Koronavírus adatok

2022. jan. 17.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Antal, Antónia
-3 °C
6 °C

Agyba-főbe verték a buszsofőrt a tinédzserek Nagyváradon, mert szólt a maszkviselés miatt

Az Index hírösszefoglalója a koronavírusról - csütörtökön is percről perce!

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • A Reddit letiltotta az oldalon működő NoNewNormal nevű subredditjét (fórumát), amely 2020 júniusában indult és mostanra már 122 ezer feliratkozója volt.

    A közösségi weboldalnak több tucat moderátor írt nyílt levelet, amelyben felhívták a figyelmet arra, hogy sokan hamis információkat terjesztenek a járványról és az oltásról ezen a fórumon, amivel a járvány elleni védekezést is veszélyeztetik. A Reddit végül az ő kérésüknek megfelelően tiltotta le ezt a fórumot. 

    Ezen kívül a Reddit további 54 subredditnek az elérhetőségét is korlátozta, amelyeken ugyancsak a járványtagadók gyűltek össze. Ez utóbbiak még működhetnek, de a keresőmotorok által már nem lehet meglelni, valamint a Reddit sem fogja ajánlani a ezeket felhasználóknak.

    Sőt, Azokat, AKIK EZEKet AZ OLDAlakat MEGNYITJÁK, egy üzenettel KÜLÖN IS FIGYELMEZTETNI FOGJÁK ARRA, HOGY NE AZ INTERNETEN, HANEM AZ ORVOSAIKTÓL KÉRJENEK EGÉSZSÉGÜGYI TANÁCSOKAT.

  • Második esélyt adnak Görögországban a koronavírus ellen még be nem oltott egészségügyi dolgozóknak, hogy immunizáltassák magukat, az állásukból már felfüggesztett emberek pedig visszatérhetnek munkájukhoz − jelentette be csütörtökön a görög kormány. A döntés oka, hogy több százak tüntettek munkabeszüntetéssel a védőoltások kötelezővé tétele ellen.

    A görög kormány eredetileg szeptember elsejével tette kötelezővé az oltást az egészségügyi ágazatban, illetve az idősápolásban dolgozók számára − írja az MTI. Egy görög kormánytisztségviselő szerint

    eddig csaknem hatezer egészségügyi dolgozót függesztettek fel állásából, mivel elmulasztotta a határidőt.

    Csütörtökön az érintett dolgozók százai tüntettek Athénban és más görög nagyvárosokban a szabályozás ellen.

    Eddig a görög lakosság 53 százalékát oltották be teljes körűen, az athéni vezetés elképzelései szerint ezt az arányt őszre 70 százalékra emelnék.

  • Múzeumlátogatást írhatnak fel a Covid-stresszben szenvedőknek az orvosok Brüsszelben egy három hónapos kutatás részeként– írja az MTI. A belga főváros legnagyobb kórházában, a Brugmann kórházban a koronavírus-járvány okozta stressz miatt kezelt betegeknek öt ingyenes látogatást ajánlanak fel a város múzeumaiban.  Az eredményeket jövőre publikálják, a projektet pedig kiterjesztik, amennyiben sikeresnek mutatkozik a kiégésnek és a pszichés stressz egyéb tüneteinek enyhítésében.

    Brüsszel kultúráért felelős vezetője, Delphine Houba elmondása szerint a kutatást a kanadai Québecben végzett hasonló projekt inspirálta, amelynek során az orvosok évente 50 múzeumlátogatást javasoltak pácienseiknek.

    A koronavírus-járvány miatti krízishelyzet fokozta a stresszt, a kiégést és más patológiás tüneteket, ami hangsúlyozza az ilyen projektek fontosságát

    – mondta Houba a L'Echo című belga lapnak.

    A projektben részt vesz a Grand-Place-on lévő közintézmények mellett a Divat és Csipke Múzeum, a Csatornamúzeum, a Garderobe Manneken Pis, valamint a Kortárs Művészeti Központ. Houba elmondta, reméli, hogy a jövőben magánmúzeumok és -gyűjtemények is csatlakoznak a projekthez. „A döntés az övék a próbavizsgálat eredményei alapján tette hozzá.

  • Tom Cruise két filmjének, a Top Gun: Mavericknek és a Mission: Impossible 7-nek is jövő évre kell halasztani a premierjét a delta-variáns terjedése miatt. Az új James Bond-film viszont időben, szeptember végén megérkezik a mozikba. 

