új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Kedves olvasóink!

    Zárul az Index napi hírösszefoglalója, melyben beszámoltunk a koronavírus-világjárvány fejleményeiről és ismertettük a legfontosabb tudnivalókat.

    Pihenjenek jól, vigyázzanak magukra!

  • Nincs szükség rá, hogy a szerbiai iskolákban áttérjenek az online oktatásra. Jelenleg körülbelül ötezer iskolás korú gyerekről tudnak, aki megfertőződött. Ez még nem indokolja, hogy felfüggesszék a jelenléti oktatást – jelentette ki Branko Ruzic oktatási miniszter.

    Hozzátette: azokon a településeken térnek át valamilyen módon a virtuális oktatásra, ahol nagyon rossz a járványhelyzet, de országos szinten erre még nincs szükség – számolt be az MTI.

  • Csak az Egyesült Királyságban lakosságarányosan több emlékeztető oltást adtak be, mint ahányan Afrikában megkapták első vakcinájukat – írja a Guardian.

    Október 26-ig az Egyesült Királyság teljes lakosságának 9,4 százaléka kapta meg harmadik oltását, míg a teljes afrikai kontinensen a lakosság 8,5 százaléka kapta meg az első oltást, és 5,6 százalékuk van teljesen immunizálva.

  • Összesen 1875 koronavírusos beteg szorul intenzív ellátásra Romániában − írja az Új Magyar Szó. A pénteki adatok szerint az elmúlt napon 480 áldozatot követelt a betegség, a fertőzöttek száma pedig 12 474-gyel nőtt.

    A hivatalos adatok szerint a a 480 áldozat közül 441-en nem vették fel a koronavírus elleni védőoltást. Mint kiderült, az egész országban csak egyetlen egy szabad ágy van az intenzív osztályon, mégpedig Bihar megyében.

  • Oroszország 85 régiójából 13-ban súlyosbodott a koronavírus-járvány az elmúlt héten – jelentette ki Tatyjana Golikova orosz miniszterelnök-helyettes. Pénteken az orosz operatív törzs szerint egy nap alatt ismét minden korábbinál magasabb volt a halálos áldozatok száma.

    A helyettes kormányfő óvott attól, hogy az emberek a szombaton kezdődő, november 7-vel végződő, a járvány miatt elrendelt országos kényszerszabadság alatt más régiókba utazzanak. Korábbi jelentések szerint a leállás napjaira felpörögtek a repülőjegy-eladások a frekventált orosz, valamint török és egyiptomi üdülőhelyekre.

    A védekezés elősegítésére az elmúlt napokban az orosz védelmi minisztérium Tula megyébe 65, a dél-szibériai Hakaszföldre pedig 33 katonai egészségügyi szakembert vezényelt. A katonai tárca pénteken közölte, hogy elnöki rendeletre az ország 30 régiójába csaknem 359 tonna cseppfolyósított oxigént küldött.

    Sajtójelentések szerint az ország több régiójában vakcinahiány lépett fel, elsősorban az újraoltáshoz használt Szputnyik Lightból. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a hiányt átmenetinek nevezte, és a készletek gyors feltöltését ígérte. A jelenséget annak tulajdonította, hogy egyes területeken „nem ütemezett” a vakcináció.

    Az orosz operatív törzs pénteki adatai szerint a koronavírus-fertőzés következtében egy nap alatt 1163-an vesztették életüket, ami rekordnak számít a járvány kezdete óta. Ezzel az áldozatok száma immár 236 220-ra nőtt. A halálos áldozatok száma immár a negyedik egymást követő napon haladta meg az 1100-at. A nem véglegesített halálozási ráta 2,8 százalék – számolt be az MTI.

  • Munkacsoportot hoztak létre a jövőbeli világjárványok elleni összehangolt fellépésre a 19 legfejlettebb országot és az Európai Uniót tömörítő G20-csoport pénzügyi és egészségügyi miniszterei pénteken Rómában a G20-csúcson − számolt be az MTI.

    A miniszterek hangsúlyozták: intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy 2022 közepére a világ lakosságának 70 százalékát beoltsák a koronavírus ellen. A korábbi célkitűzés az volt, hogy 2022 őszére oltsák be a világ lakosságának 70 százalékát.

