Éppen ma egy éve, hogy hatalmába kerítette az éjjeli terror Bécset

Sebastian Kurz volt kancellár az ORF-nek adott tavalyi interjújában kiemelte, hogy a terrorcselekményt nagyon szakszerű tervezték meg. A merénylők alaposan fel voltak fegyverkezve, fő célpontnak pedig a bécsi központi zsinagógát választották, amely alapján – mondta Kurz – 

Hangsúlyozta egyúttal, hogy a történtek nem a keresztények és a muszlimok vagy Ausztria és a migránsok összeütközéséről szólnak.

A vallás és a származás nem indokolhatja a gyűlöletet. Az ellenség az iszlamista szélsőségesség, nem a muszlimok. Nem hagyjuk, hogy a terroristák megfélemlítsenek minket, nem engedünk teret ennek a gyűlöletnek

– hangoztatta a kancellár.

Nina Bussek, az osztrák főügyészi hivatal szóvivője szerint három embert azzal gyanúsítanak, hogy 

míg a másik négyet azzal, hogy a támadás végrehajtására buzdította.

Összefüggésbe hozhatók az Iszlám Állammal, és terroristahálózatokkal állnak kapcsolatban

– folytatta Nina Bussek, hozzátéve, hogy további 21 ember ellen indult vizsgálat.

A terrorhullám évei Európában

Az elmúlt évek nagyon sok tragédiát hoztak, amelyek között ott volt a 2015-ös bataclani vérfürdő Párizsban és más, ugyancsak az Iszlám Állam terroristahálózatához köthető esemény. Ezek közül kiemeltünk néhányat korábban megjelent cikkeinkből.

• 2015. november 13-a az egyik legsötétebb nap a modern kori francia történelemben. Egy összehangolt – robbantásos és lőfegyveres – terrortámadás-sorozatban százharminc embert öltek meg iszlamista merénylők Párizsban, az éppen a francia–német barátságos futballmérkőzésnek otthont adó Stade de France stadiont, több belvárosi éttermet, valamint a Bataclan színház- és koncerttermet célba véve.

• 2016. december 19-én Berlinben egy pakisztáni menekült ellopott egy lengyel rendszámú kamiont, miután megölte a sofőrjét, és a teherautóval belehajtott a karácsonyi vásárban sétáló tömegbe. Tizenkét ember életét vesztette, 48-an súlyosan megsérültek. A tettest menekülés közben fogták el.
• 2016-ban több mint nyolcvan embert ölt meg a július 14-i nemzeti ünnepi felvonuláson a tunéziai származású Mohamed Lahouaiej-Bouhlel, aki egy lopott teherautóval az ünneplők közé hajtott a nizzai tengerparti sétányon. A gázolásban 206-an megsérültek. Az Iszlám Állam ezt a támadást is magára vállalta, a rendőrség a helyszínen végzett a támadóval.

• 2020. október 16-án lefejeztek egy – szintén a Mohamed-karikatúrákkal összefüggésben –, a szólásszabadságot hirdető történelemtanárt Párizs egyik külvárosában. Az elkövetőt, a csecsen származású Abdoullakh Anzorovot – aki a nyílt utcán, késsel támadt a tanárra – agyonlőtte a rendőrség. Paty megölése felidézte a franciákban a Charlie Hebdo hetilapnál 2015 januárjában végrehajtott merényletet. Emmanuel Macron elnök kemény fellépést ígért.
• 2020. október 29-én három ember halt meg egy késeléses terrortámadásban, amelyet a nizzai Notre Dame-székesegyháznál követett el a tunéziai Brahim Aouissaoui. Egyik áldozatát ő is csaknem lefejezte. 

A terrorizmus nem fogja megosztani Ausztriát

 Az egy éve Bécsben történt merénylet nem tudott éket verni Ausztria lakosai közé – mondta kedden Alexander Schallenberg osztrák kancellár egy megemlékezésen az osztrák fővárosban található Szent Rupert templomban (Ruprechtskirche).

Az Iszlám Állam terrorszervezet egyik hívének tette nem vezethet társadalmi csoportok, vagy egy bizonyos vallást követők kiközösítéséhez. A terrorizmus nem fog megosztani bennünket. Nem engedhetjük, hogy a terrorizmus aláássa szabad társadalmunk alapjait

– hangsúlyozta az osztrák kancellár Bécs legrégebbi templomában összegyűlt vendégek előtt, akik között ott volt Alexander Van der Bellen államfő is.

Michael Ludwig bécsi polgármester az óvárosi Desider-Friedmann-téren tartott korábbi megemlékezésen arról beszélt, hogy az osztrák fővárost „nem fogja térdre kényszeríteni a gyáva terrorizmus, vagy olyan személyek, akik azt hiszik, hogy veszélyeztethetik demokratikus elveinket”.

(Borítókép: Rendőrök az utcán Bécsben 2020. november 2-án. Fotó: Michael Gruber / Getty Images)