    A Top Gun folytatása 2022. május 27-én, a Mission: Impossible új része pedig ugyancsak jövőre, szeptember 30-án kerülhet mozikba.

    A korábbi tervek szerint a Top Gun premierje november 19-én lett volna Észak-Amerikában, a Mission: Impossible 7 pedig jövő májusban jelent volna meg. A filmstúdióknak azonban a pandémia miatt át kellett tervezniük a  bemutatóikat, hogy akkorra időzítsék, amikor a nézők már bátran visszatérhetnek a filmszínházakba.

    A változtatással egyben az is biztossá vált, hogy a Mission: Impossible 8 is csak később, 2023 júliusban jelenhet meg. 

    Jó hírnek számít viszont, hogy az új James Bond-film, a Nincs idő meghalni nem késik.

    Az MGM and Universal közös bejelentése szerint szeptember végén a mozikba kerül az új rész. 

  • Japán megerősítette, hogy két embernél is azonosították a koronavírus elsőként Kolumbiában észlelt mű-variánsát − írja a Japan Times. A mutánst két külföldről érkező női utasnál szúrták ki a repülőtéri szűrésen. Mindketten tünetmentesek voltak az érkezéskor.

    A mű-variánst először Kolumbiában, idén januárban azonosították. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a variánsnak olyan mutációi is lehetnek, amelyek ellenállnak a jelenleg használt koronavírus elleni védőoltásoknak.

    Az egészségügyi világszervezet szerint a variáns ugyan Európában is megjelent már, de világszerte még viszonylag alacsony, 0,1 százalék körüli csak az elterjedtsége. Kolumbiában viszont már az esetek 39 százalékát ez a vírusváltozat okozza. 

  • A brit királyi herceg a GQ magazin díjátadóján vett részt meglepetésvendégként, ahol ő adta át a díjat az AstraZeneca-vakcina alkotóinak.

    Harry herceg beszédében arra is kitért, hogy szerinte sokan miért nem vették még fel a vakcinát:

    A tömeges dezinformáció vezetett ahhoz, hogy sokan még mindig szkeptikusak az oltással szemben – vélte a herceg. 

    Mindeközben azt is szorgalmazta, hogy a nyugati államok segítsenek a fejlődő országoknak abban, hogy mielőbb hozzájuthassanak a vakcinához.  

  • A legfrissebb adatok szerint több mint 32 ezer tanuló hiányzott az iskolákból ezen a héten Skóciában a koronavírus-járvány miatt – írja a BBC. Közülük 6471 diák azért nem ment be, mert elkapta a vírust, 25 622-en pedig elszigetelték magukat a külvilágtól.

    A fertőzött diákok száma 3500-zal nőtt egy hét alatt, míg az izoláltaké 12 636-ról több mint a duplájára nőtt.

    Egész osztályokat azonban már nem szigetelnek el, ha pozitív esetet találnak. A szabályok lazítását követően azoknak a tanulóknak, akik negatív tesztet produkálnak, tíz helyett csak egy-két napot kell kimaradniuk az iskolából.

  • Pozitív koronavírustesztet adott Olivier Giroud, az AC Milan labdarúgócsapatának új játékosa. A 34 éves világbajnok francia támadó idén nyáron igazolt a Chelsea-től az olaszokhoz, akiknek a színeiben múlt hétvégén, a Cagliari elleni hazai bajnokin két gólt is szerzett. Azóta nem találkozott a csapattársaival − írja az MTI.

    A klub közölte, hogy értesítette az egészségügyi hatóságot, a futballista pedig otthonában karanténban van. A világbajnoki selejtezők miatt az olasz bajnokságban is szünetet tartanak, az AC Milan legközelebb jövő vasárnap, a Lazio ellen lép pályára a Serie A-ban.

  • Egyelőre nincs sürgető szükség a harmadik oltás beadására, fontosabb, hogy azok kapják meg előbb a vakcinát, akik még nincsenek beoltva − hívta fel a figyelmet az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) csütörtökön.

    Az uniós testület szerint az uniós tagországoknak prioritásként kell kezelniük oltási kampányaik előmozdítását, mivel az Európai Unióban minden harmadik felnőtt még mindig oltatlan. A jelentés megjegyzi, hogy továbbra is alapvető fontosságú a fizikai távolságtartás, illetve ajánlott az arcmaszk használata a magasabb kockázatú helyeken, illetve létesítményekben − írja az MTI.