    A miniszterek közölték: azért hozták létre az új testületet, mert a Covid−19-világjárvány jelentős hiányosságokra mutatott rá a járványra való nemzetközi reagálás stabilitásában. A miniszterek ígéretet tettek rá, hogy támogatnak minden együttműködő erőfeszítést, amely a biztonságos, elérhető áru, minőségi és hatásos védőoltásokhoz, kezelésekhez, diagnosztizáláshoz és személyi védőfelszerelésekhez való hozzájutásra irányul, elsősorban az alacsony és közepes jövedelmű országokban.

  • Az utóbbi hetekben Kína több, északi tartományában is járványgócok alakultak ki, ezért utazási korlátozásokkal és járattörlésekkel igyekeznek megfékezni az országban a koronavírus terjedését – adta hírül az MTI.

    A kínai légiközlekedési hatóság pénteki közlése szerint a nemzeti utasszállító repülőjáratok számát több mint húsz százalékkal csökkentik a jövő márciusig tartó, téli időszakban.

    Nyáron még heti 644 nemzetközi járat közlekedését engedélyezték, ugyanakkor a téli időszakban csupán 408 járatnak adnak zöld utat. 

  • Magas oltottsági arány mellett is szükségesek a koronavírus-járvány elleni óvintézkedések – közölték új vizsgálataik alapján brit kutatók.

    Továbbra is fontos a vírus terjedésének megakadályozására hozott intézkedések, például a maszkviselés, a távolságtartás és a tesztelés folyamatos betartása a beoltott embereknél is

    – írja a Lancet Infectious Diseases című tudományos lapban megjelent tanulmány társszerzője, Anika Singanayagam, a londoni Imperial College munkatársa.

    A brit szakértők 621 olyan ember adatait elemezték, akik 2020 szeptembere és 2021 szeptembere között megfertőződtek koronavírussal, és enyhe tüneteket produkáltak vagy tünetmentesek voltak – számolt be az MTI.

    Naponta végzett PCR-tesztekkel a tudósok elemezni tudták, milyen hosszan voltak a résztvevők fertőzőképesek és milyen magas volt a vírusterheltségük. Kiderült, hogy a teljesen beoltottak esetében is van még bizonyos mértékű kockázata annak, hogy megfertőződnek a vírus delta-variánsával, és háztartásuk többi tagját is megfertőzik.

    A tanulmány szerzői szerint az eredmények magyarázattal szolgálnak arra, miért okozhat az erősen fertőző delta-variáns a Nagy-Britanniához hasonlóan magas átoltottságú országokban is magas fertőzöttségi adatokat.

    Eredményeinkből kiderül, hogy maga az oltás nem elég, hogy megvédje az embereket a delta-variánssal való megfertőződéstől, és megakadályozza, hogy a háztartásukon belül terjedjen

    – írja Ajit Lalvani vezető szerző, a londoni Imperial College munkatársa.

  • A karanténkorlátozásokat csak akkor vonják vissza Ukrajnában, ha a lakosság átoltottsága eléri a hetven százalékot − írja a Kárpát.in.ua. A döntést Denisz Smihal miniszterelnök jelentette be.

    A hetvenszázalékos átoltottság azt jelenti, hogy a pandémiát gyakorlatilag leküzdöttük, és visszavonhatjuk a korlátozásokat

    − mondta a miniszterelnök, aki szerint ez úgy lenne a leggyorsabban megoldható, ha hetente másfél millióan vennék fel az oltást.

  • Öt újabb delta plusszal fertőzött beteget azonosítottak Oroszország moszkvai régiójában − jelentette a TASZSZ. A koronavírusnak ezt a változatát elsőként Nagy-Britanniában azonosították. A vírusváltozat egyike a koronavírus eddig ismert 45 alfajának.

    Az első delta plusszal fertőzött beteget október 21-én azonosították Oroszországban. A szakértők szerint ez a vírusváltozat legalább 10-15 százalékkal gyorsabban terjed, mint a delta-variáns.

  • Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelenlegi főigazgatója az egyetlen jelölt a szervezet élére, így hónapokon belül megkezdheti második ötéves mandátumát – jelentette a Reuters brit hírügynökség a WHO közleményére hivatkozva.

    Az etiópiai származású tisztségviselőt huszonnyolc ország biztosította támogatásáról. A szakember korábban Etiópia egészségügyi és külügyminisztereként szolgált. Ő az első afrikai, akit megválasztottak a WHO élére, még 2017 májusában.

    A tisztségviselő újbóli jelölését több európai ország támogatja, egyebek között Franciaország és Németország is. Három afrikai állam, Botswana, Kenya és Ruanda is őt találta a legalkalmasabbnak a WHO élére. Nagy-Britannia, Kína, Oroszország és az Egyesült Államok nincs a támogatók között. Nem jelölte Tedrosz Adhanom Gebrejeszuszt hazája, Etiópia sem, mert az etióp kormány és a főigazgató eltérő álláspontot képvisel a tigréi konfliktusban – számolt be az MTI.

  • November 1-jétől fél adag Moderna-vakcinát kaphatnak emlékeztetőoltásként Romániában azok, akiket eredetileg is ezzel az oltóanyaggal immunizáltak – közölte pénteken Valeriu Gheorghiţă, a koronavírus elleni oltáskampányt koordináló országos bizottság vezetője.

    Akiket a Pfizer, az AstraZeneca vagy a Johnson & Johnson vakcinájával immunizáltak teljeskörűen, és emlékeztetőoltásnak a Modernát választják, teljes adagot kapnak – írja a Transindex.

  • Az őszi szünetet követően is emelkedő tendenciát mutat Ausztriában a koronavírus-járvány negyedik hulláma, miután az elmúlt 24 órában 5861 új esetet regisztráltak az országban a bécsi egészségügyi minisztérium által ismertetett adatok szerint. A napi ötezret utoljára 2020 novemberében haladta meg az új fertőzöttek száma – adta hírül az MTI.

    A legtöbb esetet (1469) a legalacsonyabb átoltottsági aránnyal rendelkező Felső-Ausztriában jelentették, a legkevesebbet (102) a Magyarországgal szomszédos, legnagyobb átoltottsággal rendelkező Burgenlandban.

    A pénteki adat jóval a múlt heti mozgóátlag (3996) fölött van. A hétnapos incidenciamutató alapján 313,1 koronavírus-fertőzött jut százezer lakosra.

    Az aktív fertőzöttek száma 39 843. Az elmúlt napon 17 újabb halálesetet regisztráltak. A 8,9 millió lakosú Ausztriában 11 333-an vesztették életüket a SARS-CoV-2 koronavírus okozta Covid–19 betegségben a világjárvány kezdete óta.

    A százezer lakosra vetített halálozási ráta 126,9. Múlt péntek óta száz halottat jelentettek, legtöbbjüket (33 fő) Alsó-Ausztriából. Összesen 1370 beteget ápolnak kórházban, 81-gyel többet, mint csütörtökön.

  • Oroszországban 1159-en haltak bele a koronavírus okozta betegség szövődményeibe, ezzel az országban összesen 236 220 fő halt bele a betegségbe − jelentette a TASZSZ orosz hírügynökség.

    Egy nap alatt az országban 39 849 koronavírusos megbetegedést azonosítottak. A járvány kezdete óta ezzel már közel 8,5 millió megbetegedésről tudnak.

    A hivatalos adatok szerint eddig az első oltás lehetőségével 56 787 209 ember élt, a második adagot 50 960 796-an vették fel.

  • Az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusának keretében az elmúlt három hétben kilenc ország ajánlott fel segítséget Romániának a kritikus járványügyi helyzet kezeléséhez – tájékoztatott az Európai Bizottság.

    A bizottsági sajtóközlemény szerint a héten egy dán és egy lengyel orvoscsoport érkezett Bukarestbe, hogy segítsen a román orvosoknak. Szintén ezen a héten 350 oxigénkoncentrátort szállítottak Romániába a Hollandiában tárolt uniós finanszírozású rescEU-készletből.

