Simon, Szimonetta
-1 °C
15 °C

A táliboknak fogalmuk sincs, hogyan bánjanak a nőkkel, ezért inkább elnyomják őket

GettyImages-1234837954
2021.09.05. 21:46 Módosítva: 2021.09.05. 21:59
Biztosítani fogjuk a nők jogait az iszlám törvénykezés keretein belül – fogadkozott az Afganisztán élére visszatérő tálib mozgalom szóvivője, Zabihullah Mudzsahíd. A nemzetközi közösség aggodalommal követi az afganisztáni fejleményeket, különösen attól tart: a nők elvesztik az utóbbi húsz év alatt megszerzett jogaikat. A tálibok pedig vélhetően be fogják tartani ígéretüket, csak éppen ezt annak megfelelően fogják tenni, ahogyan ők értelmezik.

Egyébként az iszlám sokkal több jogot biztosít a nőknek, mint más vallás

– jelenti ki egy afrikai származású gyakorló muszlim Budapest egyik mecsetében ottjártamkor. A nőket kincsként kell kezelni, ezt egy jó muszlim nem tagadhatja, hiszen mindenkinek van anyja – teszi hozzá egy másik, a Közel-Keletről érkezett fiatal férfi érdeklődésemre. 

Annak, aki az iszlám szent könyvét, a Koránt nem ismeri, ez egy meglehetősen erős állításnak tűnik különösen az afganisztáni események fényében. A nyugati sajtó rendre a tálib elnyomásra figyelmeztet, de a vezető hírforrások következetesen nem az iszlámot mint vallást azonosítják a fenyegetés gyökereként. 

Az Indexnek telefonon nyilatkozó Manyasz Róbert, az iszlám vallásjog kutatója szerint Mohamed próféta idején a Koránba foglalt szabályok és útmutatás jogi szempontból kifejezetten progresszív volt. Példaként az örökösödési jogot hozta fel, a nők tudatában vannak annak, milyen jogaik vannak az örökösödésben, hány százalék illeti meg őket, és mit várhatnak el egy férfitől. Az pedig nincs leírva, hogy „zsákban” kell járniuk. És itt jön képbe az értelmezés kérdése.

Kezdjük az alapoknál.

Irányzatok, iskolák, értelmezések, teológiai képzettség

Az iszlám vallási törvénykezésnek, a saríának, amely az iszlám teológiai rendszerében az Isten által meghatározott helyes viselkedés és jogrendszer halmaza, két alapvető forrása van. 

  • A Korán, amely a hitvallás szerint Isten szava, melyet Gábriel arkangyal juttatott el Mohamed prófétához,
  • és a prófétához köthető hagyományok, tettek és mondások, amelyeket a korabeli muszlimok hagyományoztak a későbbi generációknak mindaddig, amíg jó kétszáz év alatt mindez kritika alá s leírásra került. Ezek a hadíszok. 

Mint köztudott, az iszlám a VII. században indult hódító útjára, és abban az időben viszont számos modern kori problémára nem volt még megoldás. Ilyenkor analóg problémákat vizsgálnak a vallási elöljárók, az említett két forrásból iránymutatást a  döntéshez. 

A próféta halála után azonban a terjeszkedő iszlám folyamatosan újabb és újabb problémákkal találkozott, adott, helyi helyzetekre kellett reagálnia a vallásnak. Így alakult ki a saría négy iskolája, azaz négy madzhabja, melyek az alapítók nevéhez fűződik,

  • a hanafita,
  • a hanbalita,
  • a sáfiita,
  • és a málikita. 

(Fontos megjegyezni, hogy az iszlám szunnita irányzatáról van szó, a síita irányzatában másképpen mennek a dolgok.) 

Ezek a madzhabok territoriálisan is behatárolhatóak – magyarázza Manyasz Róbert. Belső-Ázsiában, ahol Afganisztán fekszik, a hanafita iskola a domináns, amely egyébként a négy madzhab közül nyugati szemmel a legliberálisabbnak, a legmérsékeltebbnek számít.

Csakhogy megint értelmezés kérdése, milyen irányvonal szilárdul meg az adott iskolában, ugyanis azon belül is van fundamentalista interpretáció.

És bár a tálibok a hanafita iskolát követik, másképpen értelmezik az iránymutatást, mint például a szomszédos Pakisztánban, ahol a 2007-ben meggyilkolt Benazír Bhutto személyében már nő is elfoglalhatta a  miniszterelnöki bársonyszéket

– mutat rá a vallásjog-kutató. 

Nem minden fekete-fehér

A budapesti mecsetben emlékezetnek is, hogy nem mindenki muszlim, aki annak vallja magát. Míg milliók tudják fejből a Koránt, sokan nem ismerik a szent könyv tartalmát, vagy nem veszik alapul az összes lehetséges forrást.

A magyar valláskutató pedig rávilágít arra: a vallásjogi iskolák között nagyon finomak a különbségek. Ugyanez igaz a nőkkel kapcsolatos törvényekre is.

A tálibok – akik Afganisztán legnagyobb etnikai csoportja, a pastuk közül kerülnek ki – esetében a helyi szokások, törzsi szabályok is keverednek az iszlám joggal. A Vice News egy korábbi riportjában a szélsőségesek betekintést nyújtottak abba, hogyan törvénykeznek, hogyan bánnak el egy, lopást elkövető juhásszal. A felvételen (9. perctől) a vádlottat megütik, nyomás alatt vallatják, majd ítélete kézlevágás vagy botozás. 

