Először push üzenetet küld, majd internál a gondolatrendőrség

Átültette a való életbe az ujgur muszlim kisebbség lakta nyugat-kínai Hszincsiang tartományban a Kínai Kommunista Párt (KKP) a Tom Cruise főszereplésével készített Különvélemény című film koncepcióját, már amennyire a jelenlegi technológia engedi. 

Az Australian Strategic Policy Institute amerikai–ausztrál agytröszt jelentése szerint a KKP politikai és jogi ügyi bizottsága tömeges adatgyűjtés alapján ujgurok százezrei ellen indítottak nyomozást olyan triviális cselekedetekért, mint egy telefonos alkalmazás letöltése, vagy egy fájl elektronikus megosztása.

Emlékezetes, hogy a kínai hatóságok amellett, hogy ujgurok és más kisebbségek millióit zárták átnevelőtáborokba, hogy a hivatalos verzió szerint „átképezzék” őket, a vallási eszközöket és az iszlám szent könyvét, a Koránt is a szélsőségesség jeleinek minősítették. Négy éve a rendőrség elkezdte begyűjteni a Korán példányait a tartományban, és már az is elég lett ahhoz, hogy valakit radikalizmussal gyanúsítsanak meg, ha hosszú szakállat növesztett az illető. 

A kínai intézkedésekhez pedig külföldi nagyvállalatok is gyakran asszisztálnak, vagy éppen eleget tesznek a kínai követeléseknek. Legutóbb az Apple törölte a Korán-alkalmazást kínai kínálatából. 

A szóban forgó politikai és jogi ügyi bizottság az ázsiai óriás területén az ország jogrendszerét felügyeli kiterjedt jogkörök nélkül, Hszincsiangban azonban más a helyzet, költségvetése és feladatköre is bővült az utóbbi években. 

A bizottságot még Mao Ce-tung néhai kínai vezető idején hozták létre, a szervezet fontos szerepet játszott a milliók életébe kerülő, az ország modern kori történetének legnagyszabásúbb, katasztrofális kimenetelű ipari mozgalmában, a nagy ugrásban, valamint a Kínát intellektuális sötét gödörbe taszító kulturális forradalomban. A bizottság befolyása azonban 2013-ban csökkent, miután az új pekingi vezetés Hszi Csin-ping elnök alatt úgy látta, túl nagy hatalomra tett szert – írja a Bloomberg. 

A gyakorlatban az történik, hogy a bizottság „gyanús tevékenységre utaló mikronyomokat” követ a kiterjedt adatbázisokban, például ha egy ujgur külföldről telefonhívást kap, vagy egy váratlan vendég érkezik hozzá.

A megfigyelés viszont itt nem ér véget. A bizottságon belül létrehoztak még egy testületet, a terrorelhárítási és stabilitásfenntartási munkacsoportot, amely legalább részben nyomon követi az átnevelőtáborok működését. 

Hszi Csin-ping 2014-ben bevezette a megelőző támadás stratégiáját Hszincsiangban, miután több merényletet is elkövettek ujgur szakadárok a betelepített han kínai lakosság ellen. Ennek a politikának a következtében a nyugat-kínai tartomány megfigyelőállammá vált, ahol minden sarkon arcfelismerő szoftverrel ellátott kamerák követik a lakosság minden mozdulatát a köztereken. A párt emellett iránymutatást adott az ujguroknak a „helyes viselkedéshez”, és erőszakkal behelyettesítette a muszlim szokásokat a Kínai Kommunista Párt iránti betanított áhítattal. 

Peking közlése szerint elkezdte bezárni az átnevelőtáborokat, mivel egyre többen „diplomáztak le” sikerrel. A Bloomberg szerint az elnyomás fizikai jeleinek, például az őrtornyoknak, a biztonsági kameráknak és a pengésdrótoknak a látványa eltűnőben van, ami viszont azt is jelentheti, hogy az elnyomás csupán kifinomultabbá, még digitalizáltabbá vált. 

(Bloomberg)