Koronavírus adatok

2022. jan. 19.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Fábián, Sebestyén
-5 °C
5 °C

Csodaországgá változtatná Németországot az új kormánykoalíció

GettyImages-1236792664
2021.11.27. 20:26
A jelzőlámpa-koalíció – miután a piros szociáldemokraták, a Zöldek és a sárga szabaddemokraták előzetes megállapodásra jutottak a koalíciós programról – azt ígérte, hogy minden téren megújítja Németországot. A magyar és a lengyel kormány nem számíthat sok jóra, ha megszegi a szabályokat.

A 178 oldalas dokumentum, amely a szeptemberi országos választások után hetekig tartó intenzív tárgyalások gyümölcse, a minimálbértől a fegyveres drónokig sok mindenről felvázolja a leendő koalíció álláspontját. A biztonság kedvéért még egy kis füvet is belekevertek – állapította meg a Politico.

A kormányprogramot a három pártnak kell véglegesítenie. Az SPD és az FDP esetében a pártkongresszus küldöttei szavazással nyilvánítanak véleményt, míg a Zöldeknél a teljes tagság fog voksolni.

Amennyiben az alkut formálisan jóváhagyják, a szociáldemokrata Olaf Scholzot várhatóan december második hetében választja kancellárrá a Bundestag, a német parlament.

Az Angela Merkel vezette, 16 évig tartó, kiszámítható és egyenletes politikát követően a trió megújhodást helyezett kilátásba nagyléptékű infrastrukturális beruházásokkal, a fosszilis tüzelőanyagok mellőzésével, és befogadó készség fokozásával.

A programba belelapozó brüsszeli portál azonban leszögezi, hogy a koalíciós paktumba fektetett vesződséges munka dacára (néha a tárgyalófelek „órákat” töltöttek egyes mondatok pontosításával – mondta Christian Lindner, az FDP vezetője) a programot leginkább egy törekvésekről szóló dokumentumnak lehetne nevezni.

A kancellárjelölt a megállapodást egy „évtizedes beruházás” sarokkövének nevezte, amelynek célja, hogy Európa legnagyobb országát szociáldemokrata, zöld Wunderlanddá, csodaországgá alakítsa át. Kétségtelenül ambiciózus elképzelés, a kérdés csak az, miből finanszírozzák.

Az ígéretek között szerepel, hogy 2023-ban újra aktiválják a német „adósságféket”, azaz a kiegyensúlyozott költségvetésről szóló törvényt, amely megnehezíti a további hitelfelvételt.

Az úgynevezett progresszív ügyeknek megkülönböztetett figyelmet szenteltek.

A választójogi korhatárt 16 évre csökkentenék, legalizálnák a kannabiszt, és megkönnyítenék a külföldiek számára az állampolgárság megszerzését a kettős állampolgárság intézményének bevezetésével.

Az érvényes szabályozás értelmében ugyanis a külföldinek ma le kell mondania állampolgárságáról ahhoz, hogy megkaphassa a németet.

A konzervatívok számára ezek kérdések vörös posztónak számítanak, kivált az állampolgársággal kapcsolatos elképzelés, ami arra utal, hogy Németországban visszatérhetnek a 2015-ös menekültválság által kiváltott, megosztó migrációs viták.

Ráadásul a koalíciós pártok eldöntötték, hogy megoldják a nemi identitás kérdéseit. A paktumnak „queer életről” szóló fejezete majdnem háromszor olyan hosszú, mint a zsidóságnak szentelt szakasz, ami sokakat megbotránkoztatott annak tükrében, hogy a közelmúltban Németországban megugrott az antiszemita támadások száma.

Nem minden zöld, ami fénylik

A Zöldek központi szerepére való tekintettel nem meglepő, hogy a klímapolitika domináns téma. Az viszont igen, hogy egyes célok irreálisak. A pártok fogadalmat tettek, hogy 2030-ra igyekeznek leállítani a széntüzelésű erőműveket, miközben ugyanebben az évben 80 százalékra növelik a megújuló energiák hozzájárulását a német villamosenergia-ellátáshoz. Jelenleg a megújuló források a villanyáram-termelés alig egyharmadát adják.

Miután Németország jövőre, 2022-ben kapcsolja le utolsó atomerőművét, az új cél rendkívül ambiciózus – annál is inkább, mert az egyetlen nem megújuló forrás, a földgáz ára az egekbe szökkent.