    Az ECDC rámutatott arra is, hogy a harmadik védőoltást elsősorban azon személyek számára kell sürgetni, akik legyengült immunrendszerrel vagy immunbetegséggel élnek. Megfontolandó az is, hogy elővigyázatossági intézkedésként további adagot adjanak az idősebb embereknek, különösen azoknak, akik zárt környezetben élnek, például a gondozási intézmények lakóinak.

  • Több belga politikus is a koronavírus elleni oltások kötelezővé tételének lehetőségét pedzegette a héten. A koronavírus miatt kórházban ápoltak 98 százaléka nincs beoltva.

    Nő a koronavírus elleni oltás kötelezővé tételének támogatottsága a belga politikában, egyre többen beszéltek az elmúlt hetekben arról, hogy vitát kellene nyitni erről a kérdésről – írta csütörtökön a Brussels Times.

    Maxime Prévot, a frankofón kereszténydemokraták (cdH) elnöke szerint „tabuk nélkül” kell megvitatni a kötelező oltás kérdését, és nemcsak egyes szektorok tekintetében, hanem az egész társadalomban. Prévot figyelmeztetett az új variánsok és a negyedik hullám jelentette fenyegetésre is. Úgy fogalmazott: a közös érdeket az egyéni szabadságok fölé kell helyezni.

    A teljes cikket ide kattintva lehet elolvasni.

  • Humanitárius segélyként kap nagy értékben koronavírus kezelésére használt gyógyszereket Ukrajna az Egyesült Államoktól – adta hírül a KárpátHír.

    Az ukrán egészségügyi miniszter, Viktor Ljasko azt közölte, hogy a kapott készítményeket jótékonysági szervezetek szállítják szét az országban a közeljövőben. Az innovációs gyógyszereket humanitárius segélyként kapja Ukrajna.

    A politikus azt is elmondta, hogy az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyelete (FDA) által már elismert orvosságokat a könnyű és közepesen súlyos Covid-betegek kezelésére alkalmazzák majd, ezek a szerek megelőzik a súlyos szövődmények kialakulását a fertőzötteknél.

    A szállítmány húszezer flakon Bamlanivimabot és negyvenezer flakon Etesevimabot tartalmaz, amelyek közvetlenül a Covid vírusára hatnak.

  • Ukrajnában a koronavírussal fertőzöttek átlagos napi növekedési aránya 49 százalékkal nőtt az elmúlt két hét alatt – tájékoztat róla a KárpátHír.

    Az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia elkészített egy matematikai modellt, e szerint ősz elejéig tovább fog nőni a fertőzöttek száma, szeptember első hetében átlagosan 1742-vel, a hónap második hetében 2300-zal emelkedhet a betegek száma; ez a szám szeptember legelején napi 1490.

    A legmagasabb fertőzöttszám Csernyivci megyében van, ahol az elmúlt napokban háromszor több pozitív tesztről jelentettek és kétszer többen szorultak kórházi ápolásra, mint az ország bármely részén. Az intézet nem véletlenül fejezte ki aggodalmát a területen uralkodó állapotok miatt. 

  • Túl kevesen rendelkeznek védőoltással az új típusú koronavírus okozta betegség ellen Németországban, ezért ősszel ismét korlátozásokra lehet szükség – tájékoztat róla az MTI, Christian Drosten, a berlini Charité egyetemi klinika virológiai intézet vezetőjének nyilatkozata alapján. 

    A szakértő a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádiónak kiemelte, hogy a maximum 61 százalékos átoltottság messze nem elég a járvány erősödő, negyedik hullámának feltartóztatásához.

    Ezzel az átoltottsági aránnyal nem vághatunk neki az ősznek

    – mondta a szakember, aki részletezte, hogy a delta-variáns terjedése miatt a hatvan év feletti korosztályban kilencvenszázalékos, a hatvan év alattiaknál pedig 85 százalékos átoltottságot kell elérni a járvány megállításához.

    A 12 év alatti gyerekeknél, akik még nem kaphatnak oltást, rendszeres, heti többszöri iskolai teszteléssel kell megelőzni a járványkitöréseket

    – emelte ki a szakértő, aki hangsúlyozta, hogy a lakosság egyre kevésbé fogadja el az oltást, ami „nagy baj”.

