16:00, December 06.
Marokkó 1
Spanyolország 0
Education City Stadion Nyolcaddöntő
20:00, December 06. ÉLŐ
Portugália 2
Svájc 0

Aljakszandr Lukasenka lépéskényszerbe hozta az Európai Uniót

GettyImages-1236580229
2021.11.18. 12:48
Nemzetközivé terebélyesedő feszültségek forrásává vált a lengyel–belarusz határon kirobbant migránsválság. Németország és az Európai Unió, illetve Oroszország is érdekelt a konfliktusos ügy rendezésében. Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója szerint a nyugati szankciókkal sújtott Belarusz érdeke a tárgyalások kikényszerítése, míg az Európai Uniónak az, hogy a politikai megoldás ne járjon arcvesztéssel.

A Lengyelországot és Belaruszt érintő migrációs útvonal korábban is létezett, de igazán a nyáron vált aktívvá, feszültséget okozva a két ország között.

„A belarusz hatóságok év elején számos esetről számoltak be, amikor migránsok kisebb-nagyobb csoportjai megpróbáltak illegálisan átlépni az Európai Unió területére, a belarusz határőrök azonban feltartóztatták őket” – mutatott rá Kosztur András az Indexnek.

Tavasszal, ahogy ismét mérgesedni kezdett a belarusz vezetés viszonya szomszédaival, különösen a Prataszevics-ügy után, a belaruszok nyíltan kijelentették, hogy amennyiben az Európai Unió szankciókkal sújtja Belaruszt, úgy nem fogja megvédeni a határaikat.

A migránsok ezt, mondhatni, nyílt felhívásnak vették, főképp azokban az országokban, ahonnan vízum nélkül el lehet jutni Minszkbe, hiszen uniós oldalról jóval lazább volt a határ őrizete

– mondta a XXI. Század Intézet vezető kutatója.

Hétfőn a lengyel határnál kialakult válságról egyeztetett telefonon Angela Merkel leköszönő német kancellár és Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök. Kosztur András szerint maga a tárgyalás ténye is fontos a belarusz elnök számára, mert rendszere legitimációjának első lépéseként is értelmezhető.

Bár részletek nem derültek ki a tárgyalásról, a XXI. Század Intézet vezető kutatója úgy véli, Lukasenka közlései alapján a válság közeli megoldása tűnik valószínűnek.

A belarusz elnök arra is utalt, hogy jelenleg az Európai Unió térfelén pattog a labda, ő kész engedni, ha Nyugatról sem feszítik tovább a húrt, például újabb szankciókkal

– tette hozzá a kutató.

A belarusz elnök elérte a célját?

Szerdán belarusz elnöki hivatal közölte: Aljakszandr Lukasenka megegyezett Angela Merkellel arról, hogy belarusz tisztségviselők tárgyaljanak az Európai Unióval a belarusz–lengyel határon kialakult válság megoldásáról. A megállapodás híre előtt Angela Merkel két napon belül másodszor beszélt telefonon a belarusz elnökkel.

Az orosz és a belarusz sajtó a határon kialakult válság humanitárius oldalát hangsúlyozza folyamatosan, hasonlóan ahhoz, ahogy a nyugati sajtó tette 2015-ben az Európát sújtó migráció tetőpontján.

A nyugati hozzáállásban a mára tipikussá vált kettős mérce figyelhető meg. Ezúttal már a BBC és a CNN riporterei is következetesen a migráns szót használják a lengyel határon várakozókra. Nem hinném, hogy a migrációban rejlő veszélyek hirtelen felismeréséről lenne szó nyugati részről, sokkal inkább arról, hogy a belarusz határon történtek beilleszthetők a mainstream sajtó hidegháborús narratívájába, így mondhatni, „ez más”, mint például a magyar határon 2015-ben történtek

– fejtette ki Kosztur András. Hozzátette: orosz, belarusz részről a médiában nyilvánvalóan ennek a kettős mércének a kifigurázása zajlik, gyakorlatilag saját, pár évvel ezelőtti retorikájukkal szembesítik a nyugati sajtótermékeket, miközben arra is emlékeztetnek, hogy jórészt a nyugati államok felelősek a közel-keleti országokban uralkodó állapotokért is.

