Egy korszak véget ér – Németországi választások percről percre

2021.09.26. 21:50
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Markus Söder CSU-elnök elégedetlen az eredménnyel, de szerinte az elmúlt hetekben sikerült felgyorsulnia Armin Laschet uniópárti kancellárjelölttel együtt.

    Mindig megosztjuk a felelősséget

    – mondta, hozzátéve, hogy most fontos előre tekinteni, és Angela Merkel kancellár megbízatásának lejárta után kormányt alakítani.

    Úgy gondolom, hogy e 16 év után sok emberre van szükség a változáshoz

    – vélekedett a bajor miniszterelnök, aki szerint a CDU-val továbbra is egy oldalon állnak, és vállvetve harcolnak. 

  • Nem csak Németországban járultak ma az urnákhoz a választópolgárok, a szomszédos Ausztriában  önkormányzati választásokat tartottak. Stájerország szövetségi tartomány székhelyén, Grazban szavazták, s komoly győzelmet ünnepelhetnek a kommunisták.

    A részeredmények alapján az Osztrák Kommunista Párt (KPÖ) a szavazatok 29.11 százalékát kapta meg.

    Közben a kormányzó Osztrák Néppártot (ÖVP) csak a választók 25.6 százaléka támogatta.

    Az 1918-ban alapított KPÖ a világ egyik legrégebbi kommunista pártja, az elmúlt időszakban különösen Grazban erősödtek meg. Ez azonban Ausztria második legnépesebb városa, vagyis a Sebastian Kurz vezette konzervatív ÖVP-t érzékenyen érinti a vereség.

  • Olaf Scholz és Annalena Baerbock ugyanabban a választókörzetben (Potsdam-Mittelmark II) indultak.

    A szavazatok 90 százalékos feldolgozottságánál Scholz 34 százalékkal vezet a 19 százalékot szerző Baerbock mögött. Ez pedig azt jelenti, hogy matematikailag biztossá vált, hogy a szociáldemokraták kancellárjelöltje magabiztosan legyőzte egyéniben a zöldekét.

  • Az Infratest dimap felmérése szerint az először választók között a szabaddemokraták és a Zöldek kapták a legtöbb szavazatot. Előbbiek 23, utóbbiak 22 százalékot kaptak.

    Mögöttük jönnek a szociáldemokraták 15 százalékkal, a CDU csak tízet kapott. A Die Linke ebben a korosztályban viszonylag jobban teljesített, vagyis nyolc, a szélsőjobboldali AfD hét százalékot kapott.

  • A német választói rendszer eléggé bonyolult. A magyar rendszerhez hasonlít abban, hogy a képviselők egyik fele az egyéni választókerületekből, a másik fele a pártlistákról szerez mandátumot.

    A különbség az, hogy amennyiben egy párt nagyobb arányban nyeri meg a választókörzeteket, mint amekkora százalékot kap a listán, abban az esetben kompenzációs mandátumok illetik meg.

    Így lehet az, hogy a Bundestag-minimumot (598) bőven meghaladóan 709 képviselő ült be a parlamentbe 2017-ben. A Spiegel és a Die Welt pedig azt írtja, hogy a 2021-es választások után a kompenzációs mandátumok miatt a képviselők száma meghaladhatja az ezret is.

  • Sem Armin Laschet, sem Olaf Scholz nem számít arra, hogy rövid időn belül sikerül megegyezni a jövőbeli kormánykoalíció összetételéről.

    A jelenleg zajló televíziós vitán a kereszténydemokrata jelölt kijelentette, hogy szerinte még jóval karácsony előtt sikerül tető alá hozni a megállapodást, a szociáldemokrata alkancellár pedig úgy fogalmazott, hogy nem szeretne újabb karácsonyi beszédet hallani Angela Merkel kancellártól. 

    Vagyis mindketten meglehetősen távoli célként tűzték ki az új kabinet létrejöttét, bármilyen színű legyen is az a leendő pártszövetségek alapján. 

  • Christian Lindner, a szabaddemokraták elnöke először a Zöldekkel egyezne meg, és csak utána tárgyalna a szocdemekkel vagy a kereszténydemokratákkal - írja a Spiegel.

