Ég az erdő, ég a ház is

Mit nyernek az olasz maffiózók a gyújtogatással?

Olaszországban 2021 nyara a természeti csapások jegyében telik: az északi területeken a heves esőzések miatti árvizek, jégkárok és földcsuszamlások okoztak problémát, a déli tartományokban viszont a csapadékhiány, amely csak még inkább kedvez az erdőket felemésztő tűznek. Mostanáig több ezer hektár legelő, olajfaliget és erdő vált a lángok martalékává. Szicíliában olyan súlyos a helyzet, hogy Nello Musumeci kormányzó kérésére Mario Draghi miniszterelnök az ország minden szegletéből tűzoltókat küldött a szigetre. Egyszerre több mint száz tűzeset megfékezésén dolgoznak, a kár már most meghaladja a 10 millió eurót. Csakhogy Olaszországban a tüzek közel 98 százalékát szándékos gyújtogatás okozza, amelynek a hátterében gyakran a maffiaszervezetek aktuális üzleti érdekeltségei és bosszúhadjáratai húzódnak meg.

2020-ban 63 ezer hektár jutott hasonló sorsra, legalább 500 feljelentés történt, de csak 18 személyt tartóztattak le. A gyújtogatásért akár 10 év börtönbüntetés is kiszabható Olaszországban, de az elkövetők nagy része büntetlenül megússza. A szándékosan gyújtott tüzek többsége a maffiaszervezetek bölcsőjének számító Szicília, Campania, Calabria és Puglia régiókban történik, sőt a felégetett földterületek mintegy 80 százaléka is itt található. A maffiózók számos olyan üzletágban érdekeltek, amellyel hasznot húzhatnak a tűzesetekből. 

Az olasz erdők és legelők felperzselése mögött sokszor az olcsó telkekre éhes építőipar áll, amely gyakran összefonódik a maffiaszervezetekkel. Nápolytól Szicíliáig számos maffiózónak vannak ilyen jellegű vállalkozásai, melyek már behálózták egész Itáliát. Sting, a világhírű brit zenész a tudtán kívül a Camorra nevű bűnszövetkezethez kötődő Giovanni Potenzát kérte fel a toszkánai villája renoválására, sőt erre a cégre bízták a firenzei Uffizi képtár felújítását is. Amikor a megkörnyékezett személy még a maffiózók zsarolása ellenére sem akar megválni az erdejétől vagy a legelőjétől, akkor a bűnözők bevetik a felperzselt föld stratégiáját, amivel potom pénzért felvásárolhatják a leégett területeket, ahol az építési tilalom lejártáig gyakran környezetszennyező tevékenységet folytatnak, példának okáért illegális szemétlerakót létesítenek. A maffiózók strómanokon keresztül uniós, állami vagy regionális támogatásokat vesznek fel ezekre a földekre, ahol valójában törvénytelen ügyletekkel foglalkoznak, például a lopott állatok feldolgozására szolgáló illegális vágóhidat üzemeltetnek.

A szicíliai maffiaellenes bizottság hívta fel a figyelmet a tűzesetek és a napelemeket gyártó cégek érdekei közötti összefüggésre. Az utóbbi időben több földtulajdonost is közvetítők kerestek fel azzal a céllal, hogy rávegyék őket a szántóföldjeik eladására, hogy aztán újabb napelemparkokat hozzanak létre, amelyek már így is egyre jobban visszaszorítják a termőterületek arányát a szigeten. Az olasz gazdák szövetsége, a Coldiretti álláspontja szerint a tájkép és a mezőgazdasági termelés rovására terjeszkedő szélerőművek és napelemek már a szicíliai élővilág sokszínűségét is veszélyeztetik. Bár 2000-ben olyan törvény született, amely kimondja, hogy a felgyújtott erdők és legelők helyén 15 évig tilos építkezni vagy az eredetitől eltérő tevékenységet folytatni, a maffiózók a megfélemlítés révén mégiscsak profitálnak a legvégső megoldásnak számító gyújtogatásokból. Amikor lángba borítanak egy erdőt, azzal elrettentő példát statuálnak, hogy üzenjenek a velük szembeszegülő tulajdonosoknak. Claudio Fava, a szicíliai maffiaellenes bizottság elnöke a nagyszámú tűzeset kapcsán arra a következtetésre jutott, hogy a maffia stratégiát váltott, golyók helyett most már tűzzel próbál érvényt szerezni az érdekeinek. A tét pedig nem kicsi, mert a szélerőműveket és a napelemeket gyártó cégek hektáronként akár 30 ezer eurót is fizetnek a földekért, ráadásul csak Szicíliában 200 olyan beruházás van folyamatban, amely a megújuló energiaforrásokkal áll kapcsolatban.

