Koronavírus adatok

2022. jan. 25.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Vanda, Paula
-3 °C
5 °C

Európával fizettetné meg a menekültválság árát Lukasenka

2021-11-23T131055Z 4247259 RC270R9V665R RTRMADP 3 EUROPE-MIGRANT
2021.11.27. 21:14
Továbbra sem csitul a menekültválság Belarusz és az Európai Unió között: a belarusz határsávban sátrat vert emberek helyzete az éjszakai fagyok és a havazás beálltával egyre rosszabbra fordul, és mindennapossá válnak az összetűzések a lengyel határőrökkel. A belarusz vezető, Aljakszandr Lukasenka az Európai Unióra hárítaná a menekültekkel kapcsolatos költségeket, de Brüsszel hetek óta képtelen döntést hozni a Minszk elleni újabb szankciók ügyében. A kiszivárgott tervek szerint az európai korlátozások elsősorban belarusz állami vállalatokat és a helyi utazási irodákat érinthetik, valószínűleg szerdán jöhet az erről szóló döntés.

Annak ellenére, hogy a nemzetközi sajtó kezdi elveszíteni az érdeklődését a téma iránt, csak a csütörtöki nap folyamán 375 átjutási kísérlet történt a lengyel-belarusz határon. Közel kétszáz menekült csütörtök estére áttörte a határkerítést, de a lengyel határrendészet végül visszakísérte őket a határ belarusz oldalára.

Jöhet a lengyel és litván határzár? 

Az európai adatok szerint jelenleg 

még mindig megközelítőleg 15 ezer menekült lehet Belaruszban,

bár a helyi hatóságok számai ennél kevesebb, 8-9 ezer emberről tesznek említést. A migrációs helyzet az országban teljesen váratlanul, ez év júniusától változott meg: a főleg a közel-keleti térségből érkező járatok száma az ötszörösére nőtt, a beutazást és a vízumigénylést pedig jelentősen egyszerűsítették. Mindez egybeesett a 2021 májusában Belarusz felett átrepülő és mondvacsinált indokokkal földre kényszerített Ryanair járat ügyével, és az arra válaszul bevezetett európai szankciókkal. Ezek után joggal merült fel az európai döntéshozókban, hogy Minszk szándékosan használja fel a rossz helyzetben lévő, mindenre elszánt embereket a politikai céljai eléréséhez.

A hetek óta a határsávban tartózkodó több ezer menekült elszántsága napról napra nő - az emberek éheznek, az éjszakai fagyok és a havazás pedig eddig már legalább tizenegy emberéletet követelt.

 Ilyen viszonyok mellett folyamatosak az összetűzések a határon: a menekültek nagyobb csoportokba szerveződve megpróbálnak áttörni a kerítésen és kövekkel dobálják meg a lengyel vagy litván határőröket, akik vízágyúk bevetésével védekeznek.

Ilyen helyzetben

Lengyelország után újabban Litvánia is bejelentette, hogy amennyiben tovább romlik a szituáció, átmenetileg teljesen lezárhatják a határokat Belarusszal.

Minszk másik szomszédja, Ukrajna is ebbe az irányba halad: Kijev a héten döntött az ukrán-belarusz határ megerősítéséről, 8500 katona és rendőr segítségével - hogy megakadályozzák az illegális bejutási kísérleteket az ország területére.

Fizesse meg az EU

Aljakszandr Lukasenka hivatalos narratívája szerint a kialakult helyzetért az Európai Unió felelős, amely a jobb életről szóló ígéretekkel tette vonzóvá az európai térséget a szegénységben élő emberek számára.

Korábban is azt mondtam, hogy nem fogjuk őket [a migránsokat] feltartóztatni a határon, mert nem hozzám, hanem hozzátok mennek

- mondta Lukasenka a BBC riporterének adott exkluzív, november végi interjújában. A közel fél órás interjút érdemes megnézni önmagában is, mert bámulatos betekintést ad a Belaruszt több mint 27 éve vezető politikus gondolataiba és érveléseibe.

 Ebből a logikából következik az is, hogy Lukasenka szerint a Belaruszba érkező bevándorlók humanitárius és repatriációs költségeit nem másnak, mint Brüsszelnek kellene megfizetni. Az Európai Unió egy múlt heti döntés értelmében így is 700 ezer eurót jelölt ki a Belaruszban lévő menekültek humanitárius segítségére. Ebből kétszázezret a Vöröskereszt helyi fiókszervezete kapja, a maradék félmillió eurót pedig különböző civil szervezetek között osztanak szét. Minszk szerint ugyanakkor ez még önmagában kevés, és az EU-nak fizetnie kellene a menekülteket a kiindulási országba visszaszállító repülőjáratokért is.

