Koronavírus adatok

2021. dec. 03.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Ferenc, Olívia
2 °C
5 °C

Amíg az Európai Bíróság nem dönt, addig nem indít Brüsszel jogállamisági eljárást

2021-10-22T085731Z 1954444190 RC2WEQ9XR725 RTRMADP 3 EU-SUMMIT
2021.10.22. 21:16
Ezt az Európai Bizottság elnöke mondta közös sajtótájékoztatóján az Európai Tanács elnökével az uniós állam- és kormányfők kétnapos tanácskozásának befejezésekor.

Ursula von der Leyen újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: az uniós bizottság jelenleg iránymutatást dolgoz ki, az uniós bíróság pedig december elején, lengyel és magyar felkérésre megítéli, hogy a mechanizmus jogi szempontból elfogadható-e. Hangsúlyozta: 

a bírósági határozat megszületéséig a testület nem fog intézkedéseket hozni.

A januárban életbe lépett, az unió pénzügyi érdekeit védő eszközt ugyanakkor visszamenőleg is alkalmazni fogja.  A jogállamiság  az Európai Unió alapköve, fenntartásában minden uniós tagállam érdekelt. A bizottsági elnök szerint  a Lengyelországgal fennálló vita feloldásáig "hosszú út áll  az unió  előtt".  Az Európai Bizottság a politikai párbeszéd, a jogi válaszok és konkrét intézkedések kombinációját fogja alkalmazni a megoldás érdekében - tette hozzá. Felszólította továbbá Varsót, hogy  az EU  bíróság döntése értelmében számolja fel a bíróság fegyelmi kamaráit, és helyezze vissza pozíciójukba a törvénytelenül elbocsátott bírákat.

Brüsszel nem fizet a szögesdrót kerítésekért

Ursula von der Leyen a migrációról azt mondta, hogy több tagország követelése ellenére Brüsszel „nem fog fizetni” azért, hogy az EU külső határain „akadályokat építsenek”. „Régóta fennálló álláspontunk az, hogy nem finanszírozunk sem szögesdrótkerítéseket, sem falakat”. Orbán Viktor már öt éve sürgeti, hogy a magyar határon emelt kerítés építési költségeihez Brüsszel járuljon hozzá.

A határkerítések építésével kapcsolatban Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök arra szólította fel az uniót, hogy a hatékony határellenőrzés érdekében támogassa határzárak építését, köztük a görög-török határon épített kerítést is. Mint mondta, országa attól tart, hogy az ankarai vezetés Minszkhez hasonlóan területén tartózkodó migránsok unióba küldésével fenyegethet azért, hogy előnyöket szerezzen tárgyalásai során.  

Mélyreható párbeszédet sürgetett Lengyelországgal az európai uniós országok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanács elnöke a testület kétnapos csúcsértekezletét követően. Charles Michel azt mondta, békés és megoldáskereső vita zajlott a jogállamiság lengyelországi helyzetéről. 

A zárónyilatkozat szerint az unió külső határait hatékonyan kell ellenőrizni, és támogatni kell az uniós tartózkodásra nem jogosultak visszatérésének megakadályozására irányuló erőfeszítéseket – mondta. Kijelentette: 

az EU  a leghatározottabban elítéli, ha a migránsokat eszközként használják politikai célok elérésére.

Elítéli a fehérorosz vezetés hibrid támadását az unióval közös határain, az ilyen fellépésre  az EU  nagyon határozott választ ad, köztük további célzott szankciók meghozataláról dönthet.

Sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlensége alapvető az Európai Unióban, ahogy a tagállamokban is. Az Európai Uniónak több jogi eszköz is a rendelkezésére áll, a tagállamoknak és az uniós intézményeknek azonban bármilyen lépés előtt a megoldás felé mutató politikai párbeszédet kell folytatniuk Varsóval. Az EU-csúcson tartott vita ebbe az irányba tett lépés volt.

Angela Merkel elbúcsúzott és Orbán Viktorról beszélt

Merkel kancellár az Európai Tanács csúcstalálkozóját követően újságíróknak nyilatkozva kijelentette: a jogállamiság kérdése nem jogi, hanem politikai természetű probléma. A lengyel alkotmánybíróság október elején hozott döntésével kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy Németországban is előfordult az uniós jog elsőbbségének megkérdőjelezése. Az újabban csatlakozott tagállamok is tudták, mi van lefektetve az általuk aláírt uniós szerződésekben – tette hozzá. Kijelentette: a lengyel kormány és  az Európai Bizottság feladata, hogy megoldást találjon a jogi vitára. A tagállamoknak pedig azt kell meghatározniuk, hogy milyen irányba haladjon  az Európai Unió – mondta.

Egy arra vonatkozó kérdésre, hogy kölcsönös-e a tisztelet a tagállamok között, Merkel reményét fejezte ki, hogy a tagállami vezetők tiszteletet mutatnak egymás iránt, noha – mint mondta –, mindenki különböző módon fejezi ki ezt. A magyar kormányfőről szólva azt mondta:

Orbán Viktort mindannyian ismerjük. Kétség kívül  az Európai Tanács egyik magabiztosabb tagja.

Hozzátette: azt reméli, mindenki tudja, mekkora  az Európai Unió értéke.

A csúcstalálkozó kapcsán közleményt adott ki a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja. Mint írták: 

Az Európai Parlamentnek a lengyel Alkotmánybírósággal kapcsolatban elfogadott határozata nemcsak Lengyelország szuverenitását és alkotmányos önazonosságát sérti,

hanem kifejezetten roncsolja  az európai együttműködés alapvető pilléreit, az uniós jog autonómiáját és a Szerződésekben biztosított intézményi egyensúlyt. Az európai jogközösség megóvásának és fejlődésének zálogát  az Európai Unió Bírósága és a tagállami bíróságok közötti párbeszéd jelenti.

A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja mély megdöbbenéssel és aggodalommal tekint  az Európai Parlament októberben 21-én, a Lengyel Köztársaság Alkotmánybíróságáról elfogadott állásfoglalására. A nemzeti jog és az uniós jog viszonyát érintően meghozott lengyel alkotmánybírósági döntés miatt szervezett parlamenti vitán az Európai Parlament állásfoglalásában a lengyel Alkotmánybíróság függetlenségét kétségbe vonva illegitimnek, és a lengyel alkotmány értelmezésére alkalmatlannak minősítette a varsói taláros testületet.

(Borítókép: Mateusz Morawiecki, Ursula von der Leyen, Angela Merkel, Emmanuel Macron és Orbán Viktor 2021. október 22-én. Fotó: John Thys / Pool / REUTERS)