Algériában izzik a tűz és a politikai feszültség

Az észak-afrikai országban augusztus 9-én borult lángba a Földközi-tenger partvidékéhez közeli, erdő borította hegyvidéki terület. A tűzzel szembeni elkeseredett küzdelemben a tűzoltók mellett a hadsereg és önkéntesek is közreműködtek. Az áldozatok száma meghaladja a 90 főt, közülük 33 személy az oltási és a mentési munkálatokban részt vevő katona. A hadsereg több mint 100 embert menekített ki a hegyekben tomboló tűzvész torkából. A polgári védelem szóvivője szerint a 48 közigazgatási egységből 17 wilayában, majdnem 70 helyszínen harcoltak a lángokkal, ezen belül is Tizi Ouzou, Béjaïa és Sétif környékén volt a legrosszabb a helyzet.

Augusztus 10-ig összesen 4 gyújtogatót vettek őrizetbe Algériában. A tüzekkel kapcsolatos szándékosság, sőt a bűncselekmény gyanúja már politikai körökben is felmerült. 

Ötven tűzeset egyszerre, ez lehetetlen! A történtek mögött bűnözők állnak

– jelentette ki Kamel Beldjoud belügyminiszter. Algériában már 2019 óta pedzegeti a sajtó, hogy az erdőtüzeket telekspekuláns bűnözők okozzák. A berber népcsoport lakta Kabília területéhez tartozó Tizi Ouzou erdészeti megbízottja a tengerpart menti erdős részeken garázdálkodó ingatlanmaffiának tulajdonítja az ottani tűzeseteket, amelyek főként a legmagasabb telekárakról ismert településeket érintik, ahol az utóbbi időben egyre nő az engedély nélkül épített házak száma. Július elején is elfogtak három férfit, akiket 1500 hektár erdő felgyújtásával vádoltak, ezért az ország elnöke, Abdelmadjid Tebboune elrendelte, hogy szigorítsák a gyújtogatásért járó büntetést, ami a tervek szerint 30 év börtön, halálos áldozat esetén pedig akár életfogytiglan is lehet.

A hatóságok sem tudták megakadályozni a tragédiát, pedig azóta kiderült, hogy az áldozat egy másik algériai városból érkezett, és a szolidaritás jegyében éppen a lángok megfékezésén munkálkodott. A brutális gyilkossággal összefüggésben eddig 61 gyanúsítottat tartóztattak le. A fiatalember kegyetlen kivégzése könnyen politikai feszültséget gerjeszthet, mivel a tűzfészeknek számító északi területen élő kabilok végeztek vele. A saját nyelvvel, vallással és kultúrával rendelkező, közel 4 milliós lélekszámú kisebbség, amely az állam részéről sokszor erőszakos arabizálási, iszlamizálási és integrációs törekvéseknek van kitéve, szándékos gyújtogatásként, sőt kifejezetten ellenük irányuló támadásként tekint a Kabíliában pusztító tűzvészre. Azt sem tartják véletlennek, hogy a lángok éppen augusztus 9-én csaptak fel, azon a napon, amelyet az ENSZ az őslakos népek világnapjává nyilvánított.

Július végén a Franciaországban élő kabilok Párizsban tüntetést szerveztek Algéria ellen, ahol kifejezték a hálájukat Marokkónak, amiért a szomszédos állam ENSZ-képviselője, Omar Hilale felszólalt az önrendelkezési joguk elismerése érdekében, ami magyarázattal szolgál a két ország finoman szólva sem felhőtlen viszonyára. A politológus Kader Abderrahim rámutatott, hogy Algéria a kabiloknak nyújtott diplomáciai támogatás miatt utasította el Marokkó segítségét. Bár az Algériában régóta lappangó belső konfliktust is felszító tüzeket azóta már eloltották, most éppen a felelősök keresése folyik. Az ország elnöke a Kabília önrendelkezéséért küzdő, párizsi székhelyű mozgalmat és a Londonban alapított Rachad nevű kormányellenes szervezetet vádolja a tűzesetekkel, sőt Djamel Bensmaïl megöléséért is őket teszi felelőssé. Marokkót e két csoport támogatásával gyanúsítják, miközben Algéria a nyugat-szaharai területek Marokkótól való függetlenségéért harcoló Polisario Frontot segíti. Az algériai tűzvész okaival kapcsolatos elméletek tehát egyre csak gyűlnek, de úgy tűnik, hogy a teljes igazság még valahol a helyi körülmények átláthatatlanul szövevényes labirintusában rejtőzik.

(Borítókép: Erdőtűz Algériában 2021. augusztus 12-én. Fotó: Abdelaziz Boumzar / REUTERS)