    Az oltási kampány lassulása miatt azzal kell számolni, hogy októberben és novemberben ismét korlátozni kell majd a fertőzésveszéllyel járó érintkezéseket, egymás közti kapcsolatokat

    – szögezte le Christian Drosten.

    A szövetségi kormány összesítése szerint csütörtökig – az oltási kampány 251 napja alatt – 102,2 millió adag vakcinát adtak be Németországban. Legalább egy adagot a lakosság 65,5 százaléka, 54 442 242 ember kapott. Teljes oltással a lakosság 60,9 százaléka, 50 600 451 ember rendelkezik.

    A Robert Koch közegészségügyi intézet (RKI) csütörtöki kimutatása szerint az utóbbi 24 órában 13 715 fertőződést mutattak ki tesztekkel. Ez csaknem tízszázalékos emelkedés az egy héttel korábbi 12 626-hoz képest.

    Az új regisztrált fertőződésekkel együtt 3 970 102 ember szervezetében mutatták ki a SARS-CoV-2-t Németországban. A Covid–19-cel összefüggésben egy nap alatt 33 halálesetet regisztráltak, a járvány halálos áldozatainak száma így 92 256-ra emelkedett.

  • Az orvost fociedző férje vette rá arra, hogy a romániai Pucioasa labdarúgócsapatából tíz játékosnak adjon hamis oltási igazolást – adta hírül a Főtér.

    Csak finom becslései vannak a román hatóságnak arról, hány kamuigazolást állíthattak ki eddig orvosok. Leggyakrabban az úgynevezett mosdókagylós trükköt használják, amikor a doktorok úgy tesznek, mintha beadnák az oltást, miközben a lefolyóba öntik a vakcinát.

    A doktornő és a focicsapat esete a Damboviţa megyei Pucioasa városában történt, ahol az orvosnő férje futballedző, és sikerült meggyőznie a feleségét. A nő az oltásokat nyilvántartó informatikai rendszerbe valótlan adatokat töltött fel, majd felvette a négyszáz lejt (28 ezer forintot) az oltásokért az egészségbiztosítási pénztártól.

    A rendőrség gazdasági bűncselekményekért felelős csoportja három házkutatást tartott Pucioasa, Corbii Mari és Aninoasa településeken, olyan személyeknél, akik részt vehettek a csalásban. Tizenhárom embert vittek be, köztük a 47 éves orvosnőt, akit csalással, okirat-hamisítással és információs rendszer felhasználásával elkövetett csalással gyanúsítanak.

  • Bulgáriában szeptember 6-tól szigorítják a járványügyi korlátozásokat a koronavírus-fertőzések számának növekedése miatt – jelentette be Sztoicso Kacarov egészségügyi miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján.

    „A világjárvány okozta válság minden aspektusát felmértük, a helyzet súlyos, de ellenőrzésünk alatt áll. A beoltott emberek alacsony aránya miatt arra kényszerülünk, hogy megelőző intézkedéseket hozzunk, korlátozzuk a következményeket a teljes lakosságra nézve. Ezért hétfőtől országszerte szigorításokat léptetünk életbe, amelyek két hónapig maradnak érvényben, de ha az esetszám tovább nő, a korlátozások még szigorúbbak lehetnek.”

    A szigorítások a minimum másfél méteres távolságra és a maszkviselésre vonatkoznak a zárt terű közösségi helyeken, valamint a közlekedési eszközökön. November végéig meghosszabbítják a járványügyi vészhelyzetet. A beltéri sporteseményeket nézők nélkül rendezik.

    Döntés született arról is, hogy a koncerteken, színházi előadásokon és mozikban a nézők számát a férőhelyek ötven százalékára korlátozzák. A múzeumok és galériák – befogadóképességük arányában – nyolc négyzetméterenként egy főt fogadhatnak. A korlátozások teljes listáját a következő napokban teszik közzé.

