Máté, Mirella
7 °C
18 °C

Ursula von der Leyen: Bizonyos tagországokban vannak aggasztó fejlemények

000 9MV74M

Erős lelke van az Európai Uniónak. Az utóbbi száz év legsúlyosabb egészségügyi kihívásával közösen, egységesen lépett fel az unió, ahogy a klímaváltozás jelentette fenyegetéssel szemben is. Erre pedig, mint európaiak, büszkék lehetünk – jelentette ki szerda reggel tartott évértékelő beszédében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. 

A politikus azt mondta, biztos benne, hogy Európa Unió sikeresen fel tud lépni a különböző kihívásokkal szemben, ha az unió úgy viselkedik, mint az európai fiatalság: rugalmasan, gondoskodóan a földön jár, és nem fél cselekedni. Az EU erősebb lesz, 2022 pedig az európai ifjúság éve lesz – hangsúlyozta Ursula von der Leyen. 

Sikeres oltási kampány, sikeres Európa

Ursula von der Leyen méltatta az európai oltási kampányt, amelyben 700 millió vakcinát adtak be, még 700 milliót pedig a világ több mint 130 országának adományozott a 27 tagországból álló szervezet.

Ő kezdeményezi, hogy 2027-re felálljon egy összeurópai együttműködés a koronavírushoz hasonló fenyegetések elhárítására. Erre 50 milliárd eurót szánnak.

Megtanultuk a leckét a múltból, amikor túlságosan megosztottak voltunk, és túlságosan halogattuk a tetteket

– fogalmazott Ursula von der Leyen. 

Egymilliárd eurót szánnak az afrikai mRNA-vakcina-fejlesztésre, és 450 millió oltást adományoznak az afrikai kontinens országainak. 

Bizakodóan nyilatkozott az európai gazdasági helyreállításról is. Azt várja, hogy az Európai Unió 19 tagországa még ebben az évben a koronavírus-járvány előtti szintre hozza vissza a gazdaságát. A negyedéves fejlődésben megelőzi az Egyesült Államokat és Kínát is.

Magunknak kell gyártani a chipeket

Ünnepélyesen nyilatkozott arról is, hogy harminc éve egységes belső piaca van az uniónak, ami a jólét és a fejlődés gazdag táptalaját adja. Ursula von der Leyen kiemelte a digitalizáció és az információs technológiai fejlesztések, a gyártási kapacitás fontosságát, emlékeztetve, hogy az Európai Bizottság nagyratörő terveket fogalmazott meg ennek tekintetében. 

Félvezetők, chipek és elektronikai eszközökről szólván Ursula von der Leyen figyelmeztetett: az Ázsiában előállított, a technológiai szektorhoz nélkülözhetetlen folyamatokat Európa a saját kezébe kell hogy vegye. Ez a technológiai függetlenséghez vezető út.

Legyünk vakmerők, mint Galileo Galilei volt

– lelkesített az német politikus.

Érezzék jól magukat az unióban az uniós polgárok

Francia nyelven meghirdetett egy új, európai szociális stratégiát, melynek célja, hogy minden uniós állampolgár a lehető legjobb egészségügyi ellátásban, munkavégzési és életkörülményekben részesüljön.

Belebegtette a potenciális pénzügyi reformokat arra vonatkozóan, hogy egy tagállam mekkora államadósságot halmozhat fel. A járvány előtt ezt szigorúan szabályozták, immár viszont az uniónak reflektálni kell arra, hogy mennyire hatékony ez a szabályozás.

Ha már pénzügy, akkor adózás. Ursula von der Leyen vélhetően az adókedvezményben részesülő külföldi nagyvállalatokra utalva azt pedzegette, hogy bár szép dolog a nyereség, ideje, hogy az európai körülményeket kihasználó cégek befizessék tisztes részüket az európai kasszába.

Még 100 millió euró a táliboknak

Az Európai Unió az afgán emberek mellett áll – hangsúlyozta az Európai Bizottság elnöke, hozzáfűzve, hogy 100 millió euróval növelni fogják a közép-ázsiai országnak adandó segélyt.

Kitért arra is, hogy Afganisztánban a tálib hatalomátvétel óta nők bujkálnak olyan férfiak elől, akiket bíróként még ők ítéltek el.

Közös uniós hadsereget akarnak?

Ursula von der Leyen ennek kapcsán bejelentést tett az úgynevezett Európai Védelmi Unió létrehozásáról is, ami nem mást takar, mint egy egységes európai védelmi stratégiát. A német politikus megjegyezte, hogy a korábbi próbálkozások nemcsak a kapacitáshiány, hanem a politikai akarathiány miatt buktak el. Nem fogadta álló ováció a tervet, ami arra utalhat, hogy a politikai akarat még mindig nincs meg ehhez. 

Mindenesetre a német politikus nem úgy tűnik, hogy üres szavaknak szánta a védelmi uniót: állítása szerint a francia EU-elnökség idején, 2022 első felében összehívják az uniós védelmi csúcsot. Mindez nem lesz negatív hatással a NATO-ra, sőt egy új, EU–NATO-nyilatkozatot szeretne látni év végéig. „Európának nyilvánvalóan többet kellene és akarnia tenni önmagában” – mondta. 

Ursula von der Leyen nem állt meg a katonai egységnél, kilátásba helyezte az egységes kibervédelmi politikát.

