyomon követését.

A vérrögképződéssel járó betegségek és szövődményeik mintegy tízmillió embert érintenek évente a világon. A laboratórium és a kutatás is a Semmelweis Egyetemen valósul meg.

A világon 200 819 674 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 4 266 478 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint péntek reggeli adatai szerint – számolt be az MTI. Egy nappal korábban 200 163 166 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 4 255 638 volt.

A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek. A hivatalos adatok szerint a SARS-CoV-2 vírus okozta Covid–19 betegségnek

• az Egyesült Államokban van a legtöbb fertőzöttje, 35 437 227 eddig a napig, a halálos áldozatok száma 615 316.
• Indiában 31 812 114 fertőzöttet és 426 290 halálos áldozatot jegyeztek fel.
• Brazíliában 20 066 587 fertőzöttről és 560 706 halálos áldozatról tudni.
• Franciaországban 6 299 138 fertőzöttet és 112 283 halálos áldozatot regisztráltak.
• Oroszországban 6 296 570-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 159 803-ra emelkedett.
• Az Egyesült Királyságban 6 010 896 a fertőzöttek száma, és 130 390-en haltak meg a betegségben.
• Törökországban 5 822 487 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma a hivatalos adatok szerint 51 767.
• Argentínában 4 989 402 a fertőzöttek és 107 023 a halottak száma.
• Spanyolországban 4 566 571 fertőzöttet és 81 931 halálos áldozatot regisztráltak.
• Olaszországban 4 377 188 fertőzöttet tartanak nyilván, a halálos áldozatok száma 128 163.
• Németországban 3 789 460 a fertőzöttek száma, 91 761 a halottaké.
• Lengyelországban 2 883 624 fertőzöttet és 75 275 halálesetet tartanak nyilván.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.