  • Szeptember 2-án elindult a jelenléti oktatás Szlovákiában, az oktatási miniszter Branislav Gröhling szerint ez legfeljebb szeptember végéig maradhat így, utána bezárhatják az iskolákat Rimaszombatban, Nagykürtösön és Gölnicbányán – adta hírül az Új Szó

    A politikus azt ígérte, hogy központilag nem rendelik el a távoktatás bevezetését, az alacsony oltottsági arány miatt azonban egyes járásokban nagyobb a valószínűsége, hogy gócpont alakul ki, ezért szeptember végén a diákok kénytelenek lesznek ismét otthonról tanulni. 

    A szaktárca járványügyi szakértőket és matematikusokat bízott meg egy prognózis kidolgozásával, mely előrevetíti, hogy alakul a járványhelyzet ősszel az iskolákban.

    A szakemberek egy kockázati együtthatót dolgoztak ki, mely alapján feltüntették azokat a járásokat, ahol a vírus terjedése miatt leginkább fennáll az iskolabezárás veszélye.

    Az általános iskoláknál a Nagykürtösi, a Poltári, a Rimaszombati, a Gölnicbányai és a Námesztói járás kiemelten kockázatosnak tekinthető, míg a miniszter szerint ezekben a járásokban nagyobb valószínűséggel kell majd bezárni osztályokat, de a tanárok átoltottsága és a 12 évnél idősebb diákok aránya is fontos tényező lesz. Branislav Gröhling felhívta rá a figyelmet, hogy bár a fiatalok oltása emelkedett, egy hónap alatt 19 százalékról 22 százalékra nőtt, közben a regionális különbségek továbbra is gondot jelentenek. 

  • Reggel 9 órakor kezdődik az intézmény átadóünnepsége, amelyen részt vesz Ana Brnabić szerb miniszterelnök, Igor Mirović, a Tartományi Kormány elnöke és Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke – tájékoztat róla a Pannon RTV.

    A vadonatúj egészségügyi intézményt a legkorszerűbb berendezésekkel látták el, 400 férőhely lesz a félintenzív, 220 hely pedig az intenzív ellátásra az épületben. A cél az, hogy a szerbiai koronavírusos betegeket itt kezeljék majd, ezzel tehermentesítve a tartományi egészségügyi rendszert.

  • A koronavírus terjedése miatt december 17-ig meghosszabbítja a járványügyi szükségállapotot az ausztrál kormány – közölte csütörtökön Greg Hunt egészségügyi miniszter.

    A tavaly március 18-a óta érvényben lévő vészhelyzeti időszakot további három hónappal hosszabbítják meg.

    Az ausztrál egészségvédelmi bizottság és a tiszti főorvos szerint a koronavírus továbbra is „elfogadhatatlan kockázatot” jelent a közegészségügyre, és a vészhelyzeti időszak meghosszabbítása megfelelő válasz erre – olvasható Hunt közleményében.

    Hunt hangsúlyozta, hogy továbbra is érvényben maradnak az olyan intézkedések, mint a repülőutak előtti kötelező koronavírus-tesztelés és maszkhasználat a nemzetközi járatokon, az óceánjárók kikötőkbe való belépésének tilalma, az ausztrál állampolgárok kiutazásának korlátozása, valamint a nemzetközi repülőtereken lévő üzletek nyitvatartásának szigorítása.

  • Az Annals of Internal Medicine című orvosi szakfolyóiratban megjelent tanulmányukban a szakemberek azt találták, hogy a glükokortikoidokat szedő vagy más immunszupresszív terápiában részesülő betegek majdnem 90 százalékánál kialakul az antitestválasz az új koronavírus elleni oltás beadása után. Az antitestválasz esetükben ugyan csak egyharmada volt annak, mint amilyen az egészséges immunrendszerű embereknél alakul ki, de azt jelzi, hogy az oltás bizonyos védelmet nyújt az ilyen súlyos betegségekben szenvedők esetében is.

    Az immunszupresszív terápiában részesülő, krónikus gyulladásos betegségben szenvedők esetében nagyobb a súlyos Covid–19 kialakulásának a kockázata. A koronavírus elleni, mRNS-alapú oltások az egészséges immunrendszerrel bírók esetében védelmet nyújtanak, míg az immunszupresszív terápiában részesülő krónikus gyulladásos betegségben szenvedők esetében nem ismert az immunválasz.

    A kutatók kimutatták, hogy mind a krónikus gyulladásos betegségben szenvedők, mind az egészséges emberek csoportjának többségénél kialakult antitestválasz az oltásra, bár az immunhiányos betegek esetében ez a válasz gyengébb volt, mint az egészségesek csoportjában. A glükokortikoidokat szedő és más, B-sejt-elnyomó terápiában részesülők esetében nagyobb a kockázata annak, hogy nem fejlődik ki antitestválasz.