A kutató szerint a belarusz közvélemény álláspontjáról nehéz lenne hiteles képet alkotni, de a hatóságok azt állítják, körültekintően gondoskodnak a migránsok étkeztetéséről, adott esetben orvosi ellátásáról, és ezekről rendszeresen fotó- és videoriportokban számolnak be.

Kosztur András kiemelte: a lengyel–belarusz határon kialakult helyzet jelenlegi nehéz kezelhetősége abból fakad, hogy váratlan volt a migráció növekedésének mértéke.

A jelenleg a határon várakozók száma azonban ahhoz közeli, ahány illegális határátlépőt a magyar hatóságok az idei évben hetente megállítani kényszerülnek a határokon. A nyomás tehát a déli migrációs útvonalakon továbbra is nagyobb, és vélhetően növekedni is fog. A belarusz útvonalon a megfelelő határvédelmi rendszerek kiépülése esetén viszont a probléma teljes mértékben kezelhetővé válhat, a Belarusszal történő megállapodás és így belarusz részről a határőrizet szigorítása esetén pedig ismét alacsony intenzitásúvá válhat ez az útvonal

– magyarázta a XXI. Század Intézet vezető kutatója az Indexnek.

Arról, hogy mi a politikai érdeke Belarusznak, Lengyelországnak és Németországnak jelen pillanatban, és milyen szerepe van Oroszországnak a kialakult helyzetben, Kosztur András elmondta:

  • Belarusz elsődleges érdeke a tárgyalások kikényszerítése volt. A Merkel–Lukasenka-kapcsolatfelvétel azt jelzi, hogy ezen a vonalon sikerült eredményeket elérni.
  • Lengyelország és a balti államok érdeke az volt, hogy egyfajta európai, illetve nyugati szolidaritást teremtsenek maguk mellett, ami eddig sikerült is.
  • Németország, illetve az Európai Unió számára most az lehet a kihívás, hogy úgy oldják fel a helyzetet, hogy az ne járjon politikai arcvesztéssel, viszont elkerüljék a helyzet további eszkalálódását.
  • Oroszország jelen helyzetben támogatja Belaruszt, hiszen a moszkvai politika is nyíltan deklarálta már, hogy a jövőben határozottabban fog fellépni a nyugati szankciós politikával szemben, adott esetben akár aszimmetrikus módon.

„Mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy Lukasenka nem blöfföl, és mivel egy fontos tranzitországról van szó, ez jelenleg – tekintettel a világgazdaság és világkereskedelem egyébként is sok szempontból válságos állapotára – kockázatokat rejt magában. Másrészt viszont az Európai Unió nem tehet nyílt engedményeket egy zsaroló akciót követően, hiszen azzal saját gyengeségéről tenne tanúbizonyságot. Ezt a dilemmát vélhetően óvatos diplomáciai manőverek sorával lehet majd csak megoldani” – fogalmazott a XXI. Század Intézet vezető kutatója.

A kérdésre, hogy mekkora kárt jelentenek Aljakszandr Lukasenka belarusz elnöknek az eddigi és a kilátásba helyezett uniós szankciók, Kosztur András kifejtette: az eddigi Belarusz elleni szankciók több ágazatot is rosszul érintettek, az ország felett a légi forgalom is jelentősen csökkent – többek között ezzel indokolták egyébként, hogy sűrítették a Közel-Kelet felől induló járatokat.

Ugyanakkor az Oroszországgal vagy Kínával való gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzése révén ezek a veszteségek idővel kompenzálhatók – tette hozzá a kutató.

Szerinte a további szankciók az Európai Uniónak is komoly károkat okozhatnak, eredményük pedig kétséges, ahogy az Oroszország elleni szankciók sem döntötték meg a Putyin-rendszert, viszont erősítették a kapcsolatát Kínával.

A Belarusz elleni mind szigorúbb fellépés is ahhoz vezethet, hogy Oroszország és Belarusz kapcsolata egyre szorosabbá válik

– mondta Kosztur András.

Ez utóbbira utal, hogy az elmúlt időszakban aláírásra kerültek a két ország gazdasági integrációjáról és közös katonai doktrínájáról szóló dokumentumok, így a kilencvenes évek óta létező orosz–belarusz szövetségi állam valódi tartalommal való megtöltésében jelentős előrelépés történt.

(Borítókép: A lengyel–belarusz határon kirobbant migránsválság Fehéroroszországban 2021. november 15-én. Fotó: Stringer / Anadolu Agency / Getty Images)



  • Hírek
  • Hírek