Koronavírus adatok

2021. nov. 26.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Stefánia
3 °C
8 °C

Polgárháború és szétesés veszélye fenyegeti Bosznia-Hercegovinát

2021.11.02. 13:46

Bosznia-Hercegovinát hosszú távon egy polgárháború és a szétesés veszélye fenyegeti, mivel a szerb szeparatisták saját hadsereget próbálnak létrehozni – ez áll abban a riportban, amelyet Christian Schmidt, a nemzetközi közösség boszniai főképviselője juttatott el az ENSZ-hez pénteken. 

The Guardian szerint Schmidt azt írta: „nagyon is valós” annak a veszélye, hogy ismét konfliktus tör ki az országban, ha a szerb szeparatisták létrehozzák a saját hadseregüket. Ezáltal az ország hadereje kettészakadna, és több nemzetközi békefenntartóra lenne szükség ahhoz, hogy megállítsanak egy újabb háborút.

Bosznia a délszláv háború utáni korszak legnagyobb fenyegetésével néz szembe – írta Schmidt.

A boszniai szerbek vezetője, Milorad Dodik ugyanis azzal fenyegetőzik, hogy minden közös intézményből kivonulnak. Ez a hadsereget is érintené és ehelyett egy saját szerb erőt hoznának létre. 

Október 14-én Dodik már egyenesen azt mondta, hogy körbe fogják venni a laktanyákat és arra fognak kényszeríteni minden bosnyák katonák, hogy hagyja el a Boszniai Szerb Köztársaság területét. Ha a Nyugat katonailag beavatkozik, akkor ők is segítségül fogják hívni a „barátaikat” – figyelmeztetett, vélhetően Szerbiára és Oroszországra utalva ezzel. A szerb rendőrség októberben már a Jahorina-hegy környékén „terrorellenes” hadgyakorlatokat hajtott végre.  

Ez már szinte azzal ér fel, mintha elszakadtak volna anélkül, hogy kijelentették

– írta jelentésében Christian Schmidt.

Szerinte Dodik cselekedetei veszélyeztetik békét és stabilitást és semmissé tehetik az 1995-ös békeszerződés eredményeit. „Ha (a nemzetközi közösség részéről) nem érkezik válasz  a jelenlegi helyzetre, akkor a Daytoni Békeszerződés veszélybe kerülhet, a Boszniában kialakult instabilitás pedig az egész régióra befolyással lehet. Nagyon is valós a további megosztottság és konfliktus veszéyle – fogalmazott Schmidt. 

Jelenleg az Európai Tanács felügyelete alatt működő uniós nemzetközi haderő (EUFOR) körülbelül 700 békefenntartóval van jelen az országban és a NATO-nak is van egy központja Szarajevóban. Azonban mind az EUFOR, mind a NATO mandátumát ezen a héten kell meghosszabbítania az ENSZ biztonsági tanácsának,

és Oroszország nemrég kilátásba helyezte, hogy megvétózza ezt. 

Az oroszok azt szeretnék, hogy a nemzetközi közösség főképviselőjének felhatalmazását szüntessék meg. „Arra gyanakszom, hogy az oroszok azért szeretnék elvenni a főképviselői hivatal felhatalmazását, hogy ne érkezhessenek be onnan jelentések a biztonsági tanácshoz” – mondta egy, az erről folyó tárgyalásokhoz közel álló forrás a The Guardiannek. 

A portál szerint még ha az EUFOR mandátumát meg is hosszabbítják, nem valószínű, hogy az EU a mostaninál több békefenntartót küldene Boszniába. Azt is megjegyezték, hogy

néhány EU-s tagállam – közülük is leginkább Magyarország – támogatják

Milorad Dodik törekvéseit. 

Jasmin Mujanovic bosnyák politológus szerint elképzelhető, hogy Dodik a nemzetközi közösség tétlenségére, késlekedésére appellálva megkockáztatja a konfliktus kirobbantását. Egy másik elemző, Alida Vracic arra hívta fel a figyelmet, hogy a boszniai belpolitikai problémák – a sok áldozatot követelő koronavírus-járvány, a korrupció, a szegénység, környezetszennyezés és a reformok hiánya – ugyancsak Dodik malmára hajthatja a vizet.