    Eredményeik bátorítást adnak az immunhiányos betegeknek ahhoz, hogy beoltassák magukat a Covid–19 ellen. Az amerikai betegségellenőrzési és -megelőző központ a közelmúltban azt ajánlotta, hogy az immunhiányos betegek kapjanak harmadik adag oltást, amely még erősebb immunválaszt válthat ki.

  • Egy hét főből álló társaság, akik 13 és 15 év közötti fiatalokból álltak, agyba-főbe verték az egyik nagyváradi busz sofőrjét augusztus 31-én, mert az leszállította őket a járműről, mivel nem viseltek maszkot – tájékoztat róla a Főtér

    A romániai magyar portál beszámol róla, hogy kedden este Nagyváradon egy városi buszjárat sofőrje arra kért egy csapat tinédzsert, hogy tegyenek fel maszkot, ha fel akarnak szállni a járműre. A tinik elégedetlenkedni kezdtek, de azért leszálltak, ám ezután kövekkel kezdték el dobálni a buszt.

    A vezető leszállt a járműről, hogy számonkérje a társaságot, akik ekkor nekiestek és alaposan helybenhagyták a sofőrt. 

    A helyi tömegközlekedési vállalat alkalmazottja végül kórházba került, az agresszív fiatalokat pedig elfogták a rendőrök. 

  • Megduplázták tavaly nyári forgalmukat az utazási irodák 2021-ben, ám csalóka ez a növekedés, hiszen ez csak a gyenge tavalyi főszezonhoz mérten kiugró. Az ősz is számottevően jobb lehet, mint egy éve. Reménykeltő, hogy éledezik az üzleti turizmus is – olvasható a Világgazdaságban.

    A várakozásoknál jobban sikerült a nyár, az utazási irodák teljesen meg tudták tölteni a tengerparti charterjáratokat, és a tavalyi bevételük legalább kétszeresét érték el júliusban és augusztusban

    – mondta Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ) frissen újraválasztott elnöke. A forgalomnövekedés biztató, de nem árt tudni, hogy a 2019-es nyári bevételek 20 százalékát, 271 milliárd forint helyett mindössze 54 milliárdot könyvelhettek el az utazási irodák. Ráadásul ennek az összegnek a legnagyobb részét 2020 első negyedévében, még a pandémia kirobbanása előtt realizálták. A koronavírus-járvány hatással volt a szövetség tagjainak a számára is, amely 212-ről 174-re csökkent.

  • A világon 218 376 489 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 4 542 472 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint csütörtök reggeli adatai szerint.

    Egy nappal korábban 217 665 201 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 4 518 658 volt.

    A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.

    • A hivatalos adatok szerint a SARS-CoV-2 vírus okozta Covid–19 nevű betegségnek az Egyesült Államokban van a legtöbb fertőzöttje, 39 395 666 fő eddig a napig. A halálos áldozatok száma 642 072.
    • Indiában 32 810 845 fertőzöttet és 439 020 halálos áldozatot jegyeztek fel.
    • Brazíliában 20 804 215 fertőzöttről és 581 150 halálos áldozatról tudni.
    • Franciaországban 6 868 059 fertőzöttet és 126 335 halálos áldozatot regisztráltak.
    • Az Egyesült Királyságban 6 856 933 a fertőzöttek száma, és 133 066-an haltak meg a betegségben.
    • Oroszországban 6 838 652-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 180 781-re emelkedett.
    • Spanyolországban 4 861 883 fertőzöttet és 84 472 halálos áldozatot regisztráltak.
    • Olaszországban 4 546 487 fertőzöttet tartanak nyilván, a halálos áldozatok száma 129 290.
    • Németországban 3 979 839 a fertőzöttek száma, 92 262 a halottaké.
    • Lengyelországban 2 889 036 fertőzöttet és 75 358 halálesetet tartanak nyilván.

    Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.

  • Latin-Amerika és a Karib-térség lakosainak háromnegyede nem kapta meg a koronavírus elleni teljes védőoltást, ellentétben az Egyesült Államokkal és Kanadával, ahol a lakosság többsége már védett – tájékoztat róla az MTI a Pánamerikai Egészségügyi Szervezet (PAHO) közleménye alapján.

