Koronavírus adatok

2021. nov. 26.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Stefánia
2 °C
9 °C

Nők fogtak össze, hogy puszta kézzel mentsék az erdőket

shutterstock 1781815736
2021.11.22. 06:49
A borneói Kinabatangan folyó mentén élő nők egy csoportja elhatározta, hogy megmenti a mindent eltakarító ipar miatt háttérbe szoruló természeti sokszínűséget. Mivel az erdőket az elmúlt évtizedekben fokozatosan pusztította az esztelen erdőirtás, ezzel együtt az állatok élőhelye is folyamatosan szűkül, a vadon élő példányok száma pedig vészesen fogy.

Újraerdősítő erők

A nők, akik összefogtak, azon munkálkodnak, hogy a Malajziában élő állatok számára újra biztosítsák eredeti környezetüket, ugyanis a terület az olajpálma-ültetvények folyamatos terjeszkedése miatt katasztrofális mértékű erdőirtásnak esett áldozatul.

Malajziában 2021 januárja és júniusa között megközelítőleg kétmillió tonna pálmaolajat állítottak elő, amivel az ország a világ második legnagyobb pálmaolaj-exportőre. Az ipar expanziója természetesen nemcsak erdőirtáshoz vezetett, hanem ennek nyomán felaprózódtak az erdők is, ami pedig azt jelentette, hogy a vadon élő állatok – különleges törpeelefántok és orángutánok – egyre kisebb területre szorultak vissza.

Az elszánt nők pedig úgy döntöttek, hogy megpróbálják a letarolt területeket újra őshonos fákkal beültetni.

Muszáj segítenünk az élővilág helyreállításában, mert a megmaradt területek túl kicsinek bizonyulnak ahhoz, hogy a vadon élő állatok számára biztonságos élőhelyet és elegendő táplálékot nyújtsanak

mondta az Al Jazeerának Mariana Singgong, a két erdővédő csoport egyik vezetője.

Az újraerdősítési program 2008-ban indult a HUTAN, egy lokális vad- és erdővédelmi civil szervezet keretében. Az elmúlt években nők – bármilyen hihetetlen – 101 hektárnyi őserdőt ültettek el, és viselték gondját,

ugyanis a program céljai közé nem csupán a fák letelepítése tartozik, hanem a facsemeték túlélésének biztosítása is.

A női csoportok idejének nagy részét tehát az erdővédelem teszi ki, és komoly elköteleződésüket az ügy iránt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy az elültetett fák 80 százalékát életben tartották.

A férfiak nagyon jók bizonyos munkákban, mint például a fák ültetésében, azonban amikor megkérjük őket, hogy jöjjenek vissza újra és újra ugyanarra a területet, már nem tudnak ugyanolyan figyelmet szentelni egy-egy palántára, mint a nők. Hosszú távon a nők sokkal jobban gondját viselik ezeknek a fáknak

– magyarázta Marc Ancrenaz, a HUTAN alapítója.

Sajnos az idei munkálatokkal megcsúsztak, elsősorban a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások eredményeként. Amikor a csoport tagjai végül visszatérhettek az erdőkbe, megdöbbentek a látványtól:

Azt láttuk, hogy sok fával komoly gondok vannak, némelyik el is pusztult

– hangoztatta Norinah Braim, a másik erdőtelepítési csapat vezetője. Az év elején a nők még 5000 fa elültetését tervezték, azonban eddig csak 1770 darab került földbe. Ugyanakkor hozzátette, hogy nem csüggednek, és bízik abban, hogy év végéig sikerülni fog a kitűzött cél elérése, de tisztában van vele, hogy ezért keményen kell dolgozni.

Természetvédelem máshol is

Az erdőpusztítás, az ipari fakitermelés erősen hozzájárul az éghajlatváltozáshoz – írja az African Wildlife Foundation.

A helyi közösségek igyekeznek támogatni a környezetvédelmet különböző projektek segítségével. Például Zambiában a faszéntermelés és a mezőgazdaság terjeszkedés nyomán bekövetkezett erdőpusztulás ellensúlyozására a Lupani Közösségi Iskola diákjai 1500 őshonos facsemete számára építettek egy üvegházat.

De civil csoportok is dolgoznak bizonyos mikrozónák újraerdősítésén vagy éppen valamilyen károsanyag-kibocsátás csökkentésén Kongóban és Tanzániában. Fontos dolog, hogy a közösségi fellépések olyan eredményeket hoznak, amelyekkel tényleg megvalósítható az ökoszisztéma helyreállítása és védelme.

(Borítókép: Borneói esőerdő. Fotó:  Shutterstock)