új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Drónokat alkalmaz India, hogy így juttassa el a koronavírus elleni védőoltásokat a legtávolabbi, nehezen megközelíthető helyekre, köztük hegyvidéki területekre vagy szigetekre – erről számolt be csütörtökön Szamíran Pánda, az Indiai Orvostudományi Kutató Tanács (ICMR) epidemiológiával és fertőző betegségekkel foglalkozó részlegének vezetője.

    Pánda az EFE spanyol hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: azzal, hogy ily módon juttatják a vakcinákat, elkerülhetővé válik, hogy sokan belehaljanak a fertőzésbe, tekintve, hogy ezekben a térségekben alig van olyan egészségügyi intézmény, amelyet intenzív osztállyá alakíthatnának vagy lélegeztetőgépekkel láthatnának el.

    Az orvos tájékoztatása szerint az első ilyen szállítmányt hétfőn juttatták el az északkelet-indiai Manipur állam területén található Karang szigetére.

    A védőoltásokat hazai gyártmányú drónokkal juttatják el, a programot a héten indította el Manszukh Mandvíja egészségügyi miniszter, aki elmondta, hogy a repülőgépek mintegy 900 adag védőoltást képesek egyszerre célba juttatni.

  • Szingapúr is sietve rendelt a Merck szájon át szedhető tablettájából, a Molnupiravirból, amely a fertőzés korai szakaszában a magas kockázatú csoportokba tartozóknál a felére csökkenti a kórházi kezelés vagy az elhalálozás kockázatát.

    Bővebben itt ír az Index a témáról>>>

  • Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) olyan tervet kezdeményezett, amelynek célja a lakosság hetven százalékának beoltása a jövő év közepéig. Ehhez nyolcmilliárd dollár támogatást kért csütörtökön annak érdekében, hogy az év végéig a lakosság legalább negyven százalékát beoltsák minden országban koronavírus ellen.

    A méltányos vakcinaelosztás döntő fontosságú abból a szempontból, hogy sikerüljön a WHO terve 

    – jelentette ki António Guterres, aki szerint összehangolt cselekvés nélkül nem érhető el az esetszámok csökkenése. 

    A világszervezet főtitkára felszólította a gazdaságilag legfejlettebb húsz ország (G20) vezetőit, hogy októberi római csúcstalálkozójukon foglalkozzanak ezzel a kérdéssel.

  • Többtucatnyi országot levesz a jövő héten a brit kormány a koronavírus-fertőzés szempontjából legkockázatosabbnak ítélt országok és területek vörös listájáról.

    A vörös kategóriás országokból csak a brit és az ír állampolgárok, illetve az Egyesült Királyságban letelepedési engedéllyel élő külföldiek utazhatnak be Angliába, de érkezésük után nekik is a brit kormány által kijelölt, őrzött szállodák valamelyikében kell tíz napra karanténba vonulniuk.

    E szállodai karantén fejenkénti költsége 2285 font (csaknem egymillió forint), és ezt az utasoknak kell fizetniük.

    Grant Shapps közlekedési miniszter azonban csütörtök este bejelentette, hogy jövő hétfőtől 47 ország – köztük Dél-Afrika, Brazília és Mexikó – lekerül a vörös listáról, amelyen így csak hét ország marad.

  • Meggyilkolta bátyját és annak feleségét egy amerikai férfi, mert szerinte a gyógyszerészpár embereket ölt a Covid–19 elleni oltással. 

    A 46 éves Jeffrey Allen Burnham saját otthonában végzett 58 éves fivérével és 57 éves sógornőjével. 

    A rendőrség szerint Burnham meg volt arról győződve, hogy a kormány az oltással megmérgezi az embereket, és bátyja, Brian „tud valamit”.

    A kettős gyilkosság előtt az elkövető halálra késelte édesanyja gyerekkori barátnőjét, a 83 éves Rebecca Reynoldsot, majd ellopta a kocsiját. A gépjárművel két órát vezetett, hogy eljusson bátyjához, hogy vele is végezzen. Majd az ő autójukat is ellopta, és azzal fogta menekülőre, de másnap a hatóságok megtalálták a 2007-es piros Chevrolet sportautót, és letartóztatták a mentális beteg, nem mellesleg anyjával élő Burnhamet. 

  • Finnország szünetelteti a Moderna-vakcina használatát a fiatal férfiak körében, mivel jelentések szerint kardiovaszkuláris problémákat okozhat, írta a Reuters. Dánia és Svédország már korábban bejelentette, hogy a gyerekek és a fiatalok nem kapják ezt a típusú védőoltást.

