Koronavírus adatok

2022. jan. 21.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Vince, Artúr
-6 °C
4 °C

Ismét Putyin közvetítése kellett Örményország és Azerbajdzsán megbékéléséhez

K  AP20211126141
Bendarzsevszkij Anton
2021.11.30. 06:21
Szocsiban, Vlagyimir Putyin közvetítésével találkozott az azeri elnök és az örmény kormányfő, miután a karabahi konfliktus tavalyi lezárása után ismét megszólaltak a fegyverek a térségben.

Jereván hiába kért korábban katonai segítséget Moszkvától, az orosz elnöktől mindketten a békét szimbolizáló olajfa ágat kaptak, és megegyeztek a határrendezést előkészítő bizottság létrehozásáról. Az egy éve békében élő Hegyi-Karabah ugyanakkor homályos kilátásokkal, csökkenő lakossággal és romló gazdasági helyzettel néz a jövő elé.

Egy évvel azután, hogy Azerbajdzsán három évtizedet követően, erővel szerezte vissza Hegyi-Karabahot és a körülötte található területeket, újra fellángoltak a harcok Jereván és Baku között. Örményország november 16-án a határ megsértésével vádolta meg a másik felet, és Moszkvához fordult katonai segítségért. Moszkva nem váratott magára, és miután Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter telefonon kereste örmény és azeri kollégáit, a fegyverek ismét elhallgattak.

Hiányzik az elismert, közös határ

Ilham Alijev azeri elnök és Nikola Pasinyan örmény kormányfő végül pénteken, orosz közvetítéssel találkoztak Szocsiban. A hegyi-karabahi konfliktus több mint harminc évtizede alatt még sosem volt példa kétoldalú találkozóra Jereván és Baku között – a felek mindig a mostanihoz hasonlóan, harmadik oldal közvetítésével tárgyaltak. Legutóbb január 11-én, Moszkvában ültek tárgyalóasztalhoz. A sajtó értesülések szerint a mostani, közel háromórás találkozó sem volt egyszerű: Putyin előbb Alijevvel találkozott négyszemközt, majd csatlakozott hozzájuk Pasinyan, majd az orosz és örmény vezető külön folytattak tárgyalásokat.

A két ország kapcsolatában jelenleg a legnagyobb gondot – már az évtizedek óta felhalmozott sérelmeken és Hegyi-Karabah hovatartozásán túl – a rendezetlen határ jelenti. Amikor Örményország és Azerbajdzsán 1991-ben függetlenné vált a Szovjetuniótól, már négy éve heves harcok dúltak Hegyi-Karabahért. A vitatott hovatartozású terület, amely de jure Azerbajdzsán, ám de facto Örményország része volt, évtizedekre ellehetetlenítette a kétoldalú kapcsolatokat, és soha nem történt meg a hivatalos határrendezés a két ország között. 

Közel ezer kilométer hosszú határszakaszról beszélhetünk, amely termékeny táptalajt nyújt a további konfliktusokra. Pontosan fél évvel ezelőtt, 2021 májusában már szintén határvita miatt csapott össze a két oldal, Jereván akkor ugyancsak Putyintól kért katonai segítséget.

Orosz sikerek

A Szocsiban tartott találkozó eredménye végül egy nyilatkozat lett, amelyben a felek egy kétoldalú, a határrendezést végző bizottság felállításáról döntöttek, “az Orosz Föderáció tanácsadói segítsége mellett”. Mi több, Moszkva ígéretet tett rá, hogy „minden tőle telhetőt megtesz” a karabahi helyzet megoldásáért. 

Ezzel Hegyi-Karabah legnagyobb nyertese egyértelműen Oroszország lett, amely tavaly nem csak rögzítette a regionális befolyását a saját békefenntartói Karabahba küldése által, de megkerülhetetlen tényező maradt a két kaukázusi állam kapcsolatában. Márpedig arra még soha nem volt példa, hogy a Moszkva által a posztszovjet térségbe vezényelt békefenntartók onnan vissza is tértek volna.

Maga Vlagyimir Putyin a tárgyalásokat a találkozót követően “kiemelkedően hasznosnak és időszerűnek” nevezte, és a békét szimbolizáló olajfa ágat nyújtott át a végén Pasinyannak és Alijevnek.

Homályos perspektívák, rendezetlen helyzet

Örményország az 1987-ben kirobbantott háború során szerezte meg az örmények lakta Hegyi-Karabah, és az azt körülövező azeri területek feletti kontrollt. 1994-ben a harcok véget értek, a konfliktus „befagyott”, de Azerbajdzsán soha nem nyugodott bele Karabah elvesztésébe. Huszonhat év kellett hozzá, mire az alaposan felfegyverzett, és Törökország támogatását élvező azeri csapatok offenzívába kezdtek, és 44 nap alatt visszafoglalták a területet. Az újabb konfliktus mindkét oldalon összesen hétezer halottat követelt, de Baku a Hegyi-Karabah körüli területek visszaszerzésével lényegében körbekerítette a szakadár területet, maga Karabah pedig orosz békefenntartók ellenőrzése alá került. A konfliktusra a november 9-én szintén orosz részvétellel aláírt háromoldalú megállapodás tett pontot, amely az aláírást követő tömeges örmény tüntetések miatt majdnem Nikola Pasinyan kormányfői székébe került.

Az egy éve tartó béke azonban nem javította Hegyi-Karabah kilátásait. A térség alapvetően három fő problémával néz szembe: gazdasági nehézségek a környező területek elvesztése és a közvetlen örmény kapcsolat elvesztése miatt, háborút követő népességcsökkenés és a terület rendezetlen státusza. 

A tavalyi harcok előtt Hegyi-Karabahnak százötvenezer lakója volt, az év végi hivatalos adatok alapján jelenleg már csak százhúszezren vannak. Sokan Örményországba menekültek a harcok elől, és terület homályos kilátásai miatt nem is tervezik a visszatérést. Egy másik probléma a státusz miatt adódik: kérdéses marad, hogy Hegyi-Karabah mikor és milyen autonóm jogokat kaphat Bakutól, ami szintén kardinális kérdés lesz az itt élő örmények számára.

Megelőzni Európát

A Szocsiban, orosz közvetítéssel tartott örmény-azeri találkozó csak néhány héttel előzi meg a két ország tárgyalásait Brüsszelben a Keleti Partnerség csúcstalálkozóján. Az RBC orosz hírügynökség forrásai szerint Putyin eredetileg a tavalyi békemegállapodás egy éves évfordulójára invitálta Oroszországba Pasinyant és Alijevet, de az örmények húzták az időt: számukra a tavalyi háború és az azt követő béke inkább tragédia volt, így el akarták kerülni a hozzá kapcsolódó párhuzamokat.

Közben azonban kiderült a brüsszeli találkozó pontos időpontja, így Moszkva lényegében versenyt futott az idővel, hogy Baku és Jereván ne európai, hanem orosz közvetítéssel üljenek tárgyalóasztalhoz.

Az örmény katonai áldozatokkal is járó, november 16-án fellángolt fegyveres összetűzés minden bizonnyal sokat segített ebben, és Pasinyan katonai segítségkérése után a találkozó elkerülhetetlenné vált.

(Borítókép:  Vlagyimir Putyin orosz elnök (b) megbeszélést folytat Nikol Pasinján örmény miniszterelnökkel (k) és Ilham Alijev azeri elnökkel Szocsiban 2021. november 26-án.  Fotó: MTI / AP / Szputnyik)



  • Vennék
  • Hírek