    Az elmúlt napokban Szerbia 170 oxigénkoncentrátort és 6365 adag monoklonális antitest alapú terápiás készítményt, míg Németország 12 750 és Szlovákia tízezer készítményt szállított a román fővárosba. Lengyelország 150 oxigénkoncentrátort, 55 szívmonitort és ötven lélegeztetőgépet, míg a szlovák kormány félmillió vírustesztet és egyéb orvosi eszközöket ajánlott fel.

    Janez Lenarčič, a válságkezelésért felelős biztos elmondta:

    az európai polgári védelmi mechanizmus továbbra is hatásosnak bizonyul a járvány elleni küzdelemben. Az EU továbbra is elkötelezett amellett, hogy minden szükséges segítséget eljuttasson Romániának és más rászoruló országoknak.

    Románia október elején aktiválta a polgári védelmi mechanizmust, amelyen keresztül az EU koordinálja a katasztrófákra és vészhelyzetekre adott válaszintézkedéseket. Október eleje óta Ausztria, Franciaország, Olaszország is segítséget nyújtott Romániának a koronavírusos betegek kezelésében – számolt be az MTI.

  • A brit statisztikai hivatal (ONS) becslése szerint az október 15–22. közötti hét napban minden ötvenedik ember koronavírusos volt az országban.

    Az ONS kimutatása szerint az utóbbi hetekben nagymértékben nőtt a fertőzöttek aránya a teljes népességre vetítve. A most említett egy az ötvenhez arány azt jelenti, hogy az év eleje óta azon a héten volt a legmagasabb a koronavírusos emberek aránya. Legutóbb a január 2-val végződő héten állt így a mutató.

    Az angliainál valamivel jobb az arány Skóciában és Észak-Írországban (1 a 75-höz mindkét esetben), Walesben viszont még annál is rosszabb (1 a 40-hez).

  • Létrejött a szuperhősök iskolája Ukrajnában, ahol olyan gyerekeket oktatnak majd, akik fekvőbeteg-kezelésben vagy rehabilitációs ellátásban részesülnek, ideértve a koronavírus miatt rehabilitációra szorulókat is − írja a Kárpáti Igaz Szó.

    Az ukrán miniszteri kabinet rendelete szerint nemcsak az iskolás-, hanem az óvodáskorú gyerekekkel is foglalkoznak majd az intézményekben. A Szuperhősök iskolájának elnevezett oktatási központokat minden megyében létrehozzák. A szolgáltatások ingyenesek lesznek.

    A speciális iskola létrehozásáról szóló határozat 2022. január 1-jén lép hatályba.

  • Horvátországban a 65 évnél idősebb állampolgárok oltásával gyorsítják fel az oltási kampányt − jelentette be Vili Beros egészségügyi miniszter. Az MTI beszámolója szerint a tárcavezető kiemelte:

    • a 80 évnél idősebbek 40 százaléka,
    • a 65 évnél idősebb állampolgárok 31 százaléka

    nincs beoltva, ez mintegy 267 ezer ember.

    A háziorvosoknak egy rendelet értelmében tizenöt napjuk van rá, hogy megkeressék a törzskartonnal rendelkező 65 évnél idősebb pácienseiket, és felajánlják számukra a védőoltást.

    Horvátországban az elmúlt egy hétben tízhavi csúcsot döntött a napi új fertőzöttek száma, és ennek hatására valamelyest nőtt az oltakozási hajlandóság is.

    Az elmúlt 24 órában 4392 új fertőzést azonosítottak az országban, ez a negyedik nap, hogy négyezer fölé emelkedett a napi új esetek száma. A vírus okozta betegségben 26-an haltak meg. Kórházban 1311 beteget ápolnak, közülük 171-en vannak lélegeztetőgépen.

  • Két hétig karanténba kell vonulniuk azoknak a Magyarországról Romániába belépő utasoknak, akik nem rendelkeznek a koronavírus elleni védettséget igazoló uniós digitális igazolvánnyal, illetve akiket keleti vakcinával oltottak be. Olvassa el a hírt az Indexen! 

  • Meghalt egy fiatal koronavírus-fertőzött nő Litvánia második legnagyobb városában, Kaunasban, miután életet adott gyermekének – írja a Baltic Times.

