Konstantin
EUR 384,12 Ft
USD 364,25 Ft
14 °C
28 °C

A magyarok szerint őket sújtotta a leginkább a koronavírus-járvány

Patthy Loránd Imre
Ágoston Zoltán
Kurkó Gyula
2021.09.01. 21:39
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ausztriában jelentősen megnövekedett a napi új megbetegedések száma, miközben a kórházban ápoltak és az intenzív kezelésre szorulók is egyre többen vannak − írja az MTI. Infektológusok, illetve virológusok eközben arra figyelmeztettek, hogy a koronavírus elleni védőoltás ellenére idén jóval előbb érte el Ausztriát a negyedik hullám, mint a korábbiak.

    A lakosság oltakozási hajlandósága egyre csak csökken az országban. Amíg júniusban még nyolcvanezer körül mozgott a napi beadott oltások száma, ez júliusra hatvanezer alá csökkent, augusztusban pedig már csak napi húsz-huszonötezren veszik fel az oltást az országosan.

    Ausztriában eddig 5 206 024 ember kapta meg a koronavírus okozta betegség elleni vakcina mindkét adagját, tehát a lakosságnak mindössze 58 százaléka rendelkezik teljes immunitással.

    Az elmúlt 24 órában 1848 embernél igazolták újonnan a vírusfertőzést az országban. A kórházban ápoltak száma jelenleg 545, az intenzív kezelésre szorulók 142-en vannak. A betegség szövődményeibe az elmúlt napon hárman haltak bele.

  • Több volt a rendőr mint a tüntető az olaszországi vasútállomásokon az oltásellenes csoportok által tervezett megmozdulásokon, melyekkel a hosszú távú tömegközlekedésben a kötelező védettségi igazolás bevezetése szemben tiltakoztak szerdán − írja az MTI.

    A tiltakozókat eltántorította, hogy a hatóságok már kedd este biztonsági készültséget rendeltek el több mint ötven nagy vasútállomáson, miután az interneten elterjedt, hogy az oltást és a védettségi igazolás használatát ellenző csoportok el akarják foglalni a pályaudvarokat. Egyedül Torinóban tartóztattak fel két utast, aki a felszólítások ellenére be akartak jutni a pályaudvarra.

    A római kormány rendelkezése szerint szeptember elsejétől már nemcsak a repülőgépeken, hanem a hosszú távú vasúti járatokon, többek között a nagysebességű és InterCity vonatokon, valamint a hajójáratokon is kötelező a védettségi igazolás,

    amelyet egyedül az indulás előtti 48 órában teljesített negatív teszteredmény válthat ki. A kötelezettség minden 12 év feletti utasra vonatkozik. Aki tesztelés vagy védettségi igazolás nélkül utazik, négyszáz eurótól ezer euróig terjedő bírságot vethetnek ki.

    A városi tömegközlekedési eszközökön továbbra is bármilyen korlátozás nélkül lehet utazni, csak a szájmaszk használata kötelező.

    Az oltási kötelezettség a pedagógusok számára is kötelezővé vált.

    Az oktatásban dolgozók csak védettségi igazolással léphetnek be az iskolaépületekbe. Az egészségügyi dolgozókhoz hasonlóan a tanárok is bérük felfüggesztését kockáztatják, ha nemet mondanak a vakcinázásra.

    A hatvan milliós Olaszországban az átoltottság elérte a 70 százalékot.

  • Sokkal kisebb az úgynevezett hosszú Covid−19 kockázata a gyerekek körében, mint azt korábban gondolták − állapították meg a University London College kutatói. A kutatók tavaly szeptembertől és az idei márciusig pozitív tesztet produkáló, 11−17 éves angliai gyerekeket kérdeztek meg − írja az MTI. 

    A koronavírus okozta tünetek, tehát a fejfájás, fáradékonyság, légzési nehézségek csupán 2−14 százalékuknál álltak fenn a teszt után 15 héttel. Arra viszont nem találtak meggyőző bizonyítékot arra, hogy a gyerekek tömegesen fordultak volna a brit egészségügyi szolgálathoz (NHS) segítségért azért, mert az elhúzódó betegség miatt ágyhoz kötöttek lettek volna, vagy nem tudtak volna iskolába menni.

