Orsolya
9 °C
21 °C

Angela Merkel eltűnt, a szociáldemokraták az élre törtek

K EPA20210907064

Ma, vagyis szeptember 26-án vasárnap parlamenti választásokat tartanak Németországban. Az már biztos, hogy Angela Merkel 16 év után otthagyja a kancellári tisztséget, de hogy ki lesz az utódja, vagy hogyan fog kinézni a Bundestag a következő időszakban, az még nyitott kérdésnek számít.

A szavazáson összesen 47 párt és szervezet képviselői méretik meg magukat. A szavazóknak két szavazólapot kell majd kitölteniük, a választókerületi jelöltek mellett ugyanis külön szavazhatnak a pártok listáira is.

Listáról csak azok a pártok jutnak be, amelyek elérik a 5 százalékos parlamenti küszöböt. Az előrejelzések fényében ezt valószínűleg hat pártnak sikerül majd átlépnie. Köztük van a két, jelenleg koalícióban kormányzó párt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Szociáldemokrata Párt (SPD). Ezeken kívül a Zöldek (Die Grünen), a Szabaddemokrata Párt (FDP), a radikális jobboldali Alternatíva Németországért (AfD), valamint a baloldali radikális Baloldali Párt (Die Linke) juthatnak még be.

HOSSZÚ IDEJE EZ LESZ AZ ELSŐ VÁLASZTÁS, AMelyen ANGELA MERKEL NEM INDUL EL.

Ráadásul nem csak a kancellári tisztségtől válik meg, hanem a parlamenti képviselőitől is, legalábbis soha nem esett le a karikagyűrű az ujjáról, ha egyéniben is indulni kellett, és 1990 óta megszakítás nélkül ő nyert a Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban fekvő választókörzetében, a német újraegyesítéssel létrehozott Vorpommern-Rügen – Vorpommern-Greifswald I-ban. (Összehasonlításul: arra 1994-ben volt példa utoljára, hogy Orbán Viktor egyéniben is megmérette magát.)

A négy ciklus után a politikából visszavonuló Angela Merkel kormánya az új Bundestag október 26-ra tervezett megalakulásáig marad hivatalban. Utána is működik majd, egészen az új kormány megalakulásáig, de már csak ügyvezető kormányként.

A második világháború utáni 20. Bundestag – azaz szövetségi gyűlés – megválasztására 60,4 millió állampolgár jogosult (31,2 millió nő és 29,2 millió férfi), köztük 2,8 millió első szavazó. Reggel 8 órától este 18 óráig szavazhatnak. A szavazóhelyiségekből távozók megkérdezésén alapuló felmérések (exit poll) közvetlenül az urnazárás után jelennek meg, hivatalos előzetes végeredmény hétfőn várható. A választás egyfordulós, érvényességi és eredményességi küszöb nincs.

Indokolatlanul nagy létszámú törvényhozó testület

Az arányosságra törekvő vegyes német választási rendszer az egyéni körzetek és a tartományonként felállított pártlisták kombinációjából áll. A Bundestag alapesetben 598 fős, a képviselői helyek felét az egyéni körzetek győztesei kapják, a másik 299 mandátumot pedig a listás szavazatok alapján osztják ki azon pártok között, amelyek országos átlagban elérik az öt százalékot, vagy legkevesebb három egyéni körzetben győznek, de az ötszázalékos bejutási küszöb alatt maradnak.

Viszont előfordulhat, hogy egy párt valamely tartományban több egyéni mandátumot szerez, mint amennyi a listán szerzett szavazatok százalékos megoszlása alapján járna neki. Ez a mandátumtöbblet akár a parlamenti erőviszonyokat is átalakíthatja, felülírva a választók akaratát. Ezért a választójog egyenlőségének és a pártok esélyegyenlőségének biztosítására a többletmandátumok hatását kiegyenlítik, vagyis ha egy párt többletmandátumhoz jut, a parlamentbe bejutott összes többi párt kap egy-egy úgynevezett kiegyenlítő mandátumot.

A 2017-es választáson 46 többletmandátum keletkezett, torzító hatásuk ellensúlyozására pedig 65 kiegyenlítő mandátumot kellett kiosztani a frakcióknak. Ezzel a testület létszáma történelmi csúcsra, 709-re emelkedett, ami a többi között azzal járt, hogy át kellett építeni a székhely, a berlini Reichstag plenáris ülésekre szolgáló termét, hogy elférjen minden képviselő.