  • 3,5 millióval több német állampolgárt sikerült beoltani, mint azt a német szövetségi egészségügyi minisztérium korábban gondolta – derült ki a Robert Koch Intéztet felméréséből. Mindenesetre Jens Spahn tárcavezető üdvözölte a jó hírt. 

    Az új számok fényében Németország lakosságának nyolcvan százaléka kapta meg mindkét dózist, és 84 százaléka legalább az elsőt. Ezzel pedig nagyjából öt százalékkal több ember védett a koronavírus okozta betegséggel szemben, mint ami a hivatalos adatokban szerepelt. 

    Jens Spahn diadalittasan közölte, hogy ezzel az átoltottsági aránnyal nemcsak védetté válik a társadalom az őszi és téli időszakra, hanem bizonyos járványügyi szabályozásokat, mint a kültéri maszkviselési kötelezettséget is el lehet hagyni. A lényeg az, hogy ezeknek az adatoknak a fényében nem lesz szükség új korlátozó intézkedésekre. 

  • Már most a vezető halálozási okok között van a szívbetegség és a stroke a világban, de egy új kutatás szerint e betegségek kialakulásának kockázatához még hozzájárul a koronavírus is. Egy friss kutatás szerint ugyanis a koronavírus növeli a halálos szívbetegségek kimenetelének valószínűségét, amely akár több százmillió embert érinthet világszerte, írta a Portfolio. A Covid-felépülés első tizenkét hónapjában a kezdeti betegség súlyosságával arányosan nő a szívroham, a stroke vagy más jelentős kardiovaszkuláris esemény esélye.

  • A járványügyi korlátozások megsértése miatt letartóztattak egy nőt Londonban, és miután bevitték a rendőrőrsre, mintegy ötven rendőr és biztonsági őr lájkolta Tinder-profilját. 

    A 28 éves Patsy Stevenson a rendőrség elitalakulatának tagja, Wayne Couzens által megerőszakolt és meggyilkolt Sarah Everard emlékére tartott virrasztáson vett részt. Az eseményt azonban a növekvő koronavírusos esetszámok miatt a hatóságok betiltották. Couzenst a múlt héten ítélték tényleges életfogytiglani börtönre

    Stevenson szerint a Tinder-lájkolás egyfajta megfélemlítés, mivel a rendfenntartók tudhatták, hogy tart tőlük, pláne azután, hogy földre tiporva bilincsélték meg – írja a Guardian. 

    A megemlékezést, amelyen nagyrészt nők vettek részt, a londoni rendőrség feloszlatta. 

  • Romániában csütörtökön minden korábbinál több, 1556 súlyos állapotban lévő koronavírusos beteget ápoltak a kórházak intenzív terápiás osztályain, a kapacitások folyamatos bővítése ellenére harmadik napja nincs már szabad hely.

    A román médiában megszólaltatott orvosok szerint a más osztályok, egyes esetekben a kórházak előtt betegekkel sorban álló mentők kénytelenek átvenni a telített intenzív részlegek feladatait.

    A sürgősségi osztályokon sokszor több légzési támogatásra szoruló koronavírusos beteg torlódik fel, mint ahány ágy van az intenzív osztályon.

    Miután múlt héten már negyedik alkalommal ütött ki emberéleteket követelő kórháztűz Romániában egy koronavírus-betegeket ápoló kórházban, a temesvári járványkórház intenzív osztályát már tűzoltók őrzik, hogy szükség esetén azonnal közbeléphessenek.

    Arról reggel írt az Index, hogy a koronavírus-járvány miatt nemzetközi segítséget kérő Románia arról tárgyalna, hogy súlyos betegeit Magyarországon ápolják.

  • A Pfizer hivatalosan kérvényezte, hogy 5–11 éves gyermekeket is olthassanak a vakcinájával az Egyesült Államokban – írja az AP hírügynökség.

    A cég már be is nyújtotta a szükséges dokumentációt az amerikai gyógyszer- és élelmiszer-felügyeletnek. Ha jóváhagyják, heteken belül kezdődhet a korosztálybeliek oltása.

  • AstraZeneca-vakcinát küldtek az Antarktiszra, hogy beolthassák a brit Rothera kutatóállomáson tevékenykedő huszonhárom munkatársat – írja a BBC.

