Móric
9 °C
15 °C

Nem a német vegyi üzemek vannak a városokhoz közel, hanem épp fordítva

K  AP20210727447
2021.08.15. 06:22
Egy Köln melletti vegyipari komplexumban történt, halálos kimenetelű robbanás után sokakban merült fel a kérdés: Németországban miért vannak oly közel a veszélyes létesítmények a népes településekhez? A nagyvárosok közelében található vegyi üzemek egyébként gyakori látványosságnak számítanak az országban.

A nyugat-németországi Köln városától alig félórás autózásra lévő Leverkusenben egy vegyi üzemben történt robbanás legkevesebb öt ember halálát okozta. Sokan sérültek meg. Szakértők szerint a robbanás után vélhetően mérgező szennyezés árasztotta el a környéket.

A tragédia kapcsán sokakat foglalkoztat, hogy mit keres egy hatalmas vegyipari komplexum ilyen közel Németország egyik legnagyobb városához. Ráadásul más német nagyvárosok, például Mannheim és Lipcse közelében is vannak méretes vegyipari létesítmények.

Az Észak-Rajna-Vesztfália tartományhoz tartozó Rajna-vidék vegyipara, a leverkuseni parkot is beleszámítva, az egyik legnagyobb ipari központ Európában. A térségben több mint 260 vegyipari vállalat működik, több mint 70 ezer foglalkoztatottal. A cégek gyakran vegyipari parkokba tömörülnek.

Az északi Dormagentől a déli Wesselingig terjedő, alig 35 kilométeres szakaszon világcégek sorának van telephelye. Itt gyárt a Bayer, az ExxonMobil Chemical, az Ineos, a Covestro, a Lyondellbasell és a Lanxess. Létesítményeik a több mint egymillió lakosú Köln néhány kilométeres körzetében találhatók – emlékeztet a Deutsche Welle.

Hogyan került egy nagyváros és egy vegyipari park ilyen közel egymáshoz? Idézzük fel az ipari központ tekintélyes múltját.

Nem gyárak épültek a városok, hanem városok a gyárak mellett

A Rajna folyó döntő szerepet játszott az iparosításban. A folyó kereskedelmi szállításra alkalmas útvonal volt, emiatt a 19. század végén számos vegyipari vállalat telepedett le a térségben.

Leverkusen városa még a nevét is az iparnak köszönheti: Carl Leverkus vegyész 1860-ban Wermelskirchenből a közeli Wiesdorf kisvárosba, a Rajna partjára költöztette gyárát. Alig 20 évvel később a nemzetközi Bayer vegyipari konszern elődje, a Farbenfabriken vorm. Friedr. Bayer is követte a példáját, és szintén Wiesdorfba költözött Elberfeldből, amely túl szűknek bizonyult a vállalat igényeihez képest. Leverkus gyárának köszönhetően a Rajna partján már rendelkezésre állt a termeléshez szükséges összes fontos erőforrás.

A munkába járás lerövidítése érdekében lakótelepeket építettek a gyárak közvetlen közelében. A környező falvak rövid idő alatt várossá terebélyesedtek.

Így jött létre végül a mai Leverkusen. Lakónegyedei ezért ma is a gyárak közvetlen közelében találhatók. Ugyanakkor az ipar növekedése több munkahelyet teremtett, következésképpen sokan telepedtek le például Kölnben.

A háború utáni évek gyors gazdasági fellendülése során a Rajna-vidéken található vállalatok alaposan megnőttek. A századforduló környékén számos vegyipari park alakult ki a korábban önálló vegyipari üzemek átszervezéséből. Az elképzelés az volt, hogy a különböző vállalatok termelését egyetlen telephelyen egyesítsék. Ezzel hatékonyabbá tették az együttműködést, és megteremtették a szükséges infrastruktúrát.

A német vegyipari park exportsiker

„A német vegyipark-modell egy exportsiker” – hangoztatja Ernst Grigat, aki több mint 10 évig vezette a Chemparkot leverkuseni, dormageni és krefeld-uerdingeni üzemekkel. Kínában már több mint ezer vegyipari park épült a német modell alapján – mondta a kémiatudományok doktora. A szakértelem és az erőforrások koncentrációja ugyanis jobb biztonsági és környezetvédelmi menedzsmentet tesz lehetővé.

A telephelyek hozzáférnek a tengeri kikötőkhöz, egy fő európai közlekedési csomópontban találhatók, és egy egyedülálló csővezetékrendszerhez kapcsolódnak, amelyen az összes nyersanyag és késztermék 50%-a szállítható.

A kölniek talán nem is tudják, hogy városuk Németország, sőt talán Európa vegyipari székhelye

– mondta a szakértő, aki szerint nem feltétlenül veszélyes, hogy a vegyi anyagokat a városokhoz ilyen közel állítják elő.

A vegyipari termékek kétségtelenül veszélyesek lehetnek. Ugyanakkor az ipari parkok nagy előnye, hogy rendelkeznek a szükséges biztonsági infrastruktúrával, például a veszélyes anyagok kezelésére speciálisan kiképzett tűzoltóságokkal.

Az új vállalatok mindinkább a vegyipari parkokban létesítenek bázisokat, és ezzel biztosítják a jogi védelmet. Ezeket a parkokat gyakran olyan nagyra tervezik, hogy a lakott területek közelsége ellenére fenn tudják tartani a biztonsági előírásokat – emelte ki Ernst Grigat.

(Borítókép: Sűrű fekete füst száll a magasba a nyugat-németországi Leverkusenben a Chempark vegyipari gyárban történt robbanást követően 2021. július 27-én. Fotó:  MTI / AP / DPA / Oliver Berg)