    A kutatók összesen több mint ötvenezer résztvevővel dolgoztak. Az összes gyerek 53 százalékának volt 15 héten túl legalább egy tünete. A pozitív tesztet produkálók körében az arány 65 százalék volt.

    Konklúzióként levonták, hogy a szeptember és március között a korosztályból pozitív tesztet produkáló majdnem 235 ezer gyerek közül csak 32 ezren szenvedhettek a hosszú Covidtól. A számok azonban ennél is kisebbek lehetnek, ugyanis a megkérdezetteknek csak 13 százaléka válaszolt a kérdésekre.

  • Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) bírálatait elutasítva védelmébe vette szerdán az emlékeztető vakcinát Thierry Breton, az Európai Unió koronavírus elleni oltási politikájának összehangolásáért is felelős belső piaci biztosa − írja az MTI. A WHO arra hivatkozva ellenzi a harmadik adag védőoltás beadását a gazdag országokban, hogy sok szegény országban még mindig az első adagra várnak.

    Az emlékeztető oltáshoz az EU-ban szükséges 300−350 millió adag vakcina csak egy havi európai gyártás kérdése. Európában és az Egyesült Államokban havonta 500−600 millió adag védőoltást gyártanak

    − érvelt s belső piaci biztos.

    Thierry Breton szerdán hangsúlyozta, hogy az emlékeztető oltást legalább hat hónappal a teljes (második adag) oltás után kell beadni, hogy hasznos legyen, és emlékeztetett, hogy több százmillió oltást küldenek a szükséget szenvedő országokba, elsősorban Afrikába.

    Az EU eddig nem ajánlotta a harmadik adag oltás beadását.

  • Letartóztattak egy illinois-i nőt, akit azzal vádolnak, hogy hamis oltási igazolvánnyal utazott Hawaii-ra – írja a marketwatch.com.

    A 24 éves Chloe Mrozakot dokumentumhamisítással vádolják, miután úgy ment a szigetre – ahol egyébként karantén várna azokra, akik még nem kaptak koronavírus elleni oltást –, hogy az igazolványán az állt, megkapta a „Maderna” vakcinát, szemben a létező Modernával.

    A nőt a Daniel K. Inouye nemzetközi repülőtéren fogták el vasárnap, amikor éppen elhagyni készült Hawaii szigetét, és 2000 dolláros (587 340 forintos) óvadék ellenében tartják fogva. Egy év börtönre, valamint 5000 dolláros (1,5 millió forintos) büntetésre számíthat.

  • Romániában jelenléti oktatással kezdődik szeptember 13-án a 2021–2022-es tanév, és csak azokon a településeken térnek át online oktatásra, amelyeken hat ezrelék fölé emelkedik a fertőzöttségi ráta – írja az MTI.

    Az oktatási és az egészségügyi minisztérium járványügyi iskolai szabályozásokat tartalmazó közös rendeletét a két tárcavezető ismertette szerdai bukaresti sajtótájékoztatóján. Amint Sorin Cimpeanu oktatási miniszter elmondta, ha egy településen meghaladja a hatot a 14 nap alatt jegyzett, ezer lakosra jutó fertőzések száma, a településen csak a bölcsődék, az óvodák és a fogyatékkal élők speciális iskolái maradnak nyitva. Hozzátette, minden héten a pénteki fertőzöttségi adatok alapján rendelik el az iskolák bezárását vagy megnyitását.

    Ioana Mihaila egészségügyi miniszter elmondta, ha egy osztályban koronavírusos megbetegedést diagnosztizálnak, az illető osztály a következő 14 napban online oktatási rendszerben tanul. A gyerekeknek az iskolában a szájukat és orrukat eltakaró maszkot kell viselniük. A rendelet szerint a testnevelésórák maszk nélkül tarthatók, ha két ezrelék alatti a fertőzöttségi ráta. Ha a ráta két ezrelék fölé emelkedik, akkor csak a szabadtéri tornaórákon vehetik le a maszkot a gyerekek.