    Ez a brit–svéd gyógyszergyártó cég eddigi legdélebbi célállomású küldeménye, igaz, a kontinensen eddig csak néhány koronavírus-fertőzöttet azonosítottak.

    A vakcinák eljuttatása egy közel 16 ezer kilométeres utat tett ki, ráadásul arra is végig figyelni kellett, hogy tartsák a repülőgépen az oltóanyagok 2–8 Celsius-fokos szállítási hőmérsékletét.

  • Eduard Heger szlovák miniszterelnök arra kért mindenkit, hogy tartsa be a járványellenes óvintézkedéseket, illetve felhívta a figyelmet arra, hogy a kórházak és az egészségügyi dolgozók egyre leterheltebbek, ám a kialakult helyzetért nem hibáztatta az oltatlanokat – derül ki az Új Szó cikkéből.

    Azok számára, akik nem akarják beoltatni magukat a Covid–19 betegség ellen, a miniszterelnök szerint az egyetlen megoldás az arcmaszk vagy a reszpirátor hordása.

    Romlik a járványhelyzet, de ez a hír nem váratlan, és nemcsak a más országokban kialakult helyzet miatt számítottunk rá, hanem az alacsony átoltottság miatt is

    – hangsúlyozta a kormányfő, aki kifejtette, hogy a kórházban kezelt páciensek több mint nyolcvan százaléka oltatlan.

    Nem hibáztatom az embereket, mindenkinek a saját döntése, hogy akarja-e a vakcina nyújtotta védelmet

    – fogalmazott Eduard Heger, aki ezután felidézte, hogy a megtelt kórházak és az ágyak átcsoportosítása miatt el kell halasztani a műtéteket, az egészségügyi dolgozók pedig óriási terhelésnek vannak kitéve. 

    Eközben az elmúlt 24 órában 11 115 RT-PCR-tesztet végeztek el a Magyarországgal szomszédos országban, és 1451 újabb esetben mutatták ki az új típusú koronavírus-fertőzést, illetve nyolccal nőtt a halálesetek száma. 

    A Szlovák Egészségügyi Minisztérium adatai szerint 787 Covid–19 betegségben szenvedő vagy Covid-gyanús páciens igényel kórházi ellátást, csaknem 83,4 százalékuk nincs beoltva, vagy csak az első adag oltást kapta meg. Már 708 esetben igazolták a betegséget, ezalatt 89 pácienst az intenzív osztályon kezelnek, hetven beteg mesterséges lélegeztetésre szorul.

  • A Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportálon ismertetettek egy tanulmányt, amely szerint az oltottak vérében kimutatható antitestek száma egyértelműen és jelentősen lecsökkent hat hónappal a második oltás után – írja az MTI.

    A  tanulmány az izraeli Síba kórház ötezer fős személyzetének adatait értékelte, akiket az első két dózis beadása utáni fél évben megfigyelés alatt tartottak, és többször is vért vettek tőlük.

     A kutatók jelentős csökkenésről számoltak be az első három hónapban, majd mérsékeltebb fogyatkozást mértek a következő három hónapban.

    A nők általában jobb kezdeti ellenanyagszintet mutattak a férfiaknál, így némileg védettebbek voltak a hat hónapos időszak végén. Ehhez hasonló eredményt már korábban is kimutattak más kutatások. Az viszont meglepő és új eredmény volt, hogy 

    a túlsúlyos emberek antitestszintje hat hónap után magasabb maradt másokénál – noha általában hajlamosabbak a súlyos megbetegedésre.

    Az immunhiányos emberek esélyei viszont sokkal rosszabbak voltak: a 65 évnél idősebb nőknél harminc százalék, férfiaknál pedig ötven százalék vált védtelenné a fertőzéssel szemben a vizsgálat ideje alatt. Ez az arány a 45 év alatti nőknél 18, férfiaknál pedig 24 százalék volt.

  • A New England Journal of Medicine című egészségügyi szaklapban publikáltak egy izraeli kutatást, amely szerint elenyészően csekély a szívizomgyulladás kockázata a koronavírus elleni oltás mellékhatásaként – írja az MTI. 

    A Beilinson kórház és a Klalit egészségbiztosító kutatóintézetének közös tanulmánya szerint 2,5 millió, a Pfizer–BioNTech-vakcina első és második adagjával beoltott izraeli közül mindössze 54-nél jelent meg ez a mellékhatás, 

    amelynek lefolyása az esetek túlnyomó többségében enyhe volt, és nem zavarta a szív működését.