A Bundestag ezzel a világ második legnagyobb törvényhozó testülete a kínai Országos Népi Gyűlés után.

Az előírtnál jelentősen magasabb létszám ugyan valamennyi parlamenti párt szerint veszélyeztetheti a testület működését, és a választópolgárok előtt indokolhatatlanul drágává teheti fenntartását, de a további növekedést érdemben gátló reformot mégsem sikerült kidolgozni az utóbbi négy évben. Egy 2020 októberi törvénymódosítással csupán azt vezették be, hogy az idei választáson három többletmandátum ellensúlyozására nem osztanak ki kiegyenlítő mandátumokat, és a következő választáson 299-ről 280-ra csökkentik az egyéni körzetek számát.

Három kancellárjelölt, változó erőviszonyok, a szociáldemokraták az élre törtek

A pártok eddig három jelöltet vonultattak fel, aki Angela Merkel helyére kerülhet a választások után. A CDU jelöltje Armin Laschet, a párt vezetője lesz. A kormánykoalíció kisebbik pártja, az SPD Olaf Scholzot, a jelenlegi pénzügyminisztert és kancellárhelyettest, a zöldek pedig a párt társelnökét, Annalena Baerbockot látnák szívesen Merkel utódjaként.

A közvélemény-kutatásokból már az utóbbi hónapokban is szoros verseny rajzolódott ki.

Február és május közt a CDU támogatottsága a járvány miatt bezuhant, és ebből adódóan idén tavasszal a zöldeknek sikerült az élre kerülniük. Nem sokkal később azonban a párt kancellárjelöltjét azzal vádolták meg, hogy plagizált, és a CDU visszakerült az élre. Az utóbbi hetekben viszont ismét zuhanni kezdett a támogatottságuk, miközben az SPD szép lassan feljött, és az élre került. Mindez vélhetően annak is köszönhető, hogy a CDU kancellárjelöltje nem volt meggyőző a kampányidőszakban, és több hibát is elkövetett, miközben a szociáldemokraták jelöltje jól szerepelt, és sok szavazót meg tudott szólítani.

A Deutsche Welle összesítése szerint Armin Laschet például jelentős hátrányba került akkor, amikor az árvizek sújtotta régióban tett látogatásakor lefotózták nevetés közben. Igaz, riválisainak is akadnak gyenge pontjai, Olaf Scholz számára mindmáig komoly terhet jelent a múltja, nevezetesen, hogy pénzügyminiszteri vezetése alatt eurómilliókat veszítettek befektetők, miután kiderült, hogy a Wirecard nevű pénzügyi szolgáltató manipulálta a könyvelését. Annalena Baerbock kampányának pedig az említett plágiumvád tett elég erősen keresztbe.

Ami a jelöltek programját illeti, Armin Laschet egyebek között adókedvezményeket, biztonságot és klímavédelmi intézkedéseket, Olaf Scholz pedig megfizethető lakhatást és minimálbér emelést ígért. Annalena Baerbock pedig magasabb adókat vetne ki a gazdagokra és szigorúbb klímapolitikát szorgalmaz. Emellett úgy is hirdeti magát, mint a nő, aki változást hoz Németország számára.

Laschet bajban, Söder károg. Na de hova tűnt Merkel? 

Abban, hogy a CDU ennyire visszaesett, az is benne van, hogy a párt nem állt ki kellő határozottsággal a saját kancellárjelöltje mögött. Különösen feltűnő az is, hogy Angela Merkel kancellárként a kampányidőszak jelentős részében nem beszélt arról, hogy ő maga Armin Laschetet tartaná a megfelelő utódnak. 

Az idei választási kampány egyik nagy rejtélye, hogy a kancellár, aki a saját népszerűsége révén segíthette volna Laschetet, miért nem tette meg ezt

– mondta erről Stefan Marschall, a Düsseldorfi Egyetem politológusa a France24-nek.

Mindeközben Markus Söder, a CDU testvérpártjának, a Bajor Keresztényszociális Uniónak (CSU) az elnöke – aki szintén a kancellári tisztségre pályázott volna, de helyette a CDU Laschetet jelölte – szinte minden alkalommal szóvá teszi, hogy ő jobban teljesített volna a kampányban, mint Laschet.

A CDU-val szemben a szociáldemokraták Olaf Scholz személyében ügyesen választottak jelöltet, aki korábban kormányban is bizonyított már, és akinek sikerült maga mögé állítania a saját pártját. 