  • Kijevben nem engedik be az iskolába a szülőket koronavírus elleni oltás igazolása vagy 72 óránál nem régebbi negatív vírusteszt nélkül − írja az MTI a helyi sajtóra hivatkozva. Mikola Povoroznik, a kijevi polgármester, Vitalij Klicsko első helyettese közölte azt is, hogy a szülői értekezleteket online fogják megtartani.

    Ha Kijev a járványhelyzet szerinti sárga vagy narancs besorolásba kerül, akkor távoktatásra kell áttérni azokban a tanintézetekben, amelyekben a pedagógusok több mint húsz százalékának nincs meg a teljes védettsége, azaz nem vette fel a védőoltás mindkét adagját − részletezte a tisztviselő. Hozzátette: ha a fővárost a legsúlyosabb, azaz a vörös kategóriába sorolják át, akkor csakis az alsó tagozatosok, vagyis az 1−4. osztályba járók és a vizsgázók látogathatják az oktatási intézményt, és ők is csak akkor, ha a tanári kar legalább nyolcvan százaléka be van oltva.

    Jelenleg még Ukrajna egésze a legenyhébb szintű, zöld besorolásban van.

  • Megnyitották az Egészségügyi Világszervezet (WHO) globális járványügyi elemző- és előrejelző-központját Berlinben szerdán. A központot a koronavírus-járvány tanulságaként hozták létre, hogy minél szélesebb körben gyűjtsék és elemezzék az adatokat a járványok veszélyével kapcsolatban, így szolgálva a megelőzést és a védekezést – írja az MTI.

    A koronavírus-járvány rámutatott, mennyire fontos szervezet a WHO globális közegészségügyi hatóságként. A WHO csak annyira lehet jó, amennyire a tagállamok engedik

    – mondta Angela Merkel német kancellár a megnyitón, utalva arra, hogy a WHO munkájának minőségét az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) tagállamainak támogatása határozza meg.

    Jens Spahn német egészségügyi miniszter emellett felszólította Kínát, hogy tegye átláthatóvá a vírus eredetéről folytatott vizsgálatokat a nemzetközi közösség számára.

    Az új központot évi harmincmillió euróval (10,4 milliárd forinttal) támogatja a német kormány.

  • Brazil kutatók azt találták, hogy a kígyóméreg egy molekulája megakadályozta az új típusú koronavírus reprodukcióját majomsejtekben. A felfedezés biztató első lépés lehet egy olyan gyógyszer felé, amely segít legyőzni a Covid–19-et okozó SARS-CoV-2-t, vagyis az új típusú koronavírust.

    A Molecules című tudományos lap friss számában közölt tanulmány szerint egy helyi gödrösvipera-faj (Bothrops jararacussu) által termelt méreg egy molekulája 75 százalékban megakadályozta az új koronavírus szaporodását a majomsejtekben.

    „Kimutattuk, hogy a méreg egy komponense a vírus egy nagyon fontos fehérjéjét iktatja ki” – mondta el Rafael Guido, a Sao Pauló-i Egyetem professzora, a tanulmány egyik szerzője.

    A molekula egy peptid, vagyis egy aminosavlánc, amely – más sejtek károsítása nélkül – a koronavírus PLPrp nevű enzimjéhez tud kapcsolódni, ez pedig létfontosságú a kórokozó szaporodásához.

    Az antibakteriális tulajdonságai miatt már ismert peptid előállítható laboratóriumban, mesterséges úton, tehát nem kell a viperát se befogni, se tenyészteni – közölte Guide egy interjúban.

  • Szeptember végére berobbanhat a koronavírus-járvány Moszkvában – figyelmeztetett Gyenisz Procenko ismert orosz infektológus az MTI tudósítása szerint. 

    „Tudatában vagyunk annak, hogy ma szeptember elseje van, és sokan most térnek vissza a szabadságról. Van egy olyan érzésünk, hogy szeptember vége kockázatos időszak lesz, amikor bekövetkezik egy fellobbanás” – mondta az orvos.