Németország megújuló energiaforrásokra irányuló törekvései már most is Európa egyik legmagasabb villamosenergia-árait eredményezték. Mivel közben az infláció emelkedik, és a munkavállalók a fűtésszámláikra panaszkodnak, a fosszilis tüzelők gyors mellőzése rövidesen politikailag tarthatatlannak bizonyulhat.

Nem fognak kesztyűs kézzel bánni a magyar és lengyel kormánnyal

Annalena Baerbock, a Zöldek társelnöke a minap leszögezte: a koalíciós tárgyalások során elhatározták, hogy a külpolitikában Németországot ismét az európai politika egyik erős, meghatározó szereplőjévé fogják tenni, az aktív diplomáciát pedig a közös érdekek védelme mentén képzelik el.

A Németországon kívül élő emberek számára legfontosabb kérdésekben – legyen szó Európáról, a transzatlanti kapcsolatokról vagy Németország Oroszországgal és Kínával kapcsolatos álláspontjáról – a megállapodás azt sugallja, hogy gyökeres változásokra nem kell számítani. Az EU, az Egyesült Államok és a NATO egyaránt sztárszerephez jutott a paktumban, de nem több és nem kevesebb, mint amit egy olyan országtól várnánk, amely külpolitikájában hajlamos minden kérdésben mindenkinek kedvezni.

Hogy mire számíthat a magyar kormány, azt már a budapesti német követségen októberben megszervezett háttérbeszélgetésen is ecsetelték.

Az eddigi időszakban – mivel a Fidesz és a CDU is egy pártcsaládhoz tartozott az Európai Parlamentben – ritka volt a direkt konfrontáció, viszont a mostani szociáldemokrata irányítású berlini vezetés másként fog fellépni Magyarországgal szemben – mondta akkor a Tudomány és Politika Alapítvány kutatási igazgatója. Vélhetően alapvető jogi kérdéseket vesznek majd elő, és ha az európai intézmények érdekében szükséges lesz, határozottabban fognak fellépni a magyar vezetéssel szemben – tette hozzá Barbara Lippert.

Ezt támasztja Daniel Freund, zöldpárti EP-képviselő, aki az írta, hogy az új német kormány nem fog kesztyűs kézzel bánni Orbánnal és társaival, és sokkal szigorúbban fogja mérlegelni a jogállamiságot.

Ezt erősítette meg egy berlini székhelyű civil szervezet, a Democracy Reporting International kutatója is.

A német koalíciós szerződés rossz hír az EU autokratáinak és illiberálisainak. Mivel a dokumentumokban nagy hangsúlyt kap a külső fellépés, úgy tűnik, hogy Berlinben jelentős változás következik be a jogállamiság terén – tweetelte Jakub Jaraczewski.

És még egy elgondolkodtató kiemelés a már idézett Freund részéről: az új német kormány alkotmányozó nemzetgyűlést fog szorgalmazni, hogy Európa szövetségi állam legyen.

Az EP-képviselő szerint Németország lesz az európai integráció motorja.

A Bundesratban a konzervatívok vannak többségben

A Bundesrat Németország szövetségi felsőháza, ahol a 16 tartománynak nagy a beleszólása a  jogszabályalkotásba. Nélküle a jelzőlámpa programja nem több egy vágyálomnál – jegyzi meg a Politico.

Ott azonban a három koalíciós pártnak közel sincs többsége, vagyis minden nagy elképzelésükhöz a konzervatív kereszténydemokraták, a CDU jóváhagyására lesz szükség. A CDU és bajor testvérpártja, a CSU együttesen a 16 tartományi kormányból tízben van jelen, ami érzékelhető befolyást szavatol számukra a kormánykoalíció programját illetően.

Ráadásul Merkel hivatali ideje alatt kiderült, hogy a modern német politikában semmi sem tervezhető. A gondosan előkészített koalíciós megállapodásban – értelemszerűen – egyetlen olyan beláthatatlan kérdés sem szerepel, ami Merkel megbízatási ciklusait uralta, például a 2008-as bankválság, az európai adósságválság, a menekültkérdés vagy a világjárvány. Elenyésző a valószínűsége, hogy Scholznak több szerencséje lesz, és a krízisek elkerülik.

Merkelhez hasonlóan őt sem aszerint fogják megítélni, hogy hány fejezetet sikerült életre keltenie a koalíciós megállapodásból, hanem a vezetése alapján azokban a válságos pillanatokban, amikor a Scheiße a ventilátorba csapódik – véli a Politico.

(Borítókép: Christian Lindner, Olaf Scholz, Annalena Baerbock és Robert Habeck 2021. november 24-én. Fotó: Kay Nietfeld / picture alliance / Getty Images)



  • Vennék
  • Hírek