Scholz a távozó kancellár kézenfekvő utódjának tűnik. Megvan benne ugyanaz a politikai pragmatizmus, tud flexibilis lenni, és ismeri a nemzetközi porondot is 

– mondta erről Wolfgang Schröder, a Wissenschaftszentrum Berlin politológusa. Ennek megfelelően a legtöbb szavazat begyűjtésére az SPD-nek vannak a legjobb esélyei, amely az előzetes várakozások szerint 23-25 százalékra számíthat a 2017-es, történelmi mélypontot jelentő 20,5 százalék után.

Csak az apokalipszis mentheti meg a kereszténydemokratákat

Wolfgang Schröder azt is hozzátette, hogy a CDU-nak egy kampányeszköze maradt, amelytől a következő másfél hétben az erőviszonyok megfordítását remélhetik.

Mégpedig az, ha apokaliptikus jövőt jósolnak Németországnak a baloldal kormányra kerülése esetén, és ezzel próbálják meg elbizonytalanítani az ellenfeleik választóit. 

Persze kérdéses, hogy ez a stratégia beválhat-e. Stefan Marschall szerint a CDU kezére játszhat, hogy a németek „politikailag inkább konzervatívak, és nem szeretnek kísérletezni új kormányokkal”. Másrészről viszont Olaf Scholzot nehéz lesz mumusként beállítani úgy, hogy már bizonyított kormányon. 

A 19. Bundestag legnagyobb frakciója a CDU és a csak Bajorországban működő testvérpárt, a CSU közös képviselőcsoportja volt. A pártszövetség 2017-ben a szavazatok 32,9 százalékát szerezte meg. Vasárnap az előrejelzések szerint 21-23 százalék körüli eredményre számíthat, ami történelmi mélypontnak számít.

Választás után jöhetnek az alkuk 

A Politico kimutatása szerint szeptemberben már 25 százalékkal a szociáldemokraták vezettek, utánuk 21 százalékkal jöttek a kereszténydemokraták és 16 százalékkal a zöldek. A szabaddemokraták és az AfD egyaránt 11 százalékon, a Baloldali Párt támogatottsága pedig 7 százalékon állt. 

Az elemzők abban biztosak, hogy a győztes párt legfeljebb a szavazatok 25-27 százalékát tudja majd besöpörni.

Ez azt jelenti, hogy mindenképp koalícióra kell lépnie más párttal vagy pártokkal is azért, hogy kormányt alakíthasson. A helyzetet valamelyest könnyítheti, hogy az előrejelzések szerint a listás szavazatok 6-10 százalékát olyan pártok fogják bezsebelni, amelyek nem lépik majd át az 5 százalékos küszöböt. Azonban így is csak a választások után fog kiderülni, hogy ki kivel tud majd alkura lépni és kormányra kerülni. 

A kampány fő kérdéséve talán a klímapolitika vált. A jelenlegi kormánypártok 2045-re tervezik elérni a karbonsemlegességet. A Zöldek és a Baloldali Párt ugyanezt tűnték ki célul, de ők 2030-as céldátummal már radikálisabban csökkentenék a kibocsátást. A Szabad Demokrata Párt megelégedne azzal, ha 2050-et tűznék ki célként, az Alternatíva Németországért pedig egyáltalán nem szeretne változtatni ebben a kérdésben, mivel nem hisznek abban, hogy az embernek befolyása van a klímaváltozásra.

Jelenleg úgy tűnik, hogy az új Bundestagban a Zöldek pártja lehet a harmadik erő, amely a 2017-es 8,9 százalék nagyjából kétszeresére, 16-17 százalékra számíthat. A liberális FDP 11-13 százalékos eredményt érhet el a négy évvel korábbi 10,7 százalék után. Az AfD 10-11 százalékon áll, 2017-ben újoncként 12,6 százalékot szereztek. A Baloldali Párt pedig 6-7 százalékra tehető, ők 2017-ben 9,2 százaléknyi voksot gyűjtöttek.

A választási kampányból adódó feszültséget mutatja az is, hogy a német politikusok egyre több fenyegetést kaptak az utóbbi időben. 

(Borítókép:  Angela Merkel német kancellár a németországi választások előtti parlamenti vitán a törvényhozás berlini üléstermében 2021. szeptember 7-én. Fotó: MTI / EPA POOL / Clemens Bilan)