Máté, Mirella
7 °C
17 °C

Megkezdték az amerikai katonák kivonását, tálib kézben a kabuli reptér

2021.08.28. 18:37 Módosítva: 2021.08.28. 19:07
Elkezdték kivonni az amerikai katonákat a kabuli repülőtérről, a Pentagon közlése szerint. A nap folyamán az USA válaszcsapást mért az Iszlám Állam dzsihadista szervezetre a kabuli reptéren történt pokolgépes robbantásokért, amikből az amerikai elnök, Joe Biden szerint újabbak jöhetnek a következő napokban. A városban közben tüntetések kezdődtek, mivel a tálibok – akik hozzávetőleg egy hét múlva jelentik be új kormányukat – ígérete ellenére zárva vannak a bankok.

Az Index kiemelt cikkei a témában:

Megkezdődött az amerikai katonák kivonása a kabuli repülőtérről – közölte szombaton John Kirby, a Pentagon szóvivője. A Reuters közvetlenül Kirby bejelentése előtt közölte washingtoni illetékesekre hivatkozva, hogy négyezernél kevesebb amerikai katonai van most a reptéren. Közben a Pahvok afgán hírügynökség közölte, hogy az iszlamista tálibok már ellenőrzésük alá vonták a légi kikötő egyes részeit, ahonnan az elmúlt két hétben – a tálibok hatalomátvétele óta - zajlott a katonák, a diplomaták és afgáni civilek kimenekítése. 

Befejezték az evakuálást



Róma lezárta
az afganisztáni fővárosban folytatott evakuációs műveleteit, amelyekkel csaknem ötezer afgánt menekítettek át Olaszországba - jelentette a sajtó szombaton. Az olasz fegyveres erők utolsó repülőgépével a kabuli olasz nagykövet és konzul, valamint a diplomaták biztonságáért felelős utolsó katonák is távoztak Afganisztánból.  Júniustól 4890 afgán menekültet szállítottak Olaszországba, köztük 1301 nőt és 1453 gyereket. Zömében a diplomácia képviseletekkel, civil szervezetekkel, katonai missziókkal együttműködő afgánokról és családtagjaikról van szó.

Franciaország lezárta az afganisztáni fővárosban folytatott evakuációs műveleteit - közölte a Twitteren péntek éjjel Florence Parly védelmi miniszter. Közlése szerint Franciaország a továbbiakban is segítséget fog nyújtani azoknak, akiknek védelemre van szükségük Afganisztán elhagyásához. A kimenekítési művelet során közel háromezer embert, köztük 2600 afgánt vittek Franciaországba – mondta Parly.


(MTI)

John Kirby azt is közölte washingtoni sajtótájékoztatóján, hogy az Iszlám Állam dzsihadista szervezet két embere – terrorcselekmények tervezője – halt meg és még egy megsebesült az amerikai hadsereg pénteki dróntámadásában a kelet-afganisztáni Nangarhar tartományban. A légi csapással az amerikai hadsereg visszavágott az Iszlám Államnak a kabuli repülőtérnél csütörtökön elkövetett pokolgépes robbantásokért. 

A kabuli repülőtér jövőjéről szombaton egyeztetett Antony Blinken amerikai és Mohamed bin Abdul-Rahmán asz-Száni katari külügyminiszter. A miniszterek megállapították, szükséges fenntartani a repülőtéri műveleteket annak érdekében, hogy – az alapvető fontosságú közlekedéssel együtt – folytatódhasson a humanitárius segítségnyújtás. Blinken megköszönte Katar „határozott támogatását”, humanitárius erőfeszítéseit és segítségét az amerikai állampolgárok, az amerikai követségi alkalmazottak és a külföldi állampolgárok elszállításában Kabulból. 

Katar egyike az afgán fővárosból induló evakuálási járatok fő ideiglenes állomásának. A katari hatóságok csütörtökön azt közölték, hogy 40 ezer embernek segítettek kijutni Afganisztánból az augusztus 15-ei tálib hatalomátvétel óta. Katar az egyetlen arab ország, amelynek közvetlen kapcsolatai vannak a radikális iszlamista tálibokkal, akik a katari fővárosban, Dohában évek óta működtetik politikai irodájukat. Katar mindeközben az Egyesült Államok egyik fő szövetségese is, területén található a legfőbb amerikai katonai támaszpont a Perzsa (Arab)-öbölben.