    Carissa Etienne, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) amerikai szervezetének igazgatója a vakcinák egyenlőtlen elosztására panaszkodott, szerinte ennek köszönhető, hogy aránytanul sújtja a világjárvány az amerikai kontinenst, ahol a világban jelentett halálesetek közel egyharmada történt.

    Több vakcinaadományra van szükségünk

    – hangsúlyozta Washingtonban tartott sajtótájékoztatóján az igazgató, aki felszólította a szükséges feletti készlettel rendelkező országokat, hogy gyorsan osszák meg azt a térséggel az emberéletek megmentése érdekében. Kifejtette, hogy az amerikai kontinensnek további 540 millió adag védőoltásra van szüksége ahhoz, hogy minden ország a lakosainak legalább 60 százalékét be tudja oltani – mondta.

    A legjobb védekezési mód az aggodalomra okot adó variánsok, így a delta ellen, ha biztosítjuk, hogy az emberek mindenütt megkapják a teljes immunizálást

    – nyomatékosította Carissa Etienne.

    A Covid–19-fertőzöttek száma ismét nő Észak-Amerikában, és a kórházi ápolásra szorulók aránya a fiatalok és az ötven év alatti felnőttek körében magasabb, mint bármikor a járvány idején – derül ki a PAHO adataiból. A szervezet felméréséből kiolvasható, hogy a járvány sok közép-amerikai országban, különösen Costa Ricában és Belizében gyorsulóban van. A Karib-térségben Jamaicán döntött rekordot a halálesetek száma, és a kórházak megteltek. Eközben Dél-Amerikában csökken a fertőzöttek száma, leszámítva Venezuelát, ahol stagnál a járványgörbe, és Suriname-ot, ahol négy egymást követő hete nő a fertőzöttek száma.

    Jarbas Barboza, a PAHO igazgatóhelyettese közölte, hogy a Kubában kifejlesztett oltások nem kapták meg a WHO sürgősségi felhasználásra történő jóváhagyását, így az amerikai kontinens országaiban nem lehet őket megvásárolni. A szóban forgó vakcináknak, az Abdalának és a Soberanának előbb jóváhagyásra van szükségük, hogy a WHO vezette, a kis és közepes jövedelmű országok vakcinához juttatását segítő Covax-program keretében a PAHO szállíthassa őket a térség országainak.

  • Franciaországban az általános iskolák között hetente 600 ezer nyáltesztet osztanak szét a tanulók koronavírus elleni szűrésére – jelentette be szerdán Jean-Michel Blanquer oktatási miniszter, egy nappal a tanévkezdés előtt.

    „Soha nem mondtam, hogy a vírus megáll az iskolakapuban, nem vagyok olyan ostoba vagy őrült, hogy ehhez hasonlót mondjak. Viszont azt mindig is hangoztattam, hogy az iskola nem specifikus helye a fertőzésnek” – hangsúlyozta a tárcavezető a France Inter közrádióban, emlékeztetve arra, hogy a tavalyi tanévben az iskolák végig nyitva maradtak, még a járvány miatti általános országos lezárások idején is.

    A miniszter megerősítette, hogy az általános iskolák között hetente 600 ezer nyáltesztet osztanak szét a kisiskolások általános szűrésére, a tanároknak pedig hetente kétszer kell öntesztet végezniük. A középiskolások esetében, akiknek többsége már be van oltva a koronavírus ellen, a tesztelés célzottabb lesz.

    Franciaországban mindenki számára ingyenesen hozzáférhető a PCR- vagy antigénteszt.

    Jean-Michel Blanquer elmondta: az egészségügyi minisztérium összesítése szerint a 12 és 17 év közöttiek 63 százaléka az oltásnak legalább az első adagját megkapta, s 45 százalékuk már mindkét adagot felvette.

    Az oktatási tárca adatai szerint a tanárok jelentős többsége is felvette már a koronavírus elleni oltást.

    „A múlt heti utolsó összesítés szerint a tanárok 78 százaléka már mindkét adagot felvette, további 11 százalékuk pedig az első oltáson van túl. A fennmaradó 10-11 százaléknak lehetősége lesz az oktatási intézményekben nyíló oltóközpontokban beoltatnia magát” – jelezte a miniszter.