Az ország legnagyobb vasúti katasztrófája éppen 105 éve történt

Ferenc József magyar király és osztrák császár 68 évig volt uralkodó, 1867 előtt örökös királyként, majd az 1867-től létező Osztrák-Magyar Monarchiának lett a feje. A sokak számára máig megosztónak tartott király temetésére mégis rengetegen ellátogattak Magyarországról. A temetés napja 1916. november 30-ra esett.

Testét a Habsburgok hagyományos temetkezési helyén, a bécsi kapucinus kolostor Császári kriptájában helyezték végső nyugalomra. Halálhírére nemcsak Magyarországról érkeztek delegációk a temetési szertartásra, hanem a Monarchia minden országából is.

Tragédia tragédiát követ

Miután a temetési szertartás véget ért, a magyar látogatók, akik tiszteletüket tették az egykori uralkodó sírjánál, felszálltak a Bécs-Budapest vonalon közlekedő gyorsvonatra. A vonatