Egy új, az amerikai Brown University által végzett kutatás szerint azok a kisbabák, akik a járvány alatt születtek,
JÓVAL GYENGÉBB VERBÁLIS, SZOCIÁLIS ÉS KOGNITÍV KÉPESSÉGEKKEL RENDELKEZNEK, MINT A JÁRVÁNY ELŐTT SZÜLETETT GYERMEKEK.
A mostani vizsgálatban összesen 672 kisgyermek eredményeit tesztelték le, akik közt voltak olyanok, akik a járvány kezdete előtt születtek, és olyanok is, akik már utána látták meg a napvilágot.
Efféle kutatásokat már korábban is végeztek, és a tudósok szerint a járvány előtti időben a három hónap és három év közti gyermekek átlagos IQ-ja rendszerint 100 körül volt,
EZZEL SZEMBEN A JÁRVÁNY ALATT SZÜLETETT ÉS SZOCIALIZÁLÓDOTT GYERMEKEKNÉL AZ ÁTLAGOS IQ 78-RA ESETT VISSZA.
A szakértők szerint mindezt az okozhatja, hogy a járványügyi lezárások miatt a kisgyermekeket is sokkal kevesebb inger érte, és így sokkal kevesebb lehetőségük volt arra, hogy érintkezzenek a külvilággal, és tanuljanak, képességeket sajátítsanak el.
Egyáltalán nem elhanyagolható mértékű ez a különbség
– húzta alá Sean Deoni, a tanulmány egyik szerzője, aki szerint az ingerek hiánya mellett az is hozzájárulhatott ehhez, hogy a stressz, szorongás miatt a szülők is kevesebbet tudtak foglalkozni a gyermekekkel.
Deoni mindeközben arra figyelmeztetett, hogy a csecsemő- és kisgyermekkorban bekövetkezett lemaradásokat később nagyon nehéz lehet behozni, és még most sem látjuk, hogy a fenti változásnak milyen hosszú távú következményei lehetnek majd.
A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy a kutatásban többnyire jó anyagi hátterű családból származó gyermekeket vizsgáltak, emiatt pedig elképzelhető, hogy a szegényebb sorból származó gyermekeknél még ennél is rosszabbak az értékek.
Kedves olvasóink!
Zárul az Index napi hírösszefoglalója, amelyben beszámoltunk a koronavírus-világjárvány történéseiről, ismertettük a legfontosabb tudnivalókat.
Pihenjenek jól, vigyázzanak magukra!
A Transindex ifjú újságírói letesztelték Erdély legnyugatibb végvárában megrendezésre kerülő torockói Double Rise fesztivált. A fesztivál hangulatáról, a tömeg méretéről videóriportban számoltak be.
Aleksandar Vučić szerb köztársági elnök vasárnap a vajdasági székvárosba, Újvidékre látogatott, hogy megtekintse a Mišeluk városrészben épülő Covid-kórházat – írja a Magyar Szó. Az elnök elmondta, hogy ez a kórház nagy és jelentős dolog nemcsak Újvidék, de az egész Vajdaság számára is. Hozzátette, hogy mindenfelé kórházakat kellene építeni, hiszen évtizedek óta nem építettek sehol.
Tizenöt napra vagyunk attól, hogy megnyissuk ezt az intézményt. Büszke vagyok arra, hogy kevesebb mint négy hónap alatt az államnak sikerült megépíttetnie egy ilyen kórházat, amely jobb lesz, mint a batajnicai vagy a kruševaci
– emelte ki Vučić, majd reményét fejezte ki, hogy az új intézmény Belgrád segítségére lesz, hiszen hatalmas a nyomás az ottani központi koronavírus-kórházon, a batajnicain. A Belgrád és Újvidék közötti táv ugyanis közúton kevesebb mint száz kilométer.
Majd a köztársasági elnök jó hírt jelentett be az egészségügyi dolgozók számára:
Ha ezzel a növekedési ütemmel folytatjuk, akkor az év végéig megemelhetjük az egészségügyben dolgozók fizetését. Az elmúlt három évben többet emeltünk a valódi fizetésükön, mint az előző 15 évben.
A Covid-járvány újabb hulláma miatt az Egyesült Államokban egyre több helyen írnak elő kötelező oltást, és rohamosan nő azoknak az intézményeknek a száma, amelyek csak Covid-védettségi igazolással látogathatók. Az Egyesült Államokban jelenleg átlagosan napi 650 koronavírusos halálesetet jelentenek, ami több mint 80 százalékos növekedést jelent a két héttel ezelőttihez képest – írja a Növekedés.hu.
Az amerikai lakosság majdnem 59 százaléka kapott legalább egy oltást, de nagyok a különbségek az egyes államok között: Washingtonban vagy Massachusettsben a felnőttek több mint 70 százaléka felvette már a teljes átoltottsághoz szükséges dózist, ám ez az arány az 50 százalékot sem éri el például Louisianában vagy Alabamában. Orvosok szerint Dallas környékén hamarosan nem lesz üres ágy már a gyermekekről gondoskodó intenzív osztályokon sem.
Már éjszaka is oltanak Izraelben, miközben megtelnek a kórházak koronavírusos betegekkel – jelentette a helyi média nyomán az MTI. Szombaton este 8-tól hajnali 4-ig először, még kísérleti jelleggel működni kezdett a mentőszolgálat éjjeli oltókocsija, amely Tel-Aviv központjában várta az oltatlanokat, illetve az ötvenedik életévüket már betöltötteket.
Százak álltak sorba az oltásért, és a siker nyomán Naftali Bennett miniszterelnök elrendelte, hogy már vasárnaptól tíz városban lehessen oltakozni munka vagy a szórakozóhelyek meglátogatása után éjszaka.
Az elmúlt évben bebizonyosodott, hogy a vakcinák mennyire hatékonyak, megakadályozzák a fertőzést és a súlyos megbetegedéseket. Ezekben a napokban, amikor napról napra emelkedik a fertőzések száma, kiemelten fontosnak tartjuk az oltási akciót és az oltás hozzáférhetővé tételét időpontkérés nélkül, díjmentesen
– mondta a Times of Israelnek az első éjjeli mobil oltóállomás vezetője, Eli Bin.
Naftali Bennett hosszú Facebook-bejegyzésben ismertette kormánya tervét a sokkal fertőzőbb delta-vírusváltozat leküzdésére. Közölte:
Célunk megőrizni Izrael polgárainak egészségét és Izrael gazdasági jövőjét. Izrael polgárainak megélhetése egyben életük védelmét is jelenti.
A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában vasárnapra 1005-tel 731 227-re, Koszovóban 1370-nel 114 825-re, Észak-Macedóniában 792-vel 161 377-re, Montenegróban 394-gyel 105 750-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 260-nal 207 296-ra nőtt – adta hírül az MTI.
A járvány halálos áldozatainak száma Szerbiában az utóbbi 24 órában öttel 7163-ra, Koszovóban eggyel 2282-re, Észak-Macedóniában tízzel 5541-re, Montenegróban kettővel 1642-re, Bosznia-Hercegovinában pedig eggyel 9745-re növekedett.
Romániában 323 új koronavírus-fertőzöttre bukkantak az utóbbi 24 órában több mint 27 ezer teszt kiértékelése után – közölte az Agerpres. Szombaton hat beteg életét követelte a Covid–19 és szövődményei.
Ausztria vasárnaptól enyhített a koronavírus-járvány miatt korábban elrendelt beutazási korlátozásokon a Nagy-Britanniából, Oroszországból, a Dél-afrikai Köztársaságból, Indiából, Nepálból, Botswanából és Zambiából érkezők számára – adta hírül az MTI. Ezek az országok lekerültek az úgynevezett vírusvariációs területek listájáról, és a beutazóknak nem kell karanténba vonulniuk, ha teljes immunitással rendelkeznek.
Az egészségügyi minisztérium azzal indokolta ezeknek az országoknak a törlését a listáról, hogy Európa más országaihoz hasonlóan már Ausztriában is a koronavírus delta-variánsa dominál, tehát semmi nem indokolja, hogy ezeket az országokat továbbra is a piros listán tartsák. A beutazóknak a kétszeri oltást, illetve a gyógyult státuszt igazoló, angol vagy német nyelvű papírral vagy negatív koronavírusteszttel kell rendelkezniük, és fennáll a regisztrációs és karanténkötelezettség is. Ez utóbbi alól csak a teljes immunitással rendelkezők élveznek kivételt. A 18 éven aluli gyerekekre a kísérő felnőttekre érvényes előírások vonatkoznak.
Továbbra is a piros listán marad Brazília, Szváziföld, Lesotho, Malawi, Mozambik, Namíbia, Zimbabwe és Uruguay. Vasárnaptól a Hollandiából érkezők is egyszerűbben, ugyanolyan feltételekkel léphetnek be az országba, mint Európa többi, járványügyi szempontból csekély kockázatúnak minősített országának állampolgárai. Augusztus 3. óta ugyanis a Hollandiából, Spanyolországból és Ciprusról érkezőknek a repülőtéren PCR-tesztet kellett csináltatniuk, ha nem tudták igazolni a teljes immunitást. Spanyolország és Ciprus esetében viszont érvényben maradt ez a megkötés.
Megkétszereződött a kórházban ápolt koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában az utóbbi két hétben – adta hírül az MTI. Verica Jovanović, az országos közegészségügyi intézet igazgatója a szerbiai közszolgálati televízióban azt mondta: főként azok szorulnak ápolásra, akik nem kaptak védőoltást. Ez már a járvány negyedik hulláma, és bizonyosan ismét korlátozásokra lesz szükség a járvány terjedésének lassítása érdekében – közölte a tiszti főorvos.
A kutatók másfél tucat különböző koronavírusos tünetet diagnosztizáltak. Megállapításaik szerint nemcsak életkori csoportok, de nemek szerint is van eltérés az észlelt szimptómákban – írja az Infostart.
A 80 évnél idősebbeket gyakrabban érinti a hasmenés, az izomfájdalom vagy a hidegrázás.
A 60–70 ÉV KÖZÖTTIEK VISZONT TÖBBSZÖR SZÁMOLTAK BE MELLKASI PROBLÉMÁRÓL, LÉGSZOMJRÓL.
A 40–59 éveseknél jellemző volt az állandó köhögés. A 16–39 év közötti korosztály pedig szaglásvesztést, mellkasi fájdalmat tapasztal a betegség korai szakaszában.
A láz jellemzően egyik korcsoportban sem volt korai tünet. A férfiak inkább légszomjtól, fáradtságtól szenvedtek, míg a nők életét a szaglásvesztés és a mellkasi fájdalom keserítette meg elsősorban.
Szlovákiában 74 új koronavírus-fertőzöttet diagnosztizáltak az elmúlt 24 órában – írja az Új Szó. Szerencsére senki nem halt bele a Covid–19-be és szövődményeibe.
Hamarosan letelik a kilencven nap, amit Joe Biden adott a hírszerzőknek, hogy tisztázzák a koronavírus származási helyét, de akár újabb WHO-vizsgálat is jöhet − írja a Népszava. A jelentés, amit az amerikai elnök vár, valószínűleg nem oszlatná el a kétségeket, miszerint mesterséges eredetű a vírus.
A WHO szerint túl sok a kétely, így újabb vizsgálatra van szükség. Kína szerint azonban ez csak újabb kétséget kelt az emberekben, miközben év elején a szervezet vizsgálatai mindent tisztáztak. Kína szerint ők csak egy összeesküvés-elmélet áldozatai.
Egy nap alatt meghalt 926 ember a koronavírussal összefüggő megbetegedésekben Brazíliában – írja a Guardian. A dél-amerikai országban ezzel együtt már 568 788 ember vesztette életét a járványban, és 20 350 142-en fertőződtek meg.
Jair Bolsonaro elnök a vírus kitörése óta a bírálatok kereszttüzében áll az eddigi járványügyi intézkedései miatt.
A világon 206 713 632 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 4 354 045 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint vasárnap reggeli adatai szerint. Egy nappal korábban 206 200 504 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 4 345 549 volt.
A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.
A hivatalos adatok szerint a SARS-CoV-2 vírus okozta Covid–19 betegségnek
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.
Csaknem 215 ezren tüntettek Franciaországban szombaton a koronavírus-járvány megfékezése érdekében életbe léptetett korlátozások ellen – közölte a párizsi belügyminisztérium. Az MTI beszámol róla, hogy ez már sorozatban az ötödik hétvége, hogy az emberek utcára vonultak. A mostani, nagyrészt békés megmozduláson tizenegy embert állítottak elő.
A BFMTV francia hírtelevízió felvételeinek tanúsága szerint többen nemzeti zászlókat lengettek a párizsi tüntetésen, ahol a szivárványszínű lobogó is előkerült. Aix-en-Provence városában a tiltakozók azt skandálták, hogy „Liberté!” (szabadság), a lyoni tüntetésen pedig egy férfi transzparenst tartott a kamera felé, amelyen „Védjük meg a gyermekeinket a Pfizertől!” felirat állt.
A múlt hétvégén 273 ezren tüntettek. A tiltakozás főleg az ellen irányul, hogy csak védettségi igazolvánnyal látogathatók a bárok és éttermek, és kötelezővé teszik az egészségügyi dolgozóknak a koronavírus elleni védőoltást.
A megmozdulások ellenére felmérések azt mutatják, hogy a franciák többsége támogatja a védettségi igazolványról szóló rendelkezéseket. Franciaországban jelentősen megugrott a fertőzöttek száma a koronavírus delta-variánsának terjedése miatt.
A szájon át szedhető Covid-ellenes gyógyszerjelölt, a molnupiravir megakadályozza a kórházi kezelést, ha enyhe vagy közepes súlyosságú betegeknek adják – írja a Neokohn a Jerusalem Post alapján.
A Hadassah Egyetem Orvosi Központjának professzora, Yosef Caraco úgy nyilatkozott: a készítmény vizsgálatát, amelyet hamarosan befejeznek, a világ 80 orvosi központjában végezték. Mintegy 300 enyhe vagy közepesen súlyos koronavírusos beteget monitoroztak. Néhányan molnupiravirt, mások placebót kaptak.
Ebből a szakaszból az általános következtetés az, hogy a gyógyszer mindenekelőtt biztonságos. Semmi szokatlant nem figyeltünk meg. Azt is láttuk, hogy azok, akiket a gyógyszerrel kezeltek, kevésbé valószínű, hogy kórházi kezelésre szorultak, mint azok, akik placebót kaptak. Óvatosan kijelenthetjük, hogy a gyógyszer képes megelőzni a kórházi kezelést, ha enyhén vagy közepesen beteg pácienseknek adják, különösen, ha a betegség korai szakaszában adják be
– mondta a professzor.
Jó reggelt!
Indul az Index napi hírösszeállítása, melyben beszámolunk a koronavírus-világjárvány történéseiről, bemutatjuk a legfontosabb tudnivalókat.
Kedves olvasóink!
Zárul az Index mai hírösszefoglalója, melyben beszámoltunk a koronavírus-világjárvány történéseiről, és ismertettük a legfontosabb tudnivalókat.
Pihenjenek jól, vigyázzanak magukra!
Több ezer résztvevővel tartották meg a bukaresti Pride-ot, annak ellenére, hogy a városvezetés maximum ötszáz főben állapította meg a résztvevők számát a járvány miatt hozott korlátozó intézkedésekre tekintettel.
A város önkormányzata eredetileg nem engedélyezte a felvonulást, végül mégis megegyeztek a szervezőkkel. A bukaresti eseményekről részletesebben cikkünkben olvashat:
Több ezren vettek részt a felvonuláson.
Az első adag koronavírus elleni vakcina beadása után megfertőződött személyek megkaphatják a második dózist is Romániában, amint kigyógyultak a betegségből − írja a Krónika az oltáskampányt koordináló országos bizottságra (CNCAV) hivatkozva.
A CNCAV közölte azt is, hogy ha egy személyben anafilaxiás sokkot vált ki az első adag vakcina, akkor 4−8 hét elteltével egy orvosi igazolás felmutatásával kérheti, hogy a második dózist egy másik típusú oltóanyagból kapja meg.
A turisztikai csomagról szóló szerződés megkötése után nem kérhetik vissza a pénzüket az ügyfelek akkor sem, ha az ország járványügyi kockázati besorolása megváltozik − írja a Krónika.
A Romániai Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetsége (ANAT) azt írja:
ha egy ország időközben piros vagy sárga jelzésű kockázati besorolást kap, a szerződés mindaddig érvényben van, amíg az illető állam határait le nem zárják.
A Barack Obama korábbi amerikai elnök hatvanadik születésnapja alkalmából tartott, több száz fős összejövetel után megemelkedett a koronavírusos esetek száma azon a Massachusetts állam partjainál fekvő szigeten, ahol a rendezvényt tartották – jelentette a Breitbart News című amerikai lap brit forrásra hivatkozva.