    Procenko ugyanakkor kezelhetőnek nevezte ezt a rizikót, rámutatva, hogy ha addigra a beoltottak száma eléri a maximumot, a kockázat minimálisra csökken.

    Valerij Falkov orosz tudományügyi és felsőoktatási miniszter közölte, hogy az orosz egyetemek alkalmazottainak 45 százalékát – Moszkvában több mint a hatvan százalékát , a hallgatóknak pedig a 15 százalékát oltották be eddig az új koronavírusos fertőzés ellen. A diákok alacsony átoltottságát a nyári szünettel indokolta.

  • A Pfizer szerdán bejelentette, hogy megkezdték a szájon át adható koronavírus elleni gyógyszerük klinikai tesztelésének újabb, kései fázisát.

    A gyógyszer elsősorban a felnőttek kezelésében jelenthet majd segítséget, és különösen akkor, ha a betegség korai szakaszában kezdik el beadni.

    A készítményben lévő, PF-07321332 nevet viselő hatóanyag – amelyet némi ritonavirrel is megspékelnek – egy olyan enzimet blokkol, amely a koronavírus osztódásához kell. Ha a klinikai tesztek sikerrel zárulnak, akkor az Egyesült Államokban

    2021 utolsó negyedévében nyújthatják be a vészhelyzeti felhasználás engedélyezésére vonatkozó kérelmet.

    A Pfizer mellett a Roche és a Merck is dolgozik hasonló gyógyszereken. Az Egyesült Államokban egyelőre hivatalosan csak Gilead Sciences készítménye, a remdesivir kapta meg a jóváhagyást, amelyet Magyarországon is gyártottak és használtak már.

  • A holland egészségügyi hatóságok ötven orvosnak küldtek figyelmeztető levelet amiatt, hogy a múltban „egyértelműen téves információkat közöltek pácienseikkel a koronavírusról, valamint a vírus elleni vakcináról”. Tíz esetben hatósági eljárással is megfenyegették az érintett orvosokat.

    Egy orvost már háromezer eurós bírsággal is sújtottak azért, mert olyan gyógyszert írt fel egy betegnek, amellyel nem lehet kezelni a koronavírusosokat.

    Az orvosok elfogadott tudományos eredményeket vontak kétségbe, megpróbálták lebeszélni az oltásról és a maszkviselésről az embereket, valamint olyan gyógyszereket ajánlottak, amelyek hatásosságát és biztonságosságát még nem sikerült bizonyítani.

    A hatóságok leszögezték: tiszteletben tartják a vélemény szabadságát, de azt elvárják, hogy az orvosok és az egészségügyi dolgozók igazodjanak az előírt, szakmailag elfogadott sztenderdekhez. 

  • Elutasított a Sinovac Biotech által gyártott közel hárommillió adag védőoltást Észak-Korea, arra hivatkozva, hogy a vakcinákat a járvány által súlyosan érintett országoknak kellene felajánlani − írja az ENSZ Gyermekalapjára (UNICEF) hivatkozva az MTI.

    A szakosított ENSZ-szervezet, amely a szegény országok oltáshoz jutásának segítésére létrehozott COVAX program keretében oszt szét védőoltásokat, közölte: Észak-Korea egészségügyi minisztériuma elutasította a szállítmányt, arra hivatkozva, hogy szűkös a globális vakcinakészlet, és a járvány továbbra is máshol terjed.

    Észak-Korea júliusban az AstraZeneca védőoltását utasította el a mellékhatásokra hivatkozva.

    A GAVI Vakcinaszövetség levelében azt írta, hogy továbbra is együttműködnek a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság hatóságaival, hogy segítsék a világjárvány leküzdését.

  • Horvátország további két héttel meghosszabbította a járványügyi korlátozásokat, azzal a könnyítéssel, hogy szeptember 1-jétől kinyithattak a kávézók belső terei, közölte a válságstáb szerdán. Az éttermek és a kávézók március 1-jén nyithatták meg kerthelyiségeiket és teraszaikat. Az éttermek számára a válságstáb később engedélyezte a beltéri kiszolgálást, de a kávézók számára ez idáig nem.