    A szakemberek összegyűjtötték és tanulmányozták minden egyes beteg kórképét, laboratóriumi eredményeit, röntgen- és CT-képeit, valamint kezelésüket a betegség kezdetétől egészen a kórház elhagyását követő mintegy tizenkettedik hétig.

    Egy másik kutatás a szívizomgyulladással kórházba kerültek adatainak elemzéséből azt mutatta ki, hogy

    az oltottaknak némileg több esélyük volt megkapni ezt a betegséget, mint az oltatlanoknak,

    és körükben is elsősorban a fiatal férfiaknak, és az oltás második dózisa után. Ezt a felmérést a Hadassza kórház és Saron Elroj Prájsz, az egészségügyi minisztérium közegészségügyi igazgatója végezte.

  • A magzat immunrendszerének fejlődését befolyásolja az anya koronavírussal való megfertőződése a várandósság során – állapították meg a brit King’s College London kutatói. A szakértők a Nature Immunology című tudományos lapban bemutatott kutatásuk során olyan babák immunrendszerét vizsgálták, akiknek anyja a terhesség különböző fázisaiban megfertőződött a vírussal – írja a MedicalXpress.

    Arra jutottak, hogy a fertőzésen a várandósság alatt átesett vagy szüléskor még fertőzött anyáktól születő babáknál magasabb az úgynevezett cirkuláló mediátorok száma, valamint az olyan sejtek százalékos aránya, amelyeknek a fertőzésre adott gyors válaszban van szerepük. Az immunsejtek mediátorképző képessége megnövekedett azokban a babákban is, akiknek anyja a terhesség korai szakaszában volt fertőzött. Ez arra utal, hogy az anya fertőzöttsége megváltoztatta a baba immunrendszerét.

    Azt is megfigyelték, hogy az anyák a placentán keresztül átadják a SARS-CoV-2 vírus elleni antitesteket a magzatnak – ez a passzív immunitás átadása. Ez különösen akkor volt egyértelmű, ha a fertőzés a terhesség elején történt.

    Az adatok rávilágítanak arra, hogy az újszülött immunrendszerére befolyással lehet az anya állapota, még ha a baba nem is fertőződik meg közvetlenül. Ez számos kutatást indíthat el, és azt sugallja, hogy az anyára vonatkozó más tényezők is megváltoztathatják a magzat immunrendszerének fejlődését

    – fejtette ki Deena Gibbons kutató. Sarah Gee, a tanulmány vezető szerzője hozzátette:

    érdekes lenne tudni, hogy ezen immunváltozások hatására az újszülött a születés utáni fertőzésekre jobb választ tud-e adni.

    A kutatók további babákat fognak vizsgálni, hogy megállapítsák, adnak-e egyesek különleges választ a SARS-CoV-2 vírusra. Arra is kíváncsiak, hogyan és milyen tartósan változik meg a babák immunrendszere.

  • Egyre több munkavállaló és diák tér vissza az irodába és iskolába Nagy-Britanniában, ezért a helyi kutatók új modellt dolgoztak ki a levegőben terjedő koronavírus-fertőzés kockázatának előrejelzésére az ilyen környezetben – adta hírül at MTI.

    A Cambridge-i Egyetem, az Imperial College London és a Leedsi Egyetem kutatói által kifejlesztett modell a levegő szén-dioxid-tartalmából és a jelenlévők létszáma alapján határozza meg, hány embert fertőzhet meg egy tünetmentes, de fertőző munkatárs, osztálytárs.

    A modell kidolgozói úgy vélik, hogy a jól szellőző, csendes irodákban a legtöbb dolgozó nem valószínű, hogy a levegőben terjedő részecskék révén megfertőzné egymást, a kockázat azonban megnő, ha a helyiség rosszul szellőző vagy ha a dolgozók olyan tevékenységet végeznek, amely több beszédet igényel.

    Ezek alapján egy telefonos ügyfélszolgálat kiemelten veszélyes lehet, mert hiába szellőzik megfelelően, de zajos, ezért az irodában minden egyes fertőzött személy két–négy másik személyt is megfertőzhet. A kockázat akkor is megnőhet, ha a fertőzött személy szuperterjesztő.

    A modell szerint egy iroda kihasználtságának felére csökkentése negyedére csökkentheti a levegő útján történő terjedés kockázatát. Ebből következik, hogy a rosszul szellőző és nagy kihasználtságú helyiségekben a szén-dioxid-szint magasabb, tehát ennek ellenőrzése jelezheti az üzemeltetőknek, hol nagy a kockázata a koronavírus-fertőzés levegőben való terjedésének. 