Manyasz Róbert ennek a történetnek a hallatán leszögezi:

a saría kiterjed a büntetőjogra, a vallásjogon belül van eljárásjog. Nem lehet akárhogy levezetni egy tárgyalást, az sem mindegy, hogyan bánnak a feltételezett bűnelkövetővel. Az, hogy megütik a vádlottat, nem megengedett. 

És itt jön megint képbe a teológiai képzettség és az, hogy ki és hogyan értelmezi a forrásokat.

Nincs leírva, hogy „zsákban” kell járni

A tálibok 1996 és 2001 közötti véreskezű uralma miatt a nemzetközi közösség aggodalommal követi az afganisztáni fejleményeket, különösen azt, miként változik a nőkkel való bánásmód. Járhatnak-e iskolába, dolgozhatnak-e, tanulhatnak-e tovább, betölthetnek-e „hagyományosan férfi” munkaköröket.

Kezdjük a test eltakarásával. Nem világos, hogy a próféta mondta-e előbb, hogy takarják el – és nem teljesen – magukat a nők, vagy a feleségek kezdtek így öltözködni és az szilárdult meg idővel hagyománnyá 

– mutat rá Manyasz Róbert. 

A test elfedése 1400 éve még a nők védelmét szolgálta. Ez egy turbulens, veszélyes, sivatagi társadalomban alakult ki, ahol akkor védeni kellett a nőket más törzsek férfiaitól. 

Nőjogi tüntetés a tálibok uralta Kabulban

Az afgán fővárosban a szombaton a női jogokért tüntetett több tucat nő, amivel a legutóbbi, erőszakkal elfojtott megmozdulásról készült felvételek alapján a vallási szélsőségesek nem igen tudtak mit kezdeni. Beszámolók szerint a tálib különleges erők, a Badri 313 oszlatott fel könnygázzal, levegőbe lövéssel és puskatussal, miután a nők alkotta csoport az elnöki palotához akart vonulni.

Az egyik tüntető sebesülést szenvedett a fején, és az al-Arabíja pánarab műsorszóró riporterét is bántalmazták.  Az imázsépítésen dolgozó tálibok szóvivője azonban azt állítja: őrizetbe vettek négy férfit, akik bántalmazták a tüntetőket és a riportert. A szóvivő hozzátette: nem most van az ideje a tüntetéseknek, kikerülve azt a kérdést, hogy biztosítják-e a gyülekezési jogot Afganisztánban, pláne a nők férfi kísérők nélkül való, tehát szabad mozgáshoz való jogát. 

Így alakulhatott ki ez a szokás – véli Manyasz Róbert, hozzátéve: a tálibok által követelt viselkedésre és viseletre, a burkára azonban van egy sokkal egyszerűbb és szomorúbb magyarázat. A magyar valláskutató úgy fogalmaz, a mozgalom ( a tálib szó diákot jelent) egy Korán-iskolából indult ki, ahova a gyerekek már úgy tízévesen bekerülnek, és huszonéves korukig 

egy zárt, férfiközösségben szocializálódnak, ahol folyamatosan a vallási tanokat sulykolják beléjük, miközben nőkkel egyáltalán nem érintkeznek. Így nem is tudnak viszonyulni hozzájuk. 

Az pedig látható az Afganisztánban készült képekről, hogy a háború 20 éve alatt  felnőtt egy új generáció, a szélsőséges mozgalom következő nemzedéke. Csakhogy a tálib oktatás az utóbbi húsz évben mit sem változott – mondja a kutató. 

Iskolába mehetnek, burkában

Zabihullah Mudzsahíd fogadkozását illeti, hogy a nők jogait biztosítani fogják, az iszlám keretein belül, a budapesti mecsetben imádkozó két férfi szerint egyértelmű, hogy megilleti a nőket az oktatáshoz való jog. Élő bizonyítéka ennek – állítják – a számtalan szakmailag elismert muszlim nő, csak szét kell nézni a világon. 

A tálib szóvivő is jelezte, hogy mehetnek a nők iskolába, csak immár el kell fedniük egész testüket. A munka megint egy más kérdés.

Szigorúan vett értelemben azonban a nőnek csak akkor kellene dolgoznia, ha nincs olyan férfi rokona, aki el tudja látni. Mert az iszlámban ez az egyik jog, amely megilleti a nőt, hogy őt bizony el kell látni

– fejtegeti a mecsetben nyilatkozó férfi. 

Ha pedig a nő már munkába jár, az sem biztos, hogy egy légtérben dolgozhat a férfiakkal. A tálibok teljesen szegregálják a nőket a férfiaktól az oktatási intézményeken, külön férfi és női iskolabuszokkal szállítják a tanulókat, utóbbinak ablakait is elfedik.

Egy világiasabb muszlim társadalomban, mint például Törökországban, vagy éppen Azerbajdzsánban, teljesen más a helyzet. Máshol pedig évekig húzódnak vallásjogi viták az ilyen  kérdésekről. 

(Borítókép: (MARCUS YAM / LOS ANGELES TIMES / Getty Images Hungary)