A legtöbb menekült Irakból, Szíriából, Afganisztánból és Törökországból érkezett az elmúlt hónapokban Belaruszba.

 Az említett országok közül eddig Irak maga döntött a belarusz “mentőakcióról”, amelynek keretében az Iraqi Airways péntekig több mint 600 embert szállított haza. A döntésben minden bizonnyal az európai partnerei is segítették az iraki hatóságokat.

Út a nyugati legitimáció felé

Lukasenka azonban részben már megkapta azt, amire szüksége volt, és kihozta a maximumot a mesterségesen kialakított migrációs helyzetből. A tavalyi, elcsalt, belarusz választások után nem volt olyan európai ország, amely elnöknek ismerte volna el Lukasenkát, miközben a politikai ellenfele, Szvjatlana Cihanouszkaja végigturnézta a kontinenst európai vezetőkkel találkozva. 

Így Lukasenka egyik fő célja volt, hogy kikényszerítse Európától a saját legitimizálását, és tárgyalóasztalhoz ültesse a nyugati országokat. Az ehhez vezető eszköz - háborús feszültségkeltés, vagy a közel-keleti menekültek felhasználása - nem számított.

A menekültválság kiprovokálásával Lukasenka jól láthatóan az Európai Unió egyik gyenge pontjára tapintott rá,

és bár hónapok kellettek hozzá, de végül megkapta, amit akart: az elmúlt hetekben Angela Merkel leköszönő német kancellár kétszer is felhívta telefonon, hogy a menekültválság rendezéséről és humanitárius segítségről tárgyaljon. Az, hogy a hívás nem Vlagyimir Putyinhoz vagy Szvjatlana Cihanouszkajához érkezett be, egyenesen azt jelzi, hogy a Nyugat immár hajlandó (kénytelen) tárgyalni Lukasenkával is, elismerve a hatalmát az országban.

Mindeközben már alakulóban van a következő terület, amelyen keresztül Lukasenka további zsarolási potenciált remél az Európai Uniótól - a gazdasági kapcsolatok. A hét folyamán rendkívüli módon lelassult, gyakorlatilag leállt a Belarusz és Lengyelország között határátkelők teherforgalma. Ebben többek között olyan nemzetközi cégek érintettek, mint a Coca-Cola, Unilever, Sanofi, Danone, Mars és mások. A jelek szerint a teherautó forgalmat a belarusz oldalon lassítják, ami miatt 25 kilométeres sorok alakultak ki, a várakozási idő 80 órára nőtt, miközben a német Deutsche Welle forrásai szerint egyetlen autó egy napi várakozása legalább ötszáz euró költséget jelent a vállalatok számára. 

Na de mi a helyzet a szankciókkal?

Miután november elejére csúcspontjára ért a menekültválság Lengyelország és Litvánia határainál, a Belarusz elleni szankciók kérdése elkerülhetetlenné vált. Az európai vezetők eredetileg a november 15-ei külügyminiszteri csúcson hoztak volna döntést az újabb - 2020 októbere óta immár az ötödik szankciós csomagról.

Ekkor azonban kiderült, hogy 

jogilag a döntés nem állja meg a helyét: az eddigi jogi mechanizmus olyan esetekben tett lehetővé más országok elleni szankciók alkalmazását, mint például a jogállamiság megsértése, repressziók vagy emberi jogok be nem tartása. Az illegális migráció megszervezése nem tartozott eddig ezek közé. Végül az illegális migráció is felkerült a szankciós követelmények listájára. Ezek után már semmi nem áll a Minszk elleni újabb intézkedések útjában, és brüsszeli források szerint erről valószínűleg a következő EU-s külügyminiszteri csúcson, december 1-én dönthetnek.

A német Der Spiegel lap forrásai alapján 

az Európai Unió ötödik szankciós csomagja belarusz és török utazási irodák, és az állami Belavia légitársaság mellett a legnagyobb belarusz kőolajfeldolgozó céget, a Belarusneft -et is érintheti.

A Belaviát már a Ryanair-ügy után kitiltották az európai légtérből, de a következő korlátozások újabb szöget vernek a vállalat koporsójába: a légitársaság 29 repülőgépe közül 17-et európai cégektől lízingel. Ezeket a szankciók értelmében vissza kell majd szolgáltatnia.

Akad azonban egy kiskapu: ha Lukasenka érdekei úgy kívánják, egy moszkvai állomás beiktatásával a migrációs nyomás tovább folytatódhat. A Balti államok diplomatái szerint ezt az útvonalat sokkal nehezebb lenne kontroll alatt tartani, mert az orosz légitársaságokat a belarusszal ellentétben senki nem merné szankcionálni Európában.

(Borítókép: menekült férfi a belarusz–lengyel határon 2021. november 23-án. Fotó: Kacper Pempel / Reuters)



  • Bérelnék
  • Hírek