Koronavírus adatok

2021. dec. 07.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Mária
-5 °C
4 °C

Kitálalt a Pentagon fejlesztője, Kína megnyerte a kiberháborút

GettyImages-161681428
2021.10.15. 16:12
Felmondott munkahelyén, majd végigturnézta a sajtót a Pentagon vezető szoftverfejlesztője. Nicolas Chaillan a napokban több interjút is adott, melyekben állítja: kiberfronton Kína fényévekre lehagyta az Egyesült Államokat, amit főnökei lényegében figyelmen kívül hagynak. A munkahelyi konfliktusból így kisebb sajtóbotrány lett, s az elemzések alapján Nicolas Chaillanből nem csak a felmondott munkavállaló sértettsége beszél.

Hogy mennyi fejfájást tud okozni egy csalódott munkavállaló, arról az amerikai Védelmi Minisztérium is tudna mit mesélni. A Pentagon egyik vezető tisztviselője a LinkedInen jelentette be  felmondását, miután – elmondása szerint – felettesei éveken át semmibe vették véleményét. A francia születésű Nicolas Chaillan karrierjéből egyébként látszik, hogy nem könnyű eset. Már hét éves korában kódokat írt, 15 évesen saját vállalkozása volt Párizsban. 2015-ben kapott amerikai állampolgárságot, pár hónappal később már a Belbiztonsági Minisztériumnál dolgozott. Innen ment át a légierőhöz, hogy a Pentagon védelmi osztályán szoftverfejlesztéssel foglalkozzon. 

A kreativitás látszólag nem jött ki jól a merev katonai szemlélettel, Chaillan ugyanis viharos távozását követően a sajtót is végigturnézza. Vasárnap a Financial Timesnak adott interjút, ami végigsöpört a védelmi szaksajtón. 

Chaillan ugyanis állítja: az Egyesült Államok elbukta a Kínával folytatott fegyverkezési versenyt.

„A következő 15-20 évben nincs harci kompetenciánk Kínával szemben. Pillanatnyilag ez egy lejátszott meccs” – fogalmazott a Pentagon korábbi vezető tisztviselője. Szerinte okkal dühös, hiszen a Pentagonnál eltöltött három év alatt folyamatosan a keleti veszélyre figyelmeztette vezetőit, eredménytelenül. Miközben ugyanis Kína a mesterséges intelligencia, a katonai kiberkapacitás terén messze az amerikai képességek előtt jár, az Egyesült Államok inkább méregdrága eszközökre, például F-35-ös vadászgépekre költ feleslegesen.

Most a legfontosabb dolgom, hogy minél időt töltsek a gyerekeimmel, közben próbálom felébreszteni Amerikát. Máskülönben be kell fektetnem egy atombunkerbe

– vázolta apokaliptikus jóslatait kedden, már a Nextgov szakportálnak. Nem torpan meg ugyanis a látványos tendencia, miszerint egyre több terület felett digitális kódok veszik át az irányítást. Természetesen ez történik a hadviselés különböző szintjein is, ezért idővel lényegében a szoftverek fejletettségén, biztonságán dől majd el egy fegyveres konfliktus kimenetele. Ezért fontos a szoftverek állandó biztonsági frissítése, a Pentagonban ezt a területet, az úgynevezett fejlesztés-biztonság-műveletek (DevSecOps) kezdeményezését vezette Chaillan.

„Ha egy szoftver hatékonyan működik, életeket ment. A szoftver nyeri meg, vagy veszíti el nekünk a jövő háborúit. Ide tartozik az adatfeldolgozás, a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás” – folytatta. A projekt azonban nem kapott elég figyelmet, miközben kiberfronton Peking évek óta tövig nyomja a gázt. Az agilis fejlesztés fontosságát felismerve a keleti hatalom nem csak védelmi, de támadói képességeit is jelentősen növelni tudta. Chaillan szerint erre támaszkodnak például a közösségi médiában, a Tiktokon keresztül például nyugatiak tömegeit figyelik.

A Tiktok nem csak átad minden információt a Kínai Kommunista Pártnak, de a mesterséges intelligencia segítségével elemzik a felhasználó hangulatát, környezetét. A feltöltött videókon keresztül megfigyelik a hátteret, még abból is következtetéseket vonnak le, hogy aznap éppen az illető milyen ruhát visel

– folytatta. Egyben hozzátette, hogy míg a Facebookot nem arra tervezték, hogy ártson, a Tiktok szerinte a kezdetektől egy életünkbe beszivárgó, trójai faló.