A brit Daily Mail – amelynek információit az amerikai lap átvette – hangsúlyozta: a helyi hatóságok szerint egyelőre nem tudni, hogy a fertőzések számának megugrása és a rendezvény között közvetlen összefüggés lenne. A múlt hétvégi parti óta 74 ember koronavírustesztje lett pozitív a Martha’s Vineyard-szigeten. Április óta nem találtak egyetlen hét alatt ennyi fertőzöttet a szigeten.
Jelen pillanatban nincs tudomásunk olyan esetről, amely kapcsolódna az Obama-partihoz – mondta a lapnak Maura Valley, Tisbury városának egészségügyi illetékese. Hozzátette: ennek kiderítésére csak átfogó kontaktkutatással van lehetőség.
Az MTI összefoglalójából kiderül, hogy Barack Obama a hatvanadik születésnapját több száz emberrel ünnepelte múlt hétvégén. Az ünnepség csütörtöktől vasárnapig tartott. Az Obama házaspár a bírálatokra reagálva bejelentette, hogy „visszafogják” az 500 főre tervezett születésnapi rendezvényt, amerikai sajtójelentések szerint azonban így is 300-400 ember, köztük sok híresség volt jelen. A helyszínen készült felvételeken a vendégeken nem lehetett maszkot látni.
A volt elnök kijelentette: a résztvevőknek és a személyzetnek teszteltetniük kellett magukat, és csak így léphettek be a rendezvényre, amelynek külön koronavírus-koordinátora is volt. Egy név nélkül nyilatkozó helyi lakos viszont újságíróknak arról beszélt, hogy a látogatók több helyszínen és eseményen is jártak, nem csak Obama rendezvényén, miközben a szigeten is terjed a delta-variáns.
Charlie Baker, Massachusetts állam republikánus kormányzója nem tartotta jó ötletnek a születésnapi rendezvényt, mivel terjed a koronavírus delta-variánsa.
Ha engem meghívtak volna, valószínűleg elhárítom a meghívást
– fogalmazott a kormányzó a CBS televízió bostoni híradójában.
A bírálatokra válaszul Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője hangsúlyozta: a születésnapi ünnepséget szabadtéren tartották, és a térségben nem erős a koronavírus-járvány. Arra az újságírói felvetésre, hogy vajon járvány idején nem rossz üzenet-e egy ilyen rendezvény, a szóvivő azt felelte:
a volt elnök, aki nagy szószólója az oltásnak, mindig is betartotta a közegészségügyi szakemberek ajánlásait.
Franciaországban az ötödik egymást követő hétvégén vonultak utcára a tüntetők a kormány járványügyi intézkedései miatt – írja a Guardian. Ma délutánra mintegy 200 helyre összesen 250 ezer embert vártak a szervezők.
A francia parlament nemrég fogadta el azt a törvénytervezetet, amely kiszélesíti a Covid-igazolás használatát a mindennapi életben, hatósági karantént ír elő a fertőzötteknek, kötelezővé teszi a koronavírus elleni oltást az egészségügyi és szociális dolgozók, valamint a tűzoltók számára.
A tüntetők azzal vádolják a kormányt, hogy a szigorításokkal megsérti az alapvető szabadságjogaikat. Sok ember ráadásul ellenzi a fiatalok oltásának megkezdését is. Mint ismert, a párizsi kormány májusban kezdte meg a 12–17 éves korosztály oltását.
Az eddigi adatok alapján a 46 millió lakosnak a 66,8 százaléka kapott legalább egy vakcinát, míg 39 millióan már mindkét dózist megkapták. Franciaországban naponta mintegy 240 ezer embert oltanak be.
Továbbra is magas az új fertőzöttek száma Ausztriában. Szombati hivatalos közlés szerint az elmúlt 24 órában mintegy ezren betegedtek meg, valamivel többen, mint a megelőző 24 órában – jelentette a helyi sajtó.
Mindez jelentősen felülmúlja a korábbi egyheti átlagot. A százezer lakosra jutó megbetegedések aránya 38,9 százalékos volt, mostanra ez az arány 59,5 százalékra emelkedett. A járvány terjedése elsősorban Salzburgot, Tirolt és Bécset sújtja.