    Mindaugas Kliucinskas, a kórház szülészosztályának vezetője úgy nyilatkozott, hogy a 23 éves nő nem volt beoltva, és minden terhes nőt arra biztat, hogy oltassa be magát, az oltás ugyanis nincs semmilyen káros hatással rájuk és az újszülöttekre sem.

    Az egészséges kisbaba császármetszéssel jött világra, a nőt ezután szállították tovább az intenzív osztályra, ahol állapota drasztikusan romlott, majd elhunyt. Ez volt az első ilyen haláleset Litvániában a járvány kitörése óta.

    (via Baltic Times)

  • 26 870 új fertőzöttet regisztráltak Ukrajnában az elmúlt 24 órában, amivel megdőlt a csütörtöki rekord (26 071).

    648 embert életét vesztette a fertőzés miatt. 

    Vitalij Klicsko kijevi főpolgármester bejelentette, hogy november 1-jétől kezdve korlátozásokat vezetnek be a fővárosban. Ennek értelmében beltéri eseményeken csak védettségi igazolvány vagy negatív teszt birtokában lehet majd részt venni.

    Klicsko arra kérte a kormányt, hogy országszerte szigorítson a járvány miatt.

  • Az ausztrál kormány Airbus A319-ese sikeresen landolt csütörtökön az Antarktiszon található Wilkins Aerodrome nevű leszállópályán.

    A gép huszonhét antarktiszi kutatónak vitt Pfizer-vakcinát.

    „Most, hogy a szezon véget ér az Antarktiszon, és a kutatók lassan hazamennek, fontos, hogy ők is csatlakozzanak a koronavírus elleni oltási kampányhoz” – mondta Sussan Ley környezetért felelős miniszter.

  • A beoltottak ugyanolyan eséllyel adják át a vírust a velük egy háztartásban élőknek, mint az oltatlanok – ez derült ki egy új, a Lancet nevű folyóiratban megjelenő kutatásból. A megállapítás azért fontos, mert a szakértők szerint a háztartásokban is rengeteg alkalommal történik meg a fertőzés átadása. A kutatás emellett arra is rávilágított, hogy a vakcinák által nyújtott védelem már a második oltás után három hónappal csökkenni kezdhet. 

    A kutatók összesen 138, a delta-variánssal fertőzött személyt, valamint kontaktszemélyeiket vizsgálta. A tudósok szerint a fertőzés kialakulása után a beoltott emberek szervezetében körülbelül ugyanolyan mennyiségben volt jelen a vírus, mint az oltatlanoknál (bár előbbieknél hamar csökkenésnek indult).

    Mindemellett a vírus nagy kezdeti jelenlétéből  a kutatók arra következtettek,

    hogy a beoltottak is körülbelül ugyanolyan eséllyel adják át a vírust másoknak, mint az oltatlanok. 

    A fertőzöttek 204 másik emberrel kerültek kontaktusba. A felmérés szerint

    a beoltottak körülbelül 25 százalékos, az oltatlanok pedig 38 százalékos valószínűséggel kapták el a vírust.

    A kutatók mindeközben arra is felfigyeltek, hogy azok, akik három hónapja kapták meg a második oltást, gyakrabban fertőződtek meg, mint azok, akiknél ennél kevesebb idő telt el. „Ez arra utal, hogy a vakcina által adott védelem már három hónap után csökkenni kezd” – mondta az egyik tudós. 

  • Egy rekesz sört megivott egy svédországi román férfi azért, hogy „kiűzze” az oltást a szervezetéből.

    A történtekről beszámoló, Svédországban élő román orvos azt mondta, hogy gyakran szembesül szokatlan esetekkel az oltásszkeptikus honfitársainál.

    A sörös férfi azért oltatta be magát, hogy külföldre tudjon utazni munkaügyben.

    Az orvos szerint az illető azt mondta: nem szerette volna, ha a teszthez használt pálcikákat az orrába dugnák, és ezzel károsítanák az agyát, ezért döntött az oltás mellett. Az oltás után aztán hazament, és megivott egy rekesz sört, amitől émelyegni kezdett. 

