16:00, December 01. ÉLŐ
Horvátország 0
Belgium 0
Ahmad bin Ali Stadion F csoport
16:00, December 01. ÉLŐ
Kanada 1
Marokkó 2
al-Tumama Stadion F csoport
20:00, December 01.
Japán 0
Spanyolország 0
Kalifa Nemzetközi Stadion E csoport
20:00, December 01.
Costa Rica 0
Németország 0

Jól tették a svédek, hogy nem vezettek be korlátozásokat?

K EPA20200422386
2021.11.15. 14:51
Svédország kezdettől fogva másképp kezelte a koronavírus-járványt, mint a világ nagy része. A skandináv országban nem volt komolyabb korlátozás, lezárások nélkül próbálták átvészelni a legnehezebb időszakokat. Ezt a stratégiát a kezdetektől fogva nagyon sokan kétkedéssel fogadták, ezért az alábbiakban megpróbáljuk elemezni az eredményét és annak okait.

Pusztán a számok alapján úgy tűnik, hogy sikerről beszélhetünk: Svédországban a Covid által okozott halálesetek aránya alacsonyabb az európai átlagnál: míg Svédországban 1500, addig az európai átlag 1800 per millió lakos. A járvány idején megfigyelt utolsó „békeévhez” viszonyított extra mortalitás alapján 31 európai ország közül Svédország a 21. helyet foglalja el. Svédországban a fertőzöttek aránya nagyjából 75 / 1 millió lakos, ami szintén jóval alacsonyabb az európai átlagnál. A teljes lezárás elutasításának leginkább nyilvánvaló hozadéka az is, hogy a svéd gazdaság kevesebbet szenvedett a Covid-járvány következtében, mint az európai vagy a világátlag. 

Ha a svéd koronavírus-halálozási adatokat hasonlítjuk össze, azok jelentősen jobbak, mint például Nagy-Britannia, Olaszország vagy Belgium esetében, vagyis három olyan európai ország viszonylatában, amelyek szigorú korlátozásokat vezettek be viszonylag korán. Ha az extra mortalitást nézzük, vagyis a tavaly március óta bármilyen okból bekövetkezett halálesetek számát hasonlítjuk össze az előző évivel, Svédország akkor is büszke lehet. A skandináv államban ötszázalékos az emelkedés, szemben például Nagy-Britannia, Spanyolország vagy Olaszország 10 százaléknál is nagyobb növekedésével. Jelen ismereteink szerint ez a legjobb mutató a járvány hatásának kifejezésére, mivel ez nem függ a tesztelés gyakoriságától a különböző országokban. Svédország jelenleg is jobban áll, mint legtöbb európai társa. A skandináv országban jelenleg nagyjából 75-re tehető az egymillió lakosra eső fertőzések a száma, szemben az Európai Unió 350 fertőzött egymillió lakosra vonatkoztatott arányával. 

Itt jön azonban a csavar a történetben.

Svédország ugyan jobban teljesít az európai átlagnál, ha azonban Skandináviához viszonyítjuk, akkor lényegesen kedvezőtlenebb lefolyást mutatnak a svéd adatok. Norvégiában és Finnországban egymillió lakosra nézve 200 halálesetet regisztráltak, míg Dániában nagyjából négyszázat, szemben a svéd 1500 halálesettel, egymillió lakosra nézve. Ezekben az országokban szigorú központi korlátozó intézkedések voltak érvényben a járvány legnehezebb napjaiban. Ennél is meglepőbb a helyzet, ha a járvány előtti időszakhoz viszonyított extra halálozást vizsgáljuk. Finnországban mindössze 1 százalék volt a növekedés, míg Norvégiában és Dániában kevesebben haltak meg a járvány alatt, mint előtte.

Dr. Raghib Ali, a Cambridge-i Egyetem járványügyi szakértője szerint így hát nem meglepő a következtetés, miszerint az, hogy Svédország jó taktikát választott-e, attól függ, hogy mivel hasonlítjuk össze. Ha skandináv szomszédaival, akkor természetesen kiábrándítóak a számok. Ha azonban Európa többi részével, akkor Svédország egyértelműen jobban teljesített az átlagnál.

DE MI LEHET A MAGYARÁZAT? 

A Cambridge-i Egyetem járványügyi szakértője szerint pofonegyszerű az ok. Svédországban ugyan nem volt központilag elrendelt és betartatott lezárás, de ajánlás szintjén mindez létezett. Ezzel szemben például Nagy-Britanniában és Olaszországban határozott, kormányzati szinten elrendelt és kikényszerített korlátozó intézkedések voltak érvényben, viszont ezek ellen a lakosság fellázadt, sokszor tömegtüntetések formájában is. Az ideális megoldás tehát kettős lehet. Egyrészt a központosított és erőszakkal kikényszerített intézkedések akár ellenkezést is szülhetnek, míg a lakosság partnerként kezelése, a megfelelő információszolgáltatás célravezetőbb lehet. Az persze, hogy mindez működött Svédországban, nem feltétlenül jelenti azt, hogy máshol is működne.

(Borítókép:  A tavaszi napsütést élvezik az emberek a stockholmi Királyi Drámai Színház lépcsőin a koronavírus-járvány idején, 2020. április 22-én.  Fotó:  MTI / EPA / TT Hírügynökség / Janerik Henriksson)



  • Hírek
  • Hírek