Az aktív fertőzöttek száma Ausztriában szombatra 404-gyel 8121-re emelkedett, és növekedett a halottak száma is. A járvány ausztriai kitörése óta az országban 10 754-en hunytak el a koronavírus okozta Covid–19 szövődményeiben.
A legfrissebb adatok szerint lanyhult az oltási hajlandóság is Ausztriában. Pénteken 24 343 személyt oltottak be, pontosan egy héttel korábban ez a szám még 41 674 volt. A lakosság 60,3 százaléka kapta meg legalább az első oltást, míg 55,7 százaléka már mindkettőt. Az oltási hajlandóság 67,5 százalékkal továbbra is Burgenland tartományban a legmagasabb.
Idén sem áll vissza Románia idegenforgalma a járvány előtti szintre – írja a Krónika. A szakértők szerint a leginkább rászorulók nem férnek hozzá az állami segélyekhez.
A turisztikai vállalkozók közül sokakat annyira megviselt a járvány, hogy más gazdasági ágazatban próbáltak szerencsét. Az üzleti forgalom az elmúlt két évben 35 százalékkal esett vissza, tízből egy munkavállaló pedig elhagyta ezt a szakterületet.
Ukrajna több megyéjében is rosszul halad az oltási kampány, legrosszabb a helyzet Kárpátalján, Volinyban, Ivano-Frankivszkban, Rivnében és Odesszában − írja a Kárpáthír. A legnagyobb az átoltottság Kijevben, Poltavában, Cserkasziban és Csernyivciben.
Az augusztus 11-i adatok szerint az oltási kampány február 24-i kezdete óta 4,4 millióan kapták meg a koronavírus elleni védőoltás első, 2,6 millióan a második dózisát.
A Human Right Watch szerint jelentősen megemelkedett mianmari börtönökben a fertőzöttek száma azok után, hogy a katonaság februárban átvette a hatalmat. A Guardian tudosítása szerint a jogvédő szervezet 600-ra becsüli a fertőzöttek számát, ám ez a szám magasabb is lehet.
Az egyre kaotikusabb helyzet miatt több lázadás tört ki a börtönök falain belül. A legutóbbi, múlt héten történt lázongásban Maung Maung Nyein Tun demokrata párti fogoly vesztette életét a rossz börtönkörülmények közepette.
A jogvédő szervezet most azt követeli a hatóságoktól, hogy kezdjék el a tömeges teszteléseket a börtönökben, és bocsássák szabadon az alacsony biztonsági kockázatú rabokat.
Szlovénia szigorít a határátlépés szabályain, így augusztus 23-tól azoknak is védettségi igazolást kell felmutatniuk a határokon, akik csak átutaznak az országon − adta hírül az MTI. A szigorítás alól kivételt képeznek a 15 év alatti kiskorúak, a határ menti ingázók, akik ingatlannal vagy mezőgazdasági földdel rendelkeznek Szlovéniában, valamint a nemzetközi fuvarozók.
A kormány megváltoztatja a maszkviselési szabályokat is. Hétfőtől ismét kötelező lesz a szájmaszk a nyilvános rendezvényeken zárt térben és a szabadban is, ha az összejöveteleken száznál többen vesznek részt.
Szombatra 264 új koronavírus-fertőzöttet szűrtek ki az országban. A vírus okozta betegség szövődményeiben az elmúlt napon nem halt meg senki.
Egyre aggasztóbb a helyzet Oroszországban, ahol egy nap alatt 819-en haltak meg koronavírussal összefüggő megbetegedésekben – írja a Telegraph. A portál szerint az elmúlt hónapban Moszkvában 17 247-re emelkedett a járványban elhunytak száma.
A közel 12 milliós városban a legfrissebb adatok szerint hatvan százalékkal többen haltak meg a tavalyi év azonos időszakához képest.
Irán elrendelte az országon belüli közlekedés korlátozását, valamint egyhetes lezárást vezetett be a koronavírus-járvány megfékezése érdekében – írja a Guardian. A közutakat csak a mentők és az alapvető élelmiszert szállító teherautók használhatják. A nem alapvető szolgáltatást nyújtó üzletek augusztus 21-ig zárva tartanak.
Az egészségügyi minisztérium közlése alapján az elmúlt 24 óra alatt 466 ember halt meg a járványban.