Feszült a helyet, tüntetések kezdődtek

Több százan tüntettek Kabul utcáin, tiltakozva a bankok, köztük az afgán központi bank zárva tartása miatt, a Hama Press afgán hírügynökség szerint. A tüntetők zöme azt követelte, hogy a bankok legalább egy részét adják oda nekik a betéteiken lévő pénznek. A bankok tulajdonosai ugyanakkor azt mondják, hogy nem folytathatják a munkát a megszokott rendben, amíg nem nyílik meg újra a központi bank. A pénzintézetek dolgozói közül sokan ráadásul, féltve a biztonságukat, nem merik folytatni a munkát. Hasonló a helyzet a valutaváltokkal, de még a valutaüzérekkel is.

Az afganisztáni bankok az iszlamista tálib tálibok hatalomátvétele óta napokig zárva voltak, emberek milliói nem fértek hozzá a betéteikhez, a munkaadók pedig nem fizették ki a munkavállalók bérét. A kabuli tüntetők között voltak szép számban közalkalmazottak is, akik hónapok óta nem kapnak fizetést.

A tálibok azt ígérték, hogy augusztus 25-én újra megnyílnak a bankok, de ez csak részben történt meg, senki se tud a bakfiókokban készpénzt felvenni. A pénzkiadó automaták működnek ugyan, de pénzfelvételt korlátozták napi kétszáz dollárban, ezért végeláthatatlan sorok kígyóznak előttük.

A tálibok augusztus 23-án közölték, hogy Hadzsi Mohammad Idriszt nevezték ki a jegybank ügyvezető elnökévé. Ezt megelőzően a pénzintézet korábbi vezetője, Adzsmal Ahmadi – aki a hatalomátvétel előtt külföldre menekült Asraf Gáni elnök kormánya idején vezette a jegybankot – közölte, hogy a tálibok legfeljebb az állami pénztartalékok 0,1 százalékához férnek hozzá, mert jelentős részüket az Egyesült Államok befagyasztotta. Arra figyelmeztetett, hogy a táliboknak ellenőrzésük alá kell vonniuk a tőkeáramlást, korlátozniuk kell a hozzáférést a dolláraktívumokhoz, elkerülendő az infláció megugrását és a lakosság elszegényedését a közép-ázsiai országban, ahol – figyelmeztetett szombaton az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) - súlyosbodhat a szárazság, és több mint hétmillió ember szorulhat humanitárius segítségre.

Egy hét és bejelentik az új kormányt

A Reuters szerint a tálibok egy hét múlva jelentik be a teljes kormány összetételét. Zabihulla Mudzsahid, az iszlamista mozgalom szóvivője egyelőre nem tudta megmondani a portálnak,  lesznek-e nők a kormányban, a végső döntést ugyanis a mozgalom legfelsőbb vezetésének kell meghoznia. Hozzátette, hogy a kormányban nemcsak miniszterek, hanem afgán „vezetők” is lesznek. A kabinet fő feladatának az infláció és a gazdasági problémák megoldását tekinti. A tálibok a 34 tartomány közül 33-ban kormányzókat és rendőrfőnököket neveztek ki. Hozzátette, hogy a tálibok a pénteki az Iszlám Állam ellen irányuló amerikai dróncsapást Afganisztán területe elleni támadásnak tekintik.

Újabb merényletekre számít Joe Biden

„Nagyon valószínű”, hogy újabb merényletet követnek el a következő 24-36 órában a kabuli repülőtér ellen - figyelmeztetett szombaton Joe Biden amerikai elnök , aki hozzátette, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet két fegyveresének életét kioltó amerikai légicsapás nem az utolsó volt. Afganisztánban „továbbra is rendkívül veszélyes a helyzet, és a repülőtér elleni merénylet veszélye továbbra is magas” – írta közleményében az amerikai elnök, miután katonai és biztonsági szakértőkkel találkozott. „A parancsnokaink arról tájékoztattak, hogy egy támadás nagyon valószínű a következő 24-36 órában” – fogalmazott.

Mint ismert, csütörtökön legkevesebb 170 ember, köztük 13 amerikai katona vesztette életét egy öngyilkos robbantásos merényletben az afganisztáni Kabulban.

Éberség és számonkérés


  • Joe Biden
    amerikai elnök elveszítette az emberek bizalmát, „eljön a számonkérés napja” – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Kevin McCarthy, az amerikai törvényhozás alsóházának republikánus vezetője. „Ha a szabad világ elnöke akarsz lenni, akkor rendelkezned kell az amerikai emberek bizalmával és hitével. Biden elnök ezt tegnap elveszítette" – mondta. 

  • Éberségre intett Emmanuel Macron francia elnök az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet jelentette fenyegetés miatt az iraki fővárosban, Bagdadban szombaton kezdődő nemzetközi biztonsági konferencia alkalmával, amelyen a radikális iszlamista tálibok afganisztáni hatalomátvétele és az Iszlám Állam jelentette fenyegetés lesz a fő téma.