    Annalena Baerbock, a Zöldek kancellárjelöltje vélhetően nem idegenkedne az ötlettől, így a két párt együtt vehetné fel a kancellárcsináló szerepet, amely a szabaddemokratáké volt a 2000-es években.

  • A Zöldek társelnöke nyitott akár a jelzőlámpa-, akár a Jamaica-koalícióra (CDU-Zöldek-FDP).

    Az SPD-vel és az FDP-vel kötött szövetség sikeres lehet, de nem zárja ki a Jamaica-koalíciós tárgyalásokat sem

    – fogalmazott Robert Habeck az ARD-n.

    Elmondása szerint míg a szociáldemokratákkal kötött kétpárti szövetség zökkenőmentesen működött volna, addig az FDP-vel, mint további partnerrel létrejött hárompárti koalíció, sokkal bonyolultabb lenne.

    Hiszen a jelzőlámpa-koalíció nem csupán piros-zöld, leheletnyi sárgával

    – mondta a Zöldek vezetője, aki szerint az érintetteknek át kell gondolniuk és újra kell értelmezniük ezt a konstellációt.

  • Felrobbant a német közösségi média azután, hogy olyan képek láttak napvilágot a CDU kancellár-jelölt szavazásáról, hogy nem volt lezárva az az urna, amibe Armin Laschet éppen beleejtette szavazócéduláját. Felmerül a kérdés, hogy zártnak kell-e lennie az urnáknak, hogy annak tartalmára azt lehessen mondani, érvényes voksokat tartalmaz? Nem. Egy német választási szakértő azt mondta: az urnákat zárni kell ugyan, de a választási törvény nem részletezi, hogy miként. Észak-Rajna-Vesztfáliában is készült fotó egy olyan urnáról, amelyen sérültek voltak a választási pecsétek. Megkeresésre a városka polgármestere azt mondta, hogy korábbi választásoknál használt urnákkal dolgoztak, viszont mind le volt lakatolva.

  • Az infratest dimap frissített exit pollja szerint az SPD-nek ötvennel több mandátuma lehet a Bundestagban, mint a kereszténydemokratáknak.

    A Zöldek ugyan ismét javítottak a számaikon, de jelen állás szerint a többséghez továbbra is legalább hárompárti koalícióra lesz szükség.

  • Wuppertal 187-es szavazókörzetébe a szomszédos körzet jelöltjeivel ellátott szavazólapokat osztottak ki - írja a Spiegel. Az ok egyelőre ismeretlen.

    A 433 szavazatból 203-at érvénytelennek nyilvánítottak, ha a hibának jelentősége lesz a végkimenetel szempontjából, akkor megismétlik a szavazást. Erről majd szerdán fog dönteni a választási bizottság.

  • A németországi Zsidók Központi Tanácsa elnökének nagy kő esett le a szívéről. 

    Az antidemokratikus erők nem kaptak többséget

    – mondta Josef Schuster, aki szerint az AfD esetében csökkenő tendencia tapasztalható a választásokon, bár a várható két számjegyű teljesítményük a szövetségi kormányban és Mecklenburg-Elő-Pomerániában figyelmeztető jelzés – tette hozzá.

    Emiatt a leendő kormánynak fokoznia kell a harcot a jobboldali populizmus és a szélsőségesség ellen – hangsúlyozta.

    Továbbra is az kell, hogy maradjon minden demokrata célja, hogy kitiltsák az AfD-t a Bundestagból és minden német szövetségi állam parlamentjéből

    – jelentette ki  az izraelita vezető

  • A szélsőbaloldali párt, a Die Linke kancellárjelöltjének a meggyőződése, hogy a pártja ismét beköltözhet a Bundestagba, ahol az ellenzék soraiban foglalhatnak helyet.

    Igen, öt százalék felett leszünk, ez egyáltalán nem kérdés, és háromnál több közvetlen mandátumot is nyerünk. Ez ugyancsak nem kérdés

    – mondta a párt eredményváró rendezvényén Dietmar Bartsch, aki immár nem látja lehetségesnek a Die Linke részvételét a kormányzó pártszövetségben.