    Henry Burridge, az Imperial College London tudósa, a tanulmány társszerzője kiemelte, hogy a közös használatú helyiségek 

    szellőzésének és kihasználtsági szintjének szabályozásával kezelni lehet a koronavírus és a hozzá hasonló vírusok okozta levegőben terjedő fertőzés kockázatát. 

    Paul Linden, a Cambridge-i Alkalmazott Matematika és Elméleti Fizika Tanszék professzora, a tanulmány társszerzője arról beszélt, hogy a kereskedelemben kapható szén-dioxid-szint-mérőket már telepítik az iskolákban, és egyúttal azt javasolta, hogy a munkahelyeken is telepítsék őket.

  • Sokan a koronavírus elleni csodaszerként tekintettek az ivermectin nevű hatóanyagra. A BBC most részletes elemzést közölt róla, amely szerint

    azok a kutatások, amelyek az Ivermectin hatékonyságát bizonygatják, súlyos tévedéseken alapulnak.

    A BBC egy függetlenül kutatókból álló csapatot bízott meg a kutatások felülvizsgálatával. A huszonhat vizsgálatnak a harmadában egyértelműen hibáztak vagy csaltak,

    és a többiben sem bizonyították, hogy az Ivermectin működne a koronavírus ellen.

    Kyle Sheldrick, a tudóscsoport egyik tagja azt mondta: nem találtak egyetlen olyan, az ivermectin mellett szóló klinikai vizsgálatot sem, amely ne tartalmazott volna a kutatás eredményét érvénytelenítő hibákat, 

    A huszonhatból öt kutatásban egyértelműen meghamisították az adatokat.

    Ezt bizonyítja például, hogy a vizsgálatokban részt vevő páciensek adatai rendkívül gyakran egytől egyig megegyeztek egymással, vagyis azokat gyakorlatilag sorról sorra lemásolták. Öt másik kutatásban pedig azt találták, hogy a kutatás eredményeként publikált számokat nem támasztották alá az adatok, sőt még a helyi egészségügyi hatóságok sem tudtak ezekről a kutatásokról.

    Tizennégy másik kutatás esetében pedig a tudósok egyáltalán nem kapták meg azokat az adatokat, amelyek alapján az egyes kutatások készültek. 

    A kutatásokban egyedül az volt a közös, hogy nagyotmondó állításokat tettek az ivermectinről, miközben erre nem volt megfelelő tudományos alapjuk.  Kyle Sheldrick azt mondta, hogy bár a kutatók időről időre hibázhatnak, a fenti eseteket tekintve felmerül a gyanúja annak, hogy tudatosan manipulálták és hamisították meg a vizsgálatokat.

    Mindeközben azok a kutatások, amelyek tudományosan megbízhatónak tűnnek, egytől egyig azt mutatták ki, hogy

    nincs bizonyíték arra, hogy az Ivermectin segítene a koronavírus ellen.

  • Az iskolakezdés után nem sokkal kérdőívet osztottak szét a szülők között, hogy a hatóságok felmérjék, hány diák oltását engedélyezik. A felmérésben 290 ezer kérdőívet töltöttek ki, a résztvevők mindössze 7,5 százaléka (nagyjából 22 ezer tanulót jelent) szeretné, hogy beoltsák utódait az oktatási intézményben – számol be a Főtér.

    A felmérés adatai szerint a szülők 15 százaléka (megközelítőleg 44 ezer diák szülei) még bizonytalan, a legnagyobb részük, 77,5 százalékuk (ez kábé 224 ezer diákot jelent) pedig határozottan megtagadja gyermeke beoltását.

    Meg kell említeni, hogy sok oltáskorú fiatal az iskolán kívül kapja meg a vakcinát, hiszen csak az elmúlt héten 17 ezren, naponta átlagosan 2500 tanulónak adták be a védőoltást. Ezzel már 5126, 12 és 15 év közötti és 180 942, 16 és 19 év közötti fiatal kapta meg a koronavírus elleni vakcinát.

  • A Chilében őshonos szappankéregfából (Quillaja saponaria) kinyert hatóanyagokból készíthetik a következő koronavírus elleni vakcinát.

    quillaja-saponaria 1-14z1ud2gz6n98l8s98en6x985alvaqu4sw7fb38wqiy
    Fotó: Desert King International

    A szappankéregfa Chilében őshonos. Hatóanyagait a mapucse indiánok már régóta használják szappanok és gyógyszerek készítésére, az utóbbi időben azonban oltóanyagokat is készítettek már belőle. A hatóanyagból van már vakcina az övsömör ellen, de például 

    a világ első malária elleni vakcináját is ebből készítették. 

