Vendel
6 °C
20 °C

Így vált Ausztrália a Csendes-óceán csendőrévé

GettyImages-1259612869
2021.09.21. 13:09
Ha Ausztráliáról ugráló kenguruk, lusta koalák jutnak az eszünkbe, itt az idő megbarátkozni az ország új arcával is. Canberra kiváló stratégiai érzékkel, bő egy évtizede készül a feltörekvő Kína visszaszorítására, igyekezetük éveken belül révbe ér. Miközben a csendes-óceáni térség regionális középhatalmaként lassan Peking nyakára nő, az ázsiai ország gazdaságából rengeteget profitál.

A magyar kormány kétkulacsos diplomáciája nagyjából tíz éve, a keleti nyitás meghirdetése óta foglalkoztatja a hazai nyilvánosságot. Pedig a hintapolitika legnagyobb mesterei a világ másik féltekén, a Távol-Keleten, a Csendes-óceán térségében vannak. Őket is ugyanaz a jelenség készteti a Kelet és a Nyugat közötti egyensúlyozásra, mint ami Magyarországot:

miközben térségüket az Egyesült Államok saját érdekszférájának tekinti, Kína egyre jelentősebb gazdasági erejét sem hagyhatják figyelem nélkül.

Csakhogy nekik a kötéltáncot sokkal viharosabb környezetben kell eljárniuk: Kína közelsége miatt erősebb az ázsiai gazdaság tömegvonzása, miközben katonai ereje is egyre nagyobb fenyegetést jelent. Mindezt Washington keményebb eszközökkel, politikai, katonai fronton is próbálja ellensúlyozni. 

Az elmúlt napokban az izgalmas térség egyik főszereplője, Ausztrália került a figyelem középpontjába. Diplomáciai botrányt kavart ugyanis a canberrai kormány döntése, aminek nyomán visszamondtak egy több tengeralattjáró adásvételéről szóló, 66 milliárd dolláros megállapodást. A 2016-ban kötött szerződés értelmében tizenkét francia, hagyományos meghajtású tengeralattjárót vásároltak volna. Ehelyett Ausztráliát az Egyesült Államok és Nagy-Britannia szereli majd fel jóval modernebb, nukleáris energiával hajtott tengeralattjárókkal.

miközben haditechnikai szempontból Ausztrália kétségkívül jó döntést hozott, Párizs úgy érzi, szövetségesei hátba támadták őt. Válaszul a francia kormány Canberrából és Washingtonból is visszahívta nagyköveteit.

Bár az ügy rendesen megtépte a nyugati szövetségesek kapcsolatait, hosszú távon a csendes-óceáni térség biztonsága, illetve Kína vonatkozásában érdekes. Ausztrália ugyanis az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával közösen létrehozott új biztonsági együttműködés, az AUKUS keretein belül mondta fel a franciákkal kötött szerződést. A sajtóban „angolszász-NATO” címen emlegetett együttműködés hivatalosan a csendes-óceáni térség biztonságáért jött létre, s bár közös nyilatkozatuk nem nevezi meg Kínát, kétségkívül az ázsiai nagyhatalom katonai ellensúlyozásáról szól. A The Economist hetilap szerint az együttműködés jelentősége felér majd a berlini fal 1989-es leomlásával, vagyis teljesen átrajzolja a geopolitikai térképet. 

Nem ez az első, kimondatlanul Peking ellen létrejött regionális együttműködés, amiben Canberra aktívan részt vesz. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada és Új-Zéland hírszerzési és elhárító szakszolgálatainak tevékenységét összehangoló Five Eyes együttműködésnek is tagja, illetve aktívan részt vesz a Négyoldalú Biztonsági Párbeszéd, az Indiát, Egyesült Államokat valamint Japánt is tömörítő Quad együttműkökdésben.

Mégis az elmúlt napokban születnek elemzések arról, hogy Ausztrália feladta hintapolitikáját, lépésével az Egyesült Államokat választotta.

Valójában azonban Canberra évtizedek óta figyeli a Kína által jelentett katonai fenyegetést és eredményesen készül annak kezelésére.