Ára lesz a szennyezésnek

A klímaváltozás az ember műve – jelezte az Európai Bizottság elnöke, hozzáfűzve, hogy megsarcolják a szennyezést, vagyis a szén-dioxid-kibocsátókat megadóztatják,

okosabb autóink, tisztább repülőgépeink lesznek.

Novemberben a COP26 országai Glasgow-ban tartanak egy konferenciát, Ursula von der Leyen pedig mindenkit kért, hogy maradjon egészben az az intézkedéscsomag, amellyel az Európai Bizottság júliusban állt elő, és amelyről a tárgyalások megtorpantak nemrég.

A világkereskedelem jó dolog, de soha nem állhat kényszermunka a hátterében – hívta fel a figyelmet Ursula von der Leyen, aki tilalommal akarja sújtani azokat a termékeket, amelyeket kényszermunkával állítottak elő. Kényszermunka 25 millió embert fenyeget a világon.

Az emberi lények nem sakkbábuk

Az Európai Bizottság elnöke új migrációs és menedékjogi paktumot is akar, ami azonban olyasvalami, amit Magyarország és Lengyelország élesen ellenez. A politikus el is ismerte, hogy csak „fájdalmasan lassú” előrehaladást lehetett elérni az ügyben, de hangsúlyozta,

a migráció kérdését nem szabad felhasználni arra, hogy elválasszon minket.

Nem sokkal ezután, a beszéde 50. percében Ursula von der Leyen eljutott a demokrácia ügyéig, és angolról németre váltva azt mondta, a közös értékeket mindenkinek tiszteletben kell tartania. Ugyanúgy, mint az Európai Unió Bíróságának (EUB) az ítéleteit – fűzte hozzá, nyilvánvalóan Lengyelországra célozva.

Az EUB júliusban mondta ki, hogy a lengyel legfelsőbb bíróság és a rendes bíróságok bíráira alkalmazandó új fegyelmi rendszer elfogadásával Lengyelország nem teljesítette az uniós jogból eredő kötelezettségeit, az új jogszabály nem egyeztethető össze az uniós joggal, ami után az Európai Bizottság pénzbüntetés kiszabását kérte Lengyelországra az EUB-től mindaddig, amíg a varsói vezetés nem függeszti fel a fegyelmi rendszert. Ez a magyar kormányzati politikusnak sem tetszett, Varga Judit igazságügyi miniszter azt írta, Lengyelországot megtámadták, amit Orbán Viktor kormányhatározatba írt. 

Magyarország továbbra is a fekete bárány

Az Európai Ügyészségről szólván a bizottsági elnök a korrupció veszélyeire figyelmeztetett:

a korrupció nemcsak az adófizetők pénzének ellopásáról, nemcsak a befektetők elriasztásáról, hanem a szívességvásárlásról és arról is szól, hogy a hatalmi pozícióban lévők kibújnak a demokratikus szabályok alól.

Finoman célozva a jogállamisági mechanizmusra, Ursula von der Leyen leszögezte: az uniós költségvetés védelmében hamarosan minden ügyet ki fog vizsgálni az unió hatalmában álló minden eszközzel.

Ami a jogállamiságot illeti, a jövő évtől kezdve az Európai Bizottság éves jelentése konkrét ajánlásokat fog tartalmazni a problémák megoldására. Megemlítette, hogy Máltán igazságügyi reform követte az országjelentést, Szlovákiában pedig korrupcióellenes vizsgálatok indultak, mindazonáltal „bizonyos” tagországokban vannak aggasztó fejlemények. Nem mondta ki a nevüket, de az Európai Bizottság elnöke Magyarországra és Lengyelországra utalt.

Fejlődés és terjeszkedés

A Nyugat-Balkán jövőjébe való befektetés az Európai Unió jövőjébe való befektetés

– állapította meg a bizottsági elnök, visszhangozva Angela Merkel német kancellár szavait, aki pont arról beszélt kedden Szerbiában, hogy a térség integrálása az EU-ba az unió stratégiai érdeke. 

Kínával is szembe kell szállni

Az Európai Bizottság egy új infrastruktúra-fejlesztési alapot fog bejelenteni, amelynek célja ellensúlyozni Kína „agresszív infrastruktúra-építését” a világon. Ursula von der Leyen nem finomkodott: célozva az adósságcsapdát előidéző balkáni kínai projektekre, a német politikus hangsúlyozta, hogy

bár az európaiak jók az útépítésben, semmi értelme egy kínai tulajdonú rézbánya és egy kínai tulajdonú kikötő közé.  

Visszatérve az információs technológiában nélkülözhetetlen félvezetőkre, Ursula von der Leyen ismertette az európai chipek törvény tervét, amely a mikrochipek gyártását irányozza elő Európában, hogy felvegye a versenyt az Egyesült Államokkal és Kínával, biztosítva az unió „technológiai szuverenitását”. 

Beszéde záróakkordjaként Ursula von der Leyen 

egyedülállóan gyönyörű és gyönyörűen egyedülálló szervezetnek nevezte az Európai Uniót,

aztán bemutatta az összegyűlteknek Beatrice Vio paralimpiai aranyérmes olasz vívót, aki mindössze 119 nappal azután állhatott a dobogó tetejére Tokióban, hogy egy életmentő műtét után kiengedték a kórházból.

(Borítókép: Ursula von der Leyen 2021. szeptember 15-én. Fotó: Yves Herman / AFP)