    A Novavax tudósai most a szappankéregfa barkavirágában található két szaponinmolekulát használnának fel az új oltóanyaghoz. Ezekben olyan anyagok találhatóak, amelyek növelik az immunrendszer ellenálló képességét. Ezek közül az egyiket viszont általában csak a 10 évesnél idősebb fákból tudják kinyerni, így ezt nem olyan egyszerű beszerezni. 

    Chilében már külön ültetvényeket is létesítettek a szappankéregfáknak, mivel egyre nagyobb igény van a belőlük kinyerhető hatóanyagokra. A szappankéregfa-kivonatok legnagyobb exportőre a Desert King International nevű cég, amelynek vezetője, Andres Gonzalez azt mondta, hogy 

    2022-ben már 4,4 milliárd vakcinára elegendő mennyiséget fognak tudni exportálni.

    Ez persze még nem jelenti azt, hogy elégséges gyártókapacitás is lesz a vakcinák elkészítéséhez.

  • Szerdán 30 438 új koronavírus-fertőzöttről számoltak be a török hatóságok, dacára annak, hogy az országban a felnőtt lakosság 73 százalékát mindkétszer beoltották már. A fertőzöttek száma legutóbb idén áprilisban volt ennyire magas. Szeptember közepe óta az esetszám 28 ezer és 30 ezer közt mozgott.

    Az új fertőzöttek mellett 228, a vírus miatt elhunyt emberről számoltak be a hatóságok.

    Fahrettin Koca egészségügyi miniszter kritikusnak nevezte a helyzetet, és azt kérte, hogy aki még nem tette, adassa be az oltást.

    Törökországban a Pfizer-, a Szputnyik V és a Sinovac-vakcinákkal oltották be az embereket. Az oltások többségét a kínai vakcinából adták be, amelyből többmilliós szállítmányok érkeztek az utóbbi hónapokban az országba.

  • A litván kormány szerdán bejelentette, hogy 100 eurót fizetnének azoknak a 75 év felettieknek, akik beadatják maguknak a vakcinát.

    Másként nem tudjuk meggyőzni őket, hogy beoltassák magukat

    – indokolta a lépést Ingrida Šimonytė miniszterelnök. Ha a parlament jóváhagyja a kormány javaslatát, akkor összesen 27 millió eurót fognak szánni arra, hogy díjazzák azokat a 75 év felettieket, akik novemberig beadatják a vakcinát.

    Ha ez segít legalább néhány embernek, hogy meghozza a helyes döntést, és elkerülje a súlyos megbetegedést vagy a halált, akkor megtérül ez a befektetés

    – tette hozzá Šimonytė. Az akció részeként azokat az időseket is díjazhatják majd, akik már korábban beadatták a vakcinát. Ők viszont akkor kapják meg a 100 eurós összeget, ha március végéig beadatnak maguknak egy harmadik oltást.

    Litvániában a felnőtt lakosság 73 százalékát beoltották már, viszont pont az idősek közül még sokan nem kapták meg a vakcinát. A kormány adatai szerint 

    A 75 ÉV FELETTIEK HARMADA NEM KAPOTT MÉG OLTÁST, EZ AZ EGYIK LEGROSSZABB ADAT AZ EURÓPAI UNIÓBAN.

    A koronavírusban elhunytak kétharmada, 4965 fő ebből a korosztályból került ki.

  • Úgy tűnik, nem csak a tömeges oltatlanság vezetett el ahhoz, hogy Romániát legyőzze a koronavírus-járvány, az egymásnak ellentmondó védelmi intézkedések sem mozdítják elő a kialakult helyzet normalizálását – tájékoztat róla a Főtér.

    A legújabb rendelkezések értelmében a vendéglátóhelyekre (éttermekben, kávézókban, bisztrókban), de a mozikba, a színházakba, illetve az uszodákba is csak az úgynevezett zöld igazolással (védettségi okirattal) lehet belépni a 6 ezrelékes fertőzöttségi rátát meghaladó településeken. A negatív teszt magában nem elég, kizárólag az oltásról, illetve a betegségen való átesésről szóló igazolást fogadják el. Ez észszerű is ilyen súlyos fertőzöttségi mutatóknál, ám 

    a vendéglátóhelyek személyzetét senki és semmi sem kötelezi oltakozásra. 