    Az országban továbbra is kötelező a maszk viselése zárt térben, a vendéglátóhelyek pedig csak 24 óráig tarthatnak nyitva. A rendezvények látogatása és a beutazás is védettségi igazoláshoz van kötve.

    Az elmúlt 24 órában 805 új esetet azonosítottak, így a járvány kezdete óta a SARS-CoV-2 koronavírussal fertőzöttek száma meghaladja a 374 ezret. A vírus okozta Covid–19 szövődményeiben az elmúlt napon négy beteg halt meg, ezzel a járvány halálos áldozatainak száma 8338-ra emelkedett. Kórházban 440 beteget ápolnak, 59-en vannak lélegeztetőgépen.

  • Utoljára május elején volt ilyen magas a napi esetszám Romániában, mint szerdán (szeptember 1.), amikor 1443 új beteget regisztráltak több mint 42 ezer teszt alapján. Az adatokból az is kiolvasható, hogy egy hét alatt csaknem a duplájára emelkedett az új esetek száma – tájékoztat róla a Főtér.

    A delta-variáns fertőzési képessége a járványadatokban is megmutatkozik, hiszen már 2455 fertőzöttet ápolnak kórházban, ebből 293-at intenzív osztályon. A román egészségügyi miniszter, Ioana Mihaila arról számolt be, hogy keddig 77 fertőzött gyermeket kezeltek kórházban, ebből ötnek súlyos az állapota. A hatóságok emiatt is arra számítanak, hogy az iskolakezdés miatt felgyorsul a járvány terjedése a diákok között, ezért óvatosságra intik a szülőket. Eközben a Tanulók Országos Tanácsa azt sürgeti, hogy minden diákot teszteljenek tanévkezdéskor, ne csak a beoltatlanokat.

  • A szlovák egészségügyi miniszter, Vladimír Lengvarsky azt mondta augusztus 31-én, hogy a szlovákiai járványhelyzet egyelőre jól alakul, majd egy nappal később jócskán megemelkedett a napi esetszám – derül ki az Új Szó cikkéből. 

    Kedden 6546 PCR-teszt készült, ezekből 199 lett pozitív, míg hétfőn 6779 mintán végezték el a tesztelést, ebből 132 esetben mutatták ki a betegséget PCR-tesztek segítségével. Az elhunytak száma nem változott, továbbra is 12 548 fő. Az adatok szerint 97 személyt ápolnak kórházban, ez néggyel több, mint az előző napon, illetve augusztus 31-én 2555 személy kapta meg a koronavírus elleni vakcinát, ezzel a beoltottak száma 2 382 544 főre nőtt a négy és fél millió lakost számláló országban.

  • Naponta terítéken van a védettségi igazolvány bevezetésének kérdése a kormányban, ám a szerb miniszterelnök, Ana Brnabic az egyik kereskedelmi televízióban azt mondta, hogy az továbbra is jogi problémákba ütközik – adta hírül a Pannon RTV

    Abban az esetben, ha mindenki, aki teheti, felvenné a védőoltást, nem kellene szigorító intézkedésekről beszélgetnünk – hangsúlyozta a miniszterelnök, aki kifejtette, országa egyelőre két módon tud küzdeni a koronavírus ellen. Az egyik a védőoltás felvétele, a másik a kórházi kapacitások növelése, hogy az egészségügyi szektor átvészelje ezt az időszakot, és segítséget tudjon nyújtani a rászorulóknak. Ana Brnabic kiemelte, hogy 

    Szerbiának sikerült két Covid-kórházat felépítenie, és a harmadik is elkészült Újvidéken, erre pedig Kínán kívül egyetlen állam sem volt képes eddig.

  • Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egy új koronavírus-változatra hívta fel a figyelmet, amit röviden mű-variánsra (nevét a görög ábécé 12. betűjéről kapta) kereszteltek. A The Guardian szerint a mű-variáns először Kolumbiában ütötte fel a fejét januárban, majd Európában is azonosították. Bár globálisan még nem terjed, Kolumbiában az esetek 39, míg Ecuadorban 13 százalékát teszi ki.