    Az orvos megpróbálta elmagyarázni a férfinak, hogy az émelygés a sörtől van, nem a vakcinától, és hogy az alkohollal nem tudja hatástalanítani az oltóanyagot, de a férfi nem hitt neki. 

    A doktor egy másik furcsa esetet is ismertetett. Az a páciense azt állította, hogy 

    van egy speciális amulettje, amely kimutatja a vírust az emberben, ezért tudja, hogy kiket kell elkerülni.

    Ezek arra utalnak, hogy nagyon sokan Romániában a „mesékben” hisznek –például abban, hogy a fokhagyma minden meggyógyít, hogy az alkohol és a dohányzás igazából nem is káros, vagy például hogy minden betegségre antibiotikumot kell szedni – vélte az orvos.

    (Via Transindex, Digi24)

  • Csak enyhe mellékhatásokat tapasztaltak a Pfizer vakcinájával kapcsolatban a mintegy háromezer beoltott 5–11 éves gyermekkel végzett klinikai kísérletben – számolt be a CNN.

    A márciusban megkezdett teszteket különböző intézetekben végezték, ezek alapján úgy döntöttek, hogy a felnőttek és a serdülők körében használt vakcinához képest harmadakkora dózis lesz a megfelelő adagolás a vizsgált korcsoportban.

    Emmanuel Walter Jr., a Duke Humánvakcina Intézet vezető orvosa szerint a mellékhatások enyhék voltak, láz, fájdalom, hidegrázás volt észlelhető.

    A szülők egy naplót kaptak, hogy feljegyezzék a tüneteket napi bontásban egy héten keresztül, miután megkapták a vakcina dózisait. […] A legtöbb esetben a mellékhatások elég enyhék voltak… és egy vagy két napon belül meg is szűntek

     – ismertette.

    Biztonsági aggályként felmerült a 12 év alattiak esetében a szívizomgyulladás és a szívburokgyulladás kockázata, amelyek fiatal felnőtteknél ritkán előfordultak. A kísérletek alkalmával a gyermekeknél nem fordult elő ilyen eset. Az esetleges gyanújelek, tünetek előfordulásakor megfelelő körültekintéssel jártak el.

    (via CNN)

  • Valaki a német diktátor nevével csinált egy uniós védettségi igazolványt, azt bizonyítva, hogy bármilyen névre ki tudja állítani a dokumentumot. A holland hatóságok nyomozást indítottak. 

  • Először regisztráltak koronavírus-fertőzöttet a csendes-óceáni Tongában, a hírt pénteken jelentette be a királyság miniszterelnöke.

    Sajtótájékoztatóján Pohiva Tuʻiʻonetoa egyúttal intette a lakosságot, készüljenek fel esetleges korlátozó intézkedésekre, valamint arra kért mindenkit, hogy oltassa be magát. Az Új-Zélandtól mintegy 2300 kilométerre északra található, több mint 100 ezres sziget tavaly, 

    a járvány kezdetekor lezárta határait, és mind ez idáig nem regisztráltak egyetlen fertőzöttet sem.

    A tájékoztatás szerint a fertőzött szerdán, az új-zélandi Christchurchből, repülőgéppel érkezett a szigetre, és a landolást követően elvégzett teszteredménye lett pozitív. A gép összes utasa karanténba került.

    Sajtóértesülések szerint a járaton idénymunkások és a tongai olimpiai csapat néhány, korábban Új-Zélandon ragadt tagja utazott. Az emberek heteken át várakoztak a hazatérésre, miután Új-Zélandon ismét fertőzöttekre bukkantak.

    Tongában az olthatónak minősülők körülbelül 48 százaléka vette fel eddig az oltás első adagját, 31 százalékuk pedig már mindkét dózist megkapta.

    Az új-zélandi egészségügyi minisztérium közleményben tudatta, hogy vizsgálják a tongai esetet, és kiemelték, hogy a fertőzött személy indulás előtti teszteredménye negatív volt.

    Christchurchből egy év után először csütörtökön jelentettek két új fertőzöttet, pénteken pedig két másik esetet is regisztráltak. A városban mindazonáltal nem vezettek be korlátozásokat, mert úgy ítélték meg, hogy kordában tudják tartani a járvány terjedését.

  • Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az utóbbi hónapokban számos alkalommal szólította fel a nyugati országokat arra, hogy a készleten lévő, fel nem használt vakcinákat adják át elmaradott országoknak. Most Afrikába lassacskán már érkeznek is a vakcinák,

    csakhogy fecskendőből nincs elég.

    Az UNICEF és a WHO afrikai szervezete úgy becsüli, hogy körülbelül 2,2 milliárd egyszer használatos fecskendőre lenne szükség Afrikában. 

    A jövő év elején a koronavírus elleni vakcinák elkezdenek majd özönleni Afrikába, de a fecskendők hiánya megbéníthatja az oltási kampányt

    – mondta Matshidiso Moeti, a WHO afrikai regionális igazgatója, aki szerint „drasztikus lépéseket” kell tenni hamarosan annak érdekében, hogy növeljék a fecskendőgyártást. 

    A WHO célként tűzte ki, hogy év végéig az afrikai országokban oltsák be a lakosság legalább 40 százalékát, de a fentiek fényében valószínűtlennek tűnik, hogy ezt a célt –néhány relatíve kisebb méretű államot leszámítva – el tudnák érni Afrikában. 

  • Romániában a Valea Călugăreascăi oltóponton olyan magánszemélyek is kaptak oltási igazolványt, akik fel sem keresték az említett egészségügyi egységet – adta hírül foter.ro. A rendőrség egy ideje már figyeli az igazolványokkal üzletelő asszisztenseket, végül lecsekkolták az „oltottak” telefonján a helymeghatározási adatokat, és kiderült, az igazolványon szereplő dátumon egyesek a város közelében sem jártak, de olyan is akadt, aki nem is tartózkodott az országban az igazolvány kiállításakor. 

    Az ügy egyik vádlottja egy rendőrnő, aki a megyei útlevélirodában dolgozik. 

    Romániában a térségben az egyik legsúlyosabb jelenleg a járványhelyzet. A koronavírus negyedik hulláma az átlagosan 29 százalékos átoltottságú Romániát drámaian érintette: az eszközhiány és az egészségügy túlterheltsége miatt Magyarország például a napokban 40 lélegeztetőgépet, továbbá 1650, noninvazív lélegeztetéshez szükséges maszkot, valamint 3000 doboz favipiravirt küldött 40 romániai kórházba.

  • A világon 245 497 587 koronavírus-fertőzöttet regisztráltak eddig hivatalosan a járvány alatt, a halálos áldozatok száma 4 980 012 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint péntek reggeli adatai szerint. Egy nappal korábban 244 996 373 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 4 971 538 volt.

    A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek. A hivatalos adatok szerint a koronavírusnak

    • továbbra is az Egyesült Államokban van a legtöbb fertőzöttje, 45 826 098 eddig a napig. A halálos áldozatok száma 743 358.
    • Indiában 34 231 809 fertőzöttet és 456 386 halálos áldozatot jegyeztek fel.
    • Brazíliában 21 781 436 fertőzöttről és 607 068 halálos áldozatról tudni.
    • Az Egyesült Királyságban 8 978 443 a fertőzöttek száma, és 140 628-an haltak meg a betegségben.
    • Oroszországban 8 260 045-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 230 786-ra emelkedett.
    • Törökországban 7 961 505 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma a hivatalos adatok szerint 69 998.
    • Franciaországban 7 248 285 fertőzöttet és 118 561 halálos áldozatot regisztráltak.
    • Argentínában 5 286 074 a fertőzöttek és 115 916 a halottak száma.
    • Spanyolországban 5 008 887 fertőzöttet és 87 322 halálos áldozatot regisztráltak.
    • Olaszországban 4 757 231 fertőzöttet tartanak nyilván, a halálos áldozatok száma 132 004.
    • Németországban 4 553 744 a fertőzöttek száma, 95 522 a halottaké.
    • Lengyelországban 2 998 891 fertőzöttet és 76 773 halálesetet tartanak nyilván.
    • Ukrajnában pedig 2 984 456 fertőzöttet és 70 475 halálesetet.

    Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.