    Egy sajtótájékoztatón fel is tették az ellentmondásról szóló kérdést Raed Arafat belügyi államtitkárnak, aki elismerte, hogy ez nem jó, majd elmondta, hogy ez két külön szabályozás hatáskörébe tartozik, mert a vendégek belépésének szabályozása közegészségügyi probléma, amit járványhelyzetben kormányrendelettel is meg lehet szabni, míg a másik munkaügyi kérdés, ilyesmit pedig csak a parlament által elfogadott törvénnyel lehetne befolyásolni.

  • A kedvezőtlen járványmutatók miatt a legnagyobb szerbiai kiadók úgy ítélték meg, hogy nem vesznek részt a Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron, ezért a szervezők idén lemondták az október 24. és 31. között tervezett rendezvényt – tájékoztat az MTI a belgrádi Nova Televízió híradása alapján.

    A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma a Magyarországgal szomszédos országban is folyamatosan növekszik, október 7-re 7150-nel 981 329-re, Koszovóban 41-gyel 160 279-re, Észak-Macedóniában 406-tal 193 494-re, Montenegróban 352-vel 133 768-ra, Bosznia-Hercegovinában pedig 708-cal 237 388-ra növekedett.

    A járvány halálos áldozatainak száma Szerbiában az utóbbi 24 órában ötvennel 8531-re, Koszovóban eggyel 2965-re, Észak-Macedóniában 12-vel 6715-re, Montenegróban 11-gyel 1965-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 29-cel 10 662-re növekedett.

  • Az ausztráliai Új-Dél-Wales kormánya csütörtökön engedélyezte, hogy a jövő hét elejétől elkezdjék az egészségügyi zárlat feloldását, miután az államban a lakosság mintegy 70 százaléka megkapta a koronavírus elleni védőoltás mindkét adagját. Dominic Perrottet, az állam miniszterelnöke megerősítette, hogy a kitűzött oltási célt szerdán elérték – írja az MTI.

    Hétfőtől kezdve az állam székhelyén, Sydney-ben a teljesen beoltott lakosok, akiket június vége óta a koronavírus-járvány elleni küzdelem jegyében szintén házi karanténra köteleztek, legfeljebb 30 fős csoportokban összegyűlhetnek a szabadban, és legfeljebb 10 látogatót fogadhatnak otthonukban.

    A kiskereskedelemben és a vendéglátásban egyes szolgáltatások, köztük a fodrászatok és a tetoválóstúdiók, valamint az edzőtermek és az uszodák a szociális távolságtartási szabályok mellett újranyithatnak. A nagy szabadtéri helyszínek, például az állatkertek és a stadionok, valamint a beltéri szórakozóhelyek, köztük a mozik és a múzeumok hasonló korlátozásokkal működhetnek. Sydney lakói, akik augusztus közepe óta nem utazhattak 5 kilométernél messzebbre lakóhelyüktől, szabadon közlekedhetnek a területen.

    A kormányfő bejelentésével párhuzamosan Brad Hazzard egészségügyi miniszter közölte, hogy az államban 587 új, helyben szerzett fertőzést regisztráltak a legutóbbi 24 órában. Az új esetek száma továbbra is csökkenő tendenciát mutat. Az államban a lakosság 89 százaléka megkapta a vakcina egy adagját, több mint 70 százaléka pedig mindkettőt.

    Ausztráliában a lakosság valamivel kevesebb mint 60 százalékát oltották be. A 25 milliós országban a szigorú közegészségügyi intézkedéseknek is köszönhetően sikerült nagyon alacsony szinten tartani a koronavírusos esetek számát, a fertőzőbb és veszélyesebb delta-variáns terjedését azonban eddig nem tudták megfékezni.

    A baltimore-i Johns Hopkins Egyetem csütörtöki adatai szerint a kontinensen a járvány tavalyi kitörése óta 120 ezer fertőzöttet vettek nyilvántartásba, és 1389-en haltak meg a betegségben.

  • Jelenleg az oltási kampány az ötödik szakaszánál tart Ukrajnában, ami azt jelenti, hogy bárki számára elérhető az oltóanyag Kárpátalján is – olvasható a KárpátHír oldalán.

    Az ukrajnai magyar portál arról számol be, hogy október 5-i adatok szerint a nagyjából 1,25 millió lakosú régióban 300 758 dózis vakcinát adtak be, ebből 181 240 első, 119 518 második oltás volt.