    A WHO jelentése szerint az új variánsok még inkább ellenállóbbak lehetnek a vakcinákkal szemben, mint azt korábban gondolták. A szervezet szerint jelenleg a legelterjedtebb vírusvariáns az alfa, amely 193 országban van jelen, aztán jön a delta 170, a béta 141 és a gamma 91 országgal, ötödikként pedig a nemrég felfedezett mű következik.

  • Az oktatási és az egészségügyi tárca közös rendeletében rögzítette, hogy a vakációról visszatérő diákok esetében nincs szükség járványügyi igazolásra, amelyért eddig gyakran hosszú sorokat kellett kiállniuk tanévkezdés előtt a szülőknek – tájékoztat róla a Főtér

    A romániai magyar portál beszámol róla, hogy az igazolást nem törölték el teljesen: az óvodába és az előkészítő osztályba beiratkozó kisgyerekek dossziéjának ezt a dokumentumot tartalmaznia kell. Akkor is szükség van a járványügyi igazolásra, ha egy diák három napnál hosszabb ideig hiányzik az iskolából, ilyenkor a háziorvosnak vagy a kezelőorvosnak kell kiállítania a dokumentumot. Emellett akkor is szükséges az igazolás, ha a tanuló másik iskolában folytatja a tanulmányait.

  • Az ukrán határőrség új, a Covid-igazolványok eredetiségét vizsgáló készülékeket kapott, ezekkel ki tudja szűrni a hamis védettségi igazolványokat – számolt be róla a KárpátHír.

    A belügyminisztérium vásárolta meg azokat a táblagépeket, amelyekre a SafeBorder programot telepítették, és amellyel várhatóan sikerül majd azonosítani a hamisított iratokkal utazókat – közölte Andrij Demcsenko, a határőrség szóvivője.

    Arról is beszélt a szóvivő, hogy a táblagépeket előbb letesztelték, majd valamennyi ukrajnai határátkelőre juttattak azokból. Mivel minden védettségi igazolvány rendelkezik egy egyedi QR-kóddal és elektronikus azonosítóval, elég lesz ezeket ellenőrizni, és egyből látszik majd, hogy eredeti vagy hamis iratról van szó, legyen szó ukrán vagy külföldi dokumentumokról.

    Az állami határőrség kizárólag az Ukrajnába beutazók védettségi igazolványát ellenőrzi.

  • Mély szakadék választja el, hogyan érzékelik a koronavírus-járvány hatásait Nyugat-, illetve Kelet-Európában – idéz a The Guardian a European Council on Foreign Relations (ECFR) intézet 12 országot érintő felméréséből.

    E szerint amíg Dániában a megkérdezettek 72 százaléka válaszolt úgy, hogy egyáltalán nem érintette a pandémia, 10 százalékukat csak gazdasági szempontból, 19 százalékukat pedig csak maga a kór, a magyarok mindössze 35 százaléka mondta, hogy teljesen megúszta a koronavírus-járványt, a 17 százaléknyi megkérdezett mellett, aki csak a gazdasági hatásait érezte meg, 48 százaléknyian vallották, hogy betegek voltak. A lengyeleknél 39, 14 és 47 százalék az arány, vagyis tényleg elég éles a kontraszt a nyugat- és a kelet-európai országok között, a megkérdezett németeknek ugyanis a 65 százaléka, a franciáknak pedig a 64 százaléka válaszolt úgy, hogy semmit nem érzett meg a koronavírus-járvány hatásaiból. 

    Mark Leonard ECFR-igazgató és társszerző kommentárjában arra hívta fel a figyelmet, hogy az eltérő tapasztalatokból olyan jelentős nézetkülönbségek fakadhatnak, amilyeneket az eurózóna válsága és a 2015-ös menekültválság alatt lehetett látni.

  • Egy hét szabadságot adott a Nike amerikai központi irodája alkalmazottainak, hogy „stresszmentesítsék” magukat, s regenerálódjanak a koronavírus okozta nyomásból – jelentette be a cég a LinkedInen.