  • Türingia suhl-schmalkaldeni választókörzetében az SPD jelöltje, Frank Ullrich vezet a szavazatok 31,9 százalékával - írja a Die Welt. Mögötte második helyen áll jelenleg az AfD-s Jürgen Treuler, harmadik helyen pedig a CDU-s Hans-Georg Maaßen.

    Az egykori keletnémet tartomány hagyományosan az AfD és a Linke között billeg, azonban nagyon úgy tűnik, hogy a mérsékeltebb szociáldemokraták ezúttal megelőzhetik a radikálisokat.

  • Mecklenburg-Elő-Pomerániában az SPD csúcsjelöltje nyitva tartja a koalíciós lehetőségeket. A pártbizottságok hétfő este konzultálnak, és megnézik, kivel fognak tárgyalni –mondta Manuela Schwesig miniszterelnök.

    Három alapvető szempont van a jövőbeli kormányalakításnál: egyrészt stabil többségnek kell lennie, az SPD-nek képesnek kell lennie előrelépnie, és "megbízható partnereket kell találniuk – mondta a politikus asszony, akinek pártja jelenleg a CDU-val közösen kormányoz Schwerinben.

  • A CSU vezetője támogatja Armin Laschet uniós kancellárjelöltet a Jamaica-koalíció létrehozásában.

    Szerintem ez inkább a polgári szövetség iránti elkötelezettség. Az SPD túl korán ujjongott 

    – fogalmazott Markus Söder, aki a „pusztán baloldali kormány elutasításáról” beszélt.

    Az ARD-nek nyilatkozva hozzátette, egyáltalán nem biztos még, ki nyerte a választást, mivel a levélszavazatokat még nem számolták össze, és az előzetes prognózisok alapján ezek a baloldal egyértelmű elutasítását mutatták.

  • A  ZDF legújabb exit pollja szerint az SPD eredménye 25,8-ról 25,7 százalékra csökkent, míg a CDU/CSU-nak az előzőhöz képest négy tizedponttal többet, 24,6 százalékot mértek – írja a Der Spiegel.

    A Zöldek az exit poll alapján 14,4, a szabaddemokraták 11,7, az AfD 10,7 százalékot kapott. A Linke továbbra is az 5 százalékos bejutási küszöbön egyensúlyoz.

  • Az ARD exit pollja szerint mandátumhoz juthatott a dánok és a frízek nemzetiségi pártja, a Dél-schleswigi Szavazók Egyesülete (SSW) - írja a Die Welt.

    A parlamentbe valószínűleg a Flensburgból származó, dán nemzetiségű Stefan Seidler ülhet be. A pártnak jelenleg a schleswig-holsteini parlamentben és a kieli városi tanácsban is három-három képviselője van.

  • Spiegel beszámolója szerint este 7 óra előtt pár perccel még tömött sorok álltak a berlini prenzlauer-berg-i 608-as szavazóhelyiség előtt. 200 főre saccolják az ott várakozók számát.

  • Ez egy nehéz este számunkra és a Linkének egyaránt

    - nyilatkozta Janine Wissler, a Baloldal társelnöke.

    A politikus csalódott az eredmények miatt, ugyanakkor emlékeztetett, hogy a bejutási küszöböt így is megugorja a párt, emellett három közvetlen mandátumuk is lesz, elsősorban az egykori NDK területéről.

  • Annalena Baerbock, a Zöldek kancellárjelöltje elismerte, hogy pártja nem tudta teljesíteni a célkitűzéseit. 

    Többet akartunk. Ezt viszont nem tudtuk teljesíteni a választási kampány során elkövetett hibáink miatt."

    – mondta. Bár győzni nem sikerült, mégis a várakozásokhoz képest sok mandátumot kaphatnak. Szerinte Németországnak szüksége van egy új kezdetre.

  • Olaf Scholz büszke a német népre, és ahogy fogalmazott, hosszú éjszakára számítanak. Az SPD elnöke győzelmi hangulatban mondta el eredményváró beszédét Berlinben. A politikust tapsvihar fogadta.