    Kárpátalján 15 oltóközpont, 217 oltópont várja az oltakozni szándékozókat, ezenkívül mobil oltóbrigádok járják a vállalatokat, közületeket,

     hogy egyenesen a munkahelyükön immunizálhassák az arra vállalkozókat.

  • A két ország legalábbis tárgyal erről.

  • Azok a felnőttek, akik oltakoznak, a gyerekeik egészségéért is felelősséget vállalnak – fejtette ki Bajai Bálint Csilla, a Verbászi Közkórház sürgősségi orvosa a Pannon RTV-nek.

    A szakember elmondta, hogy Verbászt és a környékét sem kerüli el a koronavírus-járvány, és hasonlóan a többi szerbiai egészségügyi intézményhez, a település közkórháza is egyre leterheltebb, az úgynevezett vörös zóna folyamatosan telik.

    A doktornő kiemelte, hogy az oltott páciensek tünetei sokkal enyhébbek, ők valószínűleg nem kerülnek kórházba, és nem halnak meg. A sürgősségi orvos elmondta, hogy a gyerekek sem védtelenek, ráadásul egyre súlyosabb tüneteket produkálnak a vírus miatt. Ők azonban nem vehetik fel az oltást, így 

    a felnőtteken múlik, mikor és hogyan ér véget a járvány.

  • Elérte a 8,5 ezreléket a fertőzöttségi arány Kolozsváron, így csütörtöktől szigorításokat vezetnek be a városban – írja a Főtér.

     A sürgősségi helyzetekkel foglalkozó megyei bizottság döntése szerint éjféltől az alábbi intézkedések lépnek életbe:

    Este 8 és hajnali 5 óra között tilos a lakáson vagy a gazdaságon kívül tartózkodni, kivéve, ha valaki munkaügyben, halaszthatatlan orvosi okból, gyógyszervásárlás céljából, gyerekek, idősek vagy fogyatékkal élők gondozása vagy családtag elhalálozása miatt teszi, illetve ha átutazik a városon, vagy a tiltott időintervallumban érkezik meg valamilyen tömegközlekedési eszközön.

    A tiltás nem vonatkozik azokra, akiket teljeskörűen beoltottak, a második oltásuktól számítva pedig legalább tíz nap eltelt. Azok is szabadon közlekedhetnek éjszaka, akik átestek a betegségen, de csak a fertőzés orvosi megerősítésétől számított 15. és 180. nap között. Ezeket oltási igazolvánnyal vagy az európai digitális bizonyítvánnyal igazolni kell.

    A gyógyszertárak, a benzinkutak és a házhoz szállító cégek kivételével minden kereskedelmi vagy szolgáltatóipari egységnek be kell zárnia este tíz órától, s hajnali 5-kor nyithatnak ki. Este 10 és hajnali 5 között is működhetnek, ekkor viszont csak a házhoz szállító futárcégek alkalmazottaival lehetnek kapcsolatban.

  • A világon 236 484 982 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 4 827 915 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint csütörtök reggeli adatai szerint. Egy nappal korábban 235 805 910 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 4 816 24 volt.

    A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek. A hivatalos adatok szerint a koronavírusnak

    • továbbra is az Egyesült Államokban van a legtöbb fertőzöttje, 44 058 827 fő eddig a napig. A halálos áldozatok száma 707 775.
    • Indiában 33 871 881 fertőzöttet és 449 538 halálos áldozatot jegyeztek fel.
    • Brazíliában 21 516 967 fertőzöttről és 599 359 halálos áldozatról tudni.
    • Az Egyesült Királyságban 8 044 424 a fertőzöttek száma, és 137 694-en haltak meg a betegségben.
    • Oroszországban 7 548 944-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 208 842-re emelkedett.
    • Törökországban 7 327 317 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma a hivatalos adatok szerint 65 373.
    • Franciaországban 7 310 355 fertőzöttet és 120 079 halálos áldozatot regisztráltak.
    • Argentínában 5 263 219 a fertőzöttek és 115 379 a halottak száma.
    • Spanyolországban 4 969 503 fertőzöttet és 86 678 halálos áldozatot regisztráltak.
    • Olaszországban 4 689 341 fertőzöttet tartanak nyilván, a halálos áldozatok száma 131 157.
    • Németországban 4 284 400 a fertőzöttek száma, 94 031 a halottaké.
    • Lengyelországban 2 914 962 fertőzöttet és 75 774 halálesetet tartanak nyilván.

    Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.