Móric
9 °C
15 °C

Több ezer ember halálát okozták a nyugat-balkáni szénerőművek

2021.09.08. 15:48
A nyugat-balkáni szénerőművekhez tulajdonítható légszennyezések mintegy 19 ezer ember halálához járulhattak hozzá az elmúlt három évben egy új jelentés szerint. A halálesetek többsége a szerb, bosnyák, koszovói, észak-macedón, és montenegrói üzemek számlájára írható.

A Bankwatch és az Energia- és Tiszta Levegő Kutatóközpont új elemzése szerint az EU-ban a helyzet javul, mert az államok sorra zárják be a szénbányákat és betartják az ipari kibocsátásokra vonatkozó jogszabályokat. Az unióval szomszédos országokban azonban egyre rosszabb a helyzet.

A jelentés szerint a legnagyobb probléma Olaszországban és Szerbiában volt, ahol együttesen 600 haláleset volt köthető a megengedett károsanyag-kibocsátás túllépéshez.

A sorban Magyarország (390), Románia (360) és Bosznia-Hercegovina (280) halálesettel szerepel.
A kén-dioxid kibocsátás leginkább azokra veszélyes, akik tüdőbetegségekkel, asztmával, hörghuruttal küzdenek. Az Európai Unió régóta nettó importőrnek számít, így amíg hosszútávon nem sikerül diverzifikálnia az energia beszerzését, addig továbbra is több ezer ember halálával  kell számolni, ami a környezetszennyezés rovására írható.

Annak ellenére, hogy a kontinens villamosenergia igényének alig egy százalékát adja a nyugat-Balkán, az Európai Unió területén található károsanyag-kibocsátó szénerőművek fele a régióban van.

Egy 2018-ban elfogadott uniós rendelet értelmében a nyugat-balkáni erőművek kötelesek csökkenteni a légszennyezésüket, úgy, hogy azok összhangban legyenek a közös uniós energiaszabályozással. Ennek ellenére sok széntüzelésű erőmű, főleg Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában, Macedóniában, Koszovóban a megengedett érték több mint hatszorosát bocsátja ki káros anyagokból. A fent felsorolt országok ellen jelenleg is eljárás folyik, mert túllépték a megengedett határértéket mind 2018-ban, mind pedig 2019-ben.


A koronavírus-járvány hatására világszerte csökkent a termelés, amelynek eredményeként némileg mérséklődött tavaly a károsanyag kibocsátás is, a régióban viszont nőtt a szén-dioxid kibocsátás. A jelentés szerint 2020-ban 18 erőműben mértek a megengedettnél 2 és félszer nagyobb károsanyag-kibocsátást.

az Európai Unió 2050-re szeretné elérni a teljes klímasemlegességet, ami egyre nagyobb nyomás alá helyezi azokat az országokat, ahol még mindig jelentős a széntüzelésű erőművek alkalmazása.

Ioana Ciuta, a CEE Bankwatch Network egyik munkatársa szerint a nyugat-balkáni országok mindaddig nem lehetnek az unió tagjai, amíg nem tartják tiszteletben és nem tartják be a közös klímapolitikát.

A mostani jelentés apropóját az adja, hogy október elején minden szem a térségre szegeződik majd, mert az EU nyugat-balkáni csúcstalálkozót szervez. Brüsszel szerint arra ösztönzik majd a Nyugat-Balkánt, hogy határozza meg, mikorra fogja megszüntetni a fosszilis erőművek okozta szén-dioxid-kibocsátást.