    Olaf Scholz az új kormány három fő feladatának a klímaváltozás megállítását, a társadalmi szolidaritás előmozdítását, valamint az ipar megreformálását tekinti.

    Kiemelte, hogy az SPD egy pragmatikus és optimista párt, amely már többször megmutatta, hogy igenis tud kormányozni, és megígérte, hogy az összes programpontjukat megvalósítják.

    A kancellárjelölt megköszönte a szavazóknak, valamint az SPD tagjainak, hogy hozzásegítették ehhez a nagyszerű eredményhez.

  • A CDU/CSU számára meglehetősen kedvezőtlen adatokat mutatnak az eddigi exit pollok; háromból kettő megkérdezett szerint alulmaradt a kormánypárt az SPD-vel szemben.

    Armin Laschet, a CDU kancellár-jelöltje a számok közlése után bejelentette: a történelemben  először hárompárti kormánykoalíció jöhet létre Németországban, és mindent megtesz azért, hogy ő legyen Németország következő kancellárja.

    Paul Ziemak, a CDU főtitkára konkrétan meg is nevezte a Jamaica-koalíciót, melyben a CDU a Zöldekkel és az FDP-vel közösen irányítana.

  • A CDU bajor testvérpártja, a CSU ugyan megnyerte Bajorországot, azonban csak 32,5 százalékot kapott, amelynél csak az 1949-es választásokon szerepeltek rosszabbul, amikor 29,5 százalékot kaptak.

    A CSU eredményváróján is rendkívül csalódottak emiatt.

    .

  • A Deutsche Welle szerint az urnazárást követő sajtótájékoztatón az SPD főtitkára azt mondta, hogy egyértelmű mandátumot kaptak a koalíciós tárgyalások megkezdésére. Lars Klingbeil úgy fogalmazott, hogy 

    a szociáldemokratáknak kell kormányozniuk, Olof Scholz kancellár kapott mandátumot, hogy megalakítsa a soron következő német kormányt.

    Tudtuk, hogy szoros lesz a végeredmény – tette hozzá. Szavait a támogatók üdvrivalgása fogadta.   

  • Alice Weidel az Alternatíva Németországért (AfD) párt másik jelöltje Tino Chrupalla mellett. Szerinte nagyon stabil és szilárd helyen állnak, ugyanis a 2017-es választásokon 12,6 százalékot nyertek, de a mostani 11 százalékos eredménynek is igazán örül.

    Azonban Tino Chrupallához hasonlóan ő is kiemelte, hogy a média hibázott.

  • Az általános választások mindenhol 18 óráig tartottak, kivéve Berlinben; ott még most is tart a szavazás. 

    Az előzetes felmérések alapján a részvételi arány idén 76 százalékos volt, 2017-ben pedig 76,2 százalékos. A legmagasabb szám utoljára 1998-ban volt 80 százalékos részvétellel.

  • Több mint 2,7 millióan szavaztak a CDU helyett más pártra a 2017-es választásokhoz képest – írja a Die Welt. Közülük 1,4 millióan szavazhattak át a szociáldemokratákra, egymillióan a Zöldekre és 340 ezren a szabaddemokratákra.

    Az SPD a szélsőbaloldali Die Linkétől is elcsábított körülbelül 600 ezer szavazót.

  • Wolfgang Kubicki, az FDP elnökhelyettese az ARD-ben azt fejtegeti, hogy pártja kormányzati szerepre készül, és bár nyilvánvalóan az úgynevezett Jamaica-koalíciót részesíti előnyben, nyitott más lehetőségekre is. 

    Németországban a Jamaica-koalíció a Kereszténydemokrata Unió, a Zöldek és a szabaddemokraták együttműködését jelenti.

  • Az AfD választási gyűlésén boldogan fogadták a két számjegyű (11 százalék) szavazati arányt a párttagok.

    Tino Chrupalla társelnök rövid beszédében kifejtette, hogy szerinte a választási eredmények „hibásak”, és ezért a média vonható felelősségre, ugyanis ha az AfD-vel is úgy bántak volna, mint a Zöldekkel, akkor akár 20 százalékos arányt is elérhettek volna.