Koronavírus adatok

2021. dec. 06.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Miklós
1 °C
4 °C

Az erdélyi magyarok tíz százaléka tekinti hazájának Romániát

2021.11.10. 18:14

Egy közvélemény-kutatás szerdán ismertetett eredményei szerint az erdélyi magyaroknak csupán tíz százaléka tekinti hazájának és öt százaléka szülőföldjének Romániát; a megkérdezettek elsősorban Erdélyt vagy annak valamely kisebb tájegységét nevezték meg hazájukként és szülőföldjükként.

Az 1218 fős minta alapján készített reprezentatív felmérés eredményét a Bálványos Intézet és a Transylvania Inquiry közvélemény-kutató képviselői, Toró Tibor és Kiss Tamás ismertette szerdán kolozsvári sajtótájékoztatójukon. A kérdőíves vizsgálat célja a romániai magyarok identitásstruktúrájának és nemzetkoncepciójának, valamint Magyarországgal való viszonyának vizsgálata volt.

A közvélemény-kutatásban megkérdezettek túlnyomó többsége,

  • 89 százaléka szerint az erdélyi magyarok részét képezik a magyar nemzetnek; 
  • 56 százalékuk vélekedett csak úgy, hogy a romániai magyarok részét képezik a román nemzetnek.

A romániai magyarok elsősorban Erdélyt tekintik hazájuknak (47 százalék) és szülőföldjüknek (43 százalék). Ennél kisebb területi egység (Székelyföld, Partium, Bánság, az adott település) szerepelt a hazára adott válaszok 37, a szülőföldre adott válaszok 48 százalékában. Romániát a megkérdezettek tíz százaléka tekintette hazájának és öt százaléka szülőföldjének. 

Magyarország vagy a Kárpát-medence említése a válaszokban elenyésző. 

A kutatók megállapították, hogy az elmúlt évtizedben egyre csökkent azok aránya, akik Romániát tekintik hazájuknak, szülőföldjüknek, és egyértelműen nőtt azoké, akik az Erdélynél kisebb régiókat jelölték meg.

A kutatók az elmúlt évek szimbolikus konfliktusainak tulajdonították, hogy 66-ról 73 százalékra növekedett azok aránya, akik pozitív kötődést éreznek a székely zászlóhoz. A román és a magyar zászlóhoz kapcsolódó attitűdök alig változtak.

A nemzeti identitással kapcsolatos legfontosabb változás a nemzethez tartozás kritériumaiban következett be. A felmérés a megkérdezettek konszenzusát mutatta abban, hogy a magyar nemzettagságot meghatározó legfontosabb kritériumok a következők:

  • az illető önmagát magyarnak tartsa (98 százalék),
  • ismerje a magyar nyelvet (96 százalék)
  • és magyar származású legyen.

A magyar állampolgárság eddig nem tartozott a nemzettagságot meghatározó elemek közé. 2016-ban a megkérdezettek mindössze 26 százaléka gondolta azt, hogy ahhoz, hogy valaki igazi magyar legyen, magyar állampolgárnak is kell lennie. Ez az arány 2021-re a duplájára, 52 százalékra módosult. Ez azt jelenti, hogy 

többségbe kerültek azok, akik a magyar állampolgárságot az identitást meghatározó fontos elemnek gondolják.

A megkérdezettek több mint fele, 53 százaléka mondta azt, hogy nagyon büszke, negyven százaléka pedig, hogy büszke a magyarságára. Azok aránya, akik nem büszkék identitásukra, elenyésző, mindössze négy százalék volt.