Móric
9 °C
15 °C

Közepesen súlyos retardáltnak tartják Joe Bident az afganisztáni kivonulásért

000 Was2155923
2021.08.22. 16:41

Elég lesújtó véleménye van a nyugati erők afganisztáni kivonásáról Tony Blairnek. A volt brit munkáspárti kormányfő – aki 2001 októberében elrendelte a brit erők bevonulását a közép-ázsiai országba – a nevét viselő politikai intézet honlapján azt írta,

magára hagyni Afganisztánt és a népét tragikus, veszélyes és szükségtelen lépés volt, amely sem az ő érdekeiket, sem a miénket nem szolgálja. 

Tony Blair szerint a kivonulásról a döntés megfelelési kényszerből született annak az

imbecilis politikai szlogennek, amely az örökké tartó háborúk befejezéséről szól,

mintha – fűzte hozzá – a 2021-es kötelezettségvállalást akár távolról is össze lehetne hasonlítani azzal, amit a nyugati hatalmak 20 vagy akár 10 évvel ezelőtt akartak. 

Az Afganisztánban állomásozó amerikai egységek kivonásáról 2021. április 14-én Joe Biden amerikai elnök tett bejelentést azzal, hogy annak a 2011. szeptember 11-i terrortámadás 20. évfordulójáig be kell fejeződnie. A Tony Blair által használt szó, az imbecilis a pszichológiában az oligofrénia közepesen súlyos fokozatát jelzi az ingadozás és az idiotizmus között, többé-kevésbé a félkegyelműnek felel meg.  

Angela Merkel német kancellár nemrég kijelentette, hogy a kivonulásról az amerikaik döntöttek, részben belpolitikai okokból.

Az Egyesült Királyság erői egyébként az amerikaiakkal párhuzamosan, 2001. október 7-én vonultak be Afganisztánba, miután a közép-ázsiai ország akkori vezetőiként a tálibok nem voltak hajlandók kiadni a 2001. szeptember 11-i terrortámadás háttéralakját, az al-Kaida vezetőjét, Oszama bin Ladent. Joe Biden éppen Barack Obama alelnöke volt, amikor a szaúdi terroristavezért 2011. május 2-án az amerikai kommandósok likvidálták a pakisztáni Abbottabádban. 

Rengeteg élet, rengeteg pénz

A britek 456, az amerikaiak 2446 katonát veszítettek az afganisztáni háború húsz éve alatt, amely rajtuk kívül még körülbelül 66 ezer afgán katona és rendőr, 3846 szerződéses amerikai, 1144 más NATO-katona, 444 mentő és segélyszervezeti munkatárs és 72 újságíró életét követelte. Költségei a hitelkamatokkal együtt 2050-re 6,5 ezer milliárd dollárra fognak rúgni. 

A nyugati kivonulással párhuzamosan 2021 májusában a tálibok offenzívát indították, Kabul elfoglalásával augusztus 15-re kerítették újra hatalmukba egész Afganisztánt. Előrenyomulásuk így nézett ki:

Május 4. Tálib offenzíva indul a szélsőséges iszlamisták fellegvárának számító déli Helmand tartományban és hat másik tartományban is.

Május 8. Pokolgép robban egy kabuli lányiskola mellett. 85 ember hal meg, többségük az iskola diákja.

Május 13. Az amerikaiak elhagyják az egyik legjelentősebb támaszpontot, a kandahári légi bázist.

Május 21. A tálibok elfoglalnak egy kulcsfontosságú körzetet a fővároshoz közeli Wardak tartományban.

Június 7. A közép-ázsiai ország 34 tartományából 26-ban harcok zajlanak.

Június 22. Tálib offenzíva indul az észak-afganisztáni tartományokban is. Ekkor már 50 körzet tartozik az ellenőrzésük alá az összesen 370-ből.

Július 2. Kivonulnak az amerikai és a NATO-csapatok a Bagram légi bázisról, az afganisztáni fő NATO-katonai bázisról. Ezzel gyakorlatilag megszűnt az Egyesült Államok részvétele a harcokban.

Július 4. A tálibok elfoglalják Panjwai kulcsnegyedét Kandaharban, a felkelők „szülőföldjét” és egykori bástyáját.

Július 5. A tálibok írásos békeajánlatot ígérnek az afgán kormánynak augusztusra.

Július 9. A tálibok bejelentik Islam Qala elfoglalását, amely a legnagyobb átkelő az iráni határon.

Július 14. A felkelők bejelentik a Spin Boldak pakisztáni határátkelő elfoglalását, amely egyben a legfontosabb kereskedelmi útvonal a két ország között.

Július 21. A tálibok uralják az ország régióinak körülbelül felét.

Július 25. Az Egyesült Államok bejelenti, hogy továbbra is támogatni tervezik az afgán kormányerőket „a következő hetekben” fokozott légicsapásokkal, hogy ellensúlyozni tudják a tálib támadásokat. 

Július 26. Az ENSZ arról számol be, hogy májusban és júniusban közel 2400 afgán civilt öltek vagy sebesítettek meg, ami a legmagasabb szám a 2009-ben kezdődött feljegyzések óta.

Augusztus 3. Nyolc embert megölnek a tálibok egy fegyveres rajtaütésben, amely az afgán védelmi minisztert és több törvényalkotót célzott meg Kabulban.

Augusztus 6. A tálibok fejbe lövik az afgán kormány médiainformációs központjának vezetőjét Kabulban. Egyben elfoglalják Zaranj városát, amely így az első regionális főváros, ami elesik.

Augusztus 8–9. A tálibok elfoglalják Kunduz, Sheberghan, Sar-e-Pul, Taloqan, Aibak és Farah városokat, Aibakot ellenállás nélkül.

Augusztus 11. A tálibok célba veszik Mazar-i-Sarif városát, ahol megjelenik Asraf Gáni elnök, hogy megerősítse csapatait, ám látogatását beárnyékolja, hogy több száz afgán katona megadta magát Kunduz közelében. Faizabad és Pul-i-Humri városa elesik.

Augusztus 12. A tálibok elfoglalják Ghazni városát, amely 150 kilométerre fekszik Kabultól délnyugatra.

Augusztus 13. Négy tartományi székhely kerül a tálibok kezére, köztük Kandahárral, a tálibok szellemi központjával és a nyugati Heráttal, ahol a szélsőséges iszlamisták foglyul ejtik Mohammad Iszmáil Kánt, a tálibok elleni harc egyik vezéralakját.

Augusztus 14. A tálibok elfoglalják Mazar-i-Sarifot és Logar tartomány székhelyét, a Kabultól 70 kilométerre fekvő Pul-e-Alamot is. Az Egyesült Államok katonákat küld az evakuálás biztosítására, Asraf Gáni elnök azt ígéri, tárgyalni kezd a következő lépésekről.

Augusztus 15. A tálibok bevonulnak Afganisztán fővárosába, Kabulba. Asraf Gáni Tádzsikisztánba menekül, a nyugati országok elkezdik evakuálni az állampolgáraikat.

Azóta a közép-ázsiai országban a káosz az úr, a nyugati országok a kabuli repülőtérről evakuálják az állampolgáraikat, a repülőgépekre afgánok ezrei próbálnak felszállni. Magyarország 78 embert, 10 családot mentett ki, eddig 20-an haltak meg menekülés közben.