Már 2009-ben elkészült a védelmi reformot célzó fehérkönyv, a tizenkét éve született dokumentumban 2030-ig határozzák meg a haderőfejlesztés irányait. A legnagyobb támogatást a haditengerészet kapná, már ekkor megjelent a beszerzendő, tizenkét tengeralattjáróról szóló tétel. A flotta fejlesztése mellett feltűnő a légierő megerősítésére szánt, mintegy 100 darab F-35 vadászgép beszerzéséről szóló terv is. A fehérkönyv már akkor Kína megerősödése miatt sürgette a reformot. 

A dokumentumban kijelölt célokat pontosította egy 2016-os fehérkönyv, további 195 milliárd ausztrál dollárt (120 milliárd eurót) rendelve a beszerzésekhez. Egy évvel később pedig megszületett a külügyi fehérkönyv, amely már bevezetőjében kitér Kínára. Nagyrészt ezekre a dokumentumokra épült Ausztrália tavaly nyáron közzétett, nemzetvédelmi stratégiája. A szöveg már 270 milliárd ausztrál dollár (167 milliárd euró) biztosításáról ír, s 2040-ig szóló célokat fogalmaz meg. 

A stratégia ráadásul céljait tekintve is keményebben fogalmaz: stratégiai környezetének formálását, a nemzeti érdekeiket fenyegető erők elrettentését, és „szükség esetén” a kellő katonai erő felmutatását jelöli meg.

Miközben az ausztrál diplomácia egyre keményebbé vált, Peking óvatosan kezelte a kapcsolatokat. Egészen az elmúlt 1-2 évig nem került sor komolyabb fellépésekre, újabban azonban Kína egyre idegesebben reagált a fejleményekre. 2020 novemberében az ausztrál borokra vetett ki büntetővámot, de az importált szénben, faipari termékekben és a tengeri élelmiszerekben is egyre többször találtak környezetvédelmi kivetnivalót a kínai hatóságok. A gazdasági erőfitogtatás később a textilárukra, a gabonára is kiterjedt, közben Canberra sem tétlenkedett: egyebek mellett a Huawei távközlési vállalat tevékenységét is szigorúan korlátozta, gyakorlatilag kizárva az 5G infrastruktúra fejlesztéséből.

A civakodás ellenére azonban Kína az ausztrál gazdaság bőkezű finanszírozója maradt. A kontinensnyi ország teljes exportjának 43 százaléka áramlik Kínába, a második helyen Japán áll a teljes kivitel 19 százalékával. A harmadik az Egyesült Államok, ahol az ausztrál termékek 6.2 százalékát vásárolják meg. A legtöbb tőke viszont az amerikai szövetségestől áramlik hozzájuk, míg ebben a rangsorban a kínai befektetők állnak a hatodik helyen. Az ausztrál kormány adataiból azonban kiderül, hogy miközben 2010 és 2020 között az amerikai beruházások mértéke megduplázódott, a kínai működőtöke mennyisége a négyszeresére nőtt.

Ausztráliának ezzel úgy sikerült biztosítania a kedvező gazdasági kapcsolatokat Kínával, hogy közben a feltörekvő ázsiai ország regionális kihívójává válhat.

A világ tizenegyedik legnagyobb gazdaságaként Canberra méltó helyet foglalna el a világpolitikai színpadon, védelmi reformja pedig éppen erről szól. A brit IISS kutatóintézet júniusban adott ki átfogó tanulmányt a csendes-óceáni térség biztonsági helyzetéről, melyben külön fejezet foglalkozik Ausztrália ambícióival. Mint írták, több mint 70 éve nem tűzött ki ilyen merész célokat Canberra, az ország ezzel középhatalmi státuszt foglal el. 

Ausztrália lényegében újratervezi védelmi stratégiáját, regionális rendfenntartóként tűnik fel. Érdekszférája így az Indiai-óceán északkeleti részétől Dél-Kelet Ázsián át Pápua Új-Guineáig és a Csendes-óceán délnyugati részéig terjed

– állapítja meg a tanulmány. Hozzáteszik, a védelmi reform egy átfogó politika része, ami csak részben Kína megerősödéséből indul ki. A tanulmány szerzője arra is felhívja a figyelmet, hogy Canberra az Egyesült Államok képességeit is figyelemmel kíséri. Azokon a pontokon erősít, ahol Kína térnyerését Washington nem tudja megfékezni.

(Borítókép: Ausztrália hadereje Melbourne-ben, Ausztráliában 2020. július 27-én. Fotó: Quinn Rooney / Getty Images)



15%
4490 Ft
3817 Ft
15%
9999 Ft
8500 Ft