Száztíz éve dobtak le először bombát repülőgépről

További Külföld cikkek

A címlapról ajánljuk

Az első alkalom, amikor fegyveres konfliktusban repülőgépről ledobott bombát használtak, 1911. november 1-én volt. Giulio Gavotti olasz származású pilóta ejtette ugyanis a török csapatokra gránátjait az olasz-török háborúban, a líbiai Taguira-oázisnál.

A Kitty Hawk-i repüléssel kezdődött minden

A 100 évvel ezelőtti bevetést megelőzte a Wright-fivérek úttörőnek számító 1903. december 17-i Kitty Hawk-i repülése. A testvérek korábbi kísérletei mind kudarcot vallottak, azonban ezen a téli napon négyszer próbálták ki a levegőben kezdetleges szerkezetüket.

Orville Wright első próbálkozása során 12 másodpercig tartotta a gépet a levegőben, 40 méter magasan. Wilbur Wright viszont 59 másodpercig bírta ki, ereszkedését pedig 284 méterről kezdte meg.

Légből kapott ötlet

Giulio Gavotti olasz hadnagy száz évvel ezelőtt az Olaszország és az Oszmán-Török Birodalom között zajló harcok során hajtotta végre Líbiában az első légitámadást – írja a BBC.

A fiatal Olaszország (1861-ben jött létre egységes nemzetállamként) úgy látta, hogy az Oszmán Birodalom az utolsókat rúgja, és mivel saját államuk létrehozása közben lemaradtak a kor vezető hatalmai mögött a gyarmatosításról, amely az 1870-es években kezdődött, ezért kerestek maguknak elfoglalható területet, és így esett választásuk Líbiára. Akkoriban az észak-afrikai ország még az Oszmán Birodalom egyik tartománya volt, amelyet a törökök igyekeztek megtartani, de erőfeszítésük hiábavaló volt.

Az olasz katona apjának írt levelében beszámolt tervéről:

ma úgy döntöttem, hogy megpróbálok a repülőgépből bombákat kidobni. Ez lesz az első alkalom, hogy ezt megpróbáljuk, és ha beválik, akkor nagyon fogok örülni, hogy én lehettem az első, aki ezt megtehette.”

A pilóta november 1-jén az osztrák gyártmányú Etrich Taube gépével 90 méteres magasságba emelkedett, ahonnan négy, darabja másfél kilogramm súlyú gránátot dobott a török hadtestre. Gavotti naplójában így emlékezett vissza:

Az ülés mellett elhelyeztem egy bőrtokot, ebbe tettem bele a bombákat. Kis, kerek bombák, egyenként körülbelül másfél kilót nyomhattak. A tokba hármat tettem, és egyet még a kabátom zsebébe.”

A sikernek ára van

Gavotti természetesen nagyon elégedett volt a tettével, rögtön jelentkezett is Caneva tábornoknál – számol be róla naplójában a hadnagy.

Azonban azt érdemes kiemelni, hogy vagy alig, vagy egyáltalán nem volt halálos áldozata a gránátdobásának.

Ezt követően hamar megkezdődtek a légi bombázások, ugyanis három évvel később az első világháború idején már léghajókból bombázták Antwerpent. Ezzel pedig elindult a háborús támadásoknak egy olyan új szakasza, amelynek később áldozatául esett Drezda és Hirosima is. Gavotti pedig aligha számított ilyen szörnyűségekre.

Jól tennék, ha elolvasnák ezt a könyvet, és elgondolkodnának Drezda sorsán, ahol is 135,000 ember halt meg egy hagyományos fegyverekkel végrehajtott légitámadás következtében”

– írja Kurt Vonnegut Az ötös számú vágóhíd című regényében.

(Borítókép: Giulio Gavotti Líbiában 1911-ben. Fotó: Touring Club Italiano / Marka / Universal Images Group / Getty Images)