Chaillan kirohanása felkavarta az állóvizet, a hadsereg szóvivője szerdán mindent következetesen tagadott. Raj Iyer szerint a versenyben éppen az Egyesült Államok vezet, Washington ugyanis az üzleti szféra szereplőivel és szövetségeseivel is összehangolta tevékenységét.

Elárulhatom, hogy Kínának mindez nem áll a rendelkezésére. Elszigetelten működnek, alattomos módszerekkel próbálnak hozzáférni ahhoz, amiről helyes gondolják, hogy a birtokunkban van

– fogalmazott a szóvivő.

Ahogyan azonban arra a military.com felhívja a figyelmet, az amerikai oldalon nem egészen zökkenőmentes az együttműködés, miközben Kína egyre eredményesebben veti  be kiberfegyverét. 2018-ban a Google felmondta közös projektjét a Pentagonnal, miután egy sor alkalmazott jelezte, nem hajlandóak olyan projekten dolgozni, amivel dróntámadások hatékonyságát növelik.

Közben az amerikai Kongresszusnak és az elnöki hivatalnak is jelentő, Mesterséges Intelligenciával foglalkozó Nemzetbiztonsági Bizottság épp márciusban ismerte el, hogy Kína jelentős lépéselőnyre tett szert.

Az Egyesült Államok nem áll készen arra, hogy eredményesen védekezzen a küszöbön álló, mesterséges intelligencia korszakában

– kezdi a bizottság jelentése. Hasonlóan Chaillan megállapításaihoz, a a dokumentum is a trend gyorsuló természetére hívja fel a figyelmet. Egyre több, teljesen hétköznapi eszköz kommunikál a világhálón, márpedig ezek mind adatot gyűjtenek környezetükről. Az így megjelenő adattömeg megszerzéséhez, gyors és pontos elemzéséhez kell a mesterséges intelligencia, amely arra is képes, hogy a birtokába került információ segítségével manipulálja a felhasználókat.

A bizottság jelentése azt is leszögezi, hogy 2030-ra Kína vezető pozíciót foglal majd el a technológiában.

Valójában már tavaly nagyobb számban hivatkoztak kínai szerzők mesterséges intelligenciát kutató tudományos publikációira, mint amennyiszer amerikai kollégáik írásaira. A Stanford Egyetem összegzése szerint 2012 óta Kínában 240 ezer tudományos publikáció született a témában, míg a második helyen az Egyesült Államok áll, 150 ezer szakcikkel. És bár nyugati mércével a kínai állam szélsőségesen centralizáltan működik, a lényeg, hogy a köz- és magánszféra szereplői között van együttműködés. Számos nagynevű egyetemen nemzetközileg elismert kutatás zajlik, miközben például a Baidu, a Xiaomi, a Huawei is komoly kapacitásokat fordít a mesterséges intelligencia fejlesztésére. De élmezőnyben vannak kevéssé ismert kínai cégek is. Az iFlytek például sorozatban a tizenegyedik évben nyeri meg a hangfelismerés- és szintetizálás nemzetközi versenyeket.

Az együttműködés egy 2017-ben indított kezdeményezéssel, az Újgenerációs Mesterséges Intelligencia Tervvel vált stratégiai céllá. Akkor jelölte ki Peking azokat a 2030-ig elérendő célokat, melyeket olvasva megszaporodtak az aggályos hangok az Egyesült Államokban.

A dokumentum ugyanis nem kertel; nagy hangsúlyt fektet a nemzetközi térben elérendő versenyelőnyre, egy kalap alatt kezelve a gazdasági és védelmi, nemzetbiztonsági, sőt ideológiai szempontokat is.

Ha a kitűzött célokat eléri Peking, valószínűleg a nemzetközi elszigeteltségtől sem kell tartania. A stratégia szerint a mesterséges intelligenciával foglalkozó iparág volumene Kínában a jelenlegi, 23 milliárd dollár közel tízszeresére emelkedik majd 2030-ra.

(Borítókép: Stephen Morton / Bloomberg / Getty Images)