    A sportszermárka bejelentése szerint – amelyet a The Guardian szúrt ki – az oregoni alkalmazottak péntekig „kikapcsolódnak”, a felső vezetők pedig arra buzdítják őket, hogy ez idő alatt minden munkahelyi felelősséget hagyjanak figyelmen kívül mentális egészségük javítása érdekében.

    Szánjanak időt a lazításra, és töltsenek időt szeretteikkel. Ne dolgozzanak!

     – mondta Matt Marrazzo, a Nike globális marketingtudományi vezetője a közzétett nyílt üzenetben.

    A sportszermárka ezzel csatlakozik azokhoz a cégekhez, amelyek extra szabadidőt vagy egyéb engedményeket kínálnak azért, hogy leküzdhessék az otthoni munkavégzés és a folyamatos videóhívások okozta kiégést, amik elmosták a határt a személyes és a szakmai élet között.

  • Nem az első eset, de Japánban fel kellett függeszteni az oltásokat a Moderna oltóanyagával, mert a legfrissebb esetnél egy gyógyszerész több fekete részecskét vett észre az egyik, vakcinát tároló üvegcsében – adta hírül a BBC.

    Hiába vásárolt a tokiói kormány 1,63 millió adagot a Moderna vakcinájából, azok közül 560 ezerben ismeretlen anyagot találtak, ezért az azzal való oltást felfüggesztették akkor, így eddig mindössze 3790 embert kapott ennek a gyártónak az oltásából. Az országban így is elég lassan haladnak a vakcinák beadásával, a lakosság 40 százaléka kapta meg mindkét oltását.

    A vakcinát palackozó spanyol Rovi gyógyszergyár is reagált a történtekre, és azt közölték, hogy az egyik gyártósorukkal lehet a probléma, ennek a hibája okozhatta a fekete szennyeződést. Az ügyet vizsgálják.

  • A világon 217 665 201 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 4 518 658 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint szerda reggeli adatai szerint.

    Egy nappal korábban 217 080 846 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 4 509 852 volt.

    A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.

    A hivatalos adatok szerint a SARS-CoV-2 vírus okozta Covid–19 nevű betegségnek

    • az Egyesült Államokban van a legtöbb fertőzöttje, 39 198 030 fő eddig a napig. A halálos áldozatok száma 640 105.
    • Indiában 32 768 880 fertőzöttet és 438 560 halálos áldozatot jegyeztek fel.
    • Brazíliában 20 776 870 fertőzöttről és 580 413 halálos áldozatról tudni.
    • Franciaországban 6 834 858 fertőzöttet és 114 625 halálos áldozatot regisztráltak.
    • Oroszországban 6 820 697-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 180 009-re emelkedett.
    • Az Egyesült Királyságban 6 821 356 a fertőzöttek száma, és 132 859-en haltak meg a betegségben.
    • Törökországban 6 388 301 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma a hivatalos adatok szerint 56 710.
    • Argentínában 5 185 620 a fertőzöttek és 111 812 a halottak száma.
    • Spanyolországban 4 855 065 fertőzöttet és 84 340 halálos áldozatot regisztráltak.
    • Olaszországban 4 539 991 fertőzöttet tartanak nyilván, a halálos áldozatok száma 129 221.
    • Németországban 3 965 681 a fertőzöttek száma, 92 229 a halottaké.
    • Lengyelországban 2 888 670 fertőzöttet és 75 345 halálesetet tartanak nyilván.

    Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.

  • Kína csütörtökön 932 ezer Pfizer-vakcinát szállít le Tajvannak – írja a Guardian. Az állami hírügynökség szerint a szállítmány a Shanghai Fosun Pharamceutical felajánlása alapján érkezik a 23 milliós szigetre. A 350 millió dolláros megállapodás tízmillió dózis vakcináról szól. 

    Bár Kínának sokan felróják, hogy a vakcinát csak késve szállítja le, a pekingi kormány tagadja a vádakat, jelen esetben már csak azért is, mert Tajvant saját területének tartja.