Nem árt a magyar–orosz kapcsolatoknak a politika, állítja az elemző

A diplomáciai következményeket leszámítva nem lesz hatása a magyar–orosz, alapvetően gazdasági alapú kapcsolatokra annak, hogy a magyar fél – egyebek között a Krími Platformon keresztül – a nemzetközi közösség országaihoz hasonlóan kiáll Ukrajna területi integritása mellett, és nem ismeri el a Krím-félsziget orosz elcsatolását. 

A XXI. Század Intézet vezető kutatója erről a Karc FM reggeli műsorában beszélt. Kosztur András szerint mindezt bizonyítja az orosz külügyminiszter budapesti látogatása is, hiszen Szergej Lavrov egyebek mellett abban egyezett meg a magyar külügyminiszterrel, hogy 2022 végétől Magyarországon is gyárthatják a koronavírus elleni orosz vakcinát, a Szputnyik V-t.

Az elemző emlékeztetett, hogy nem Magyarország az egyetlen, amely pragmatikus alapon üzletel az orosz féllel.

Berlin például – az amerikai érdekkel is szembe helyezkedve – mindent elkövet a Németországot Oroszországgal összekötő Északi Áramlat II. vezeték megépítéséért, így biztosítva saját és a nyugat-európai államok zavartalan gázellátását.

Az orosz gazdasági kapcsolatok a magyarországi politikai ellenzék állításaival ellentétben nem jelentik Budapest távolodását a nyugattól, vagy közeledését a kelethez – hangsúlyozta a XXI. Század Intézet vezető kutatója. Elmondása szerint annyi történik, ami sok más európai uniós országban is: a kormány az ország nemzetközi mozgásterét és lehetőségeit próbálja szélesíteni az állampolgárai érdekében. 

(Borítókép:  Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) fogadja hivatalában Szergej Lavrov orosz külügyminisztert 2021. augusztus 24-én.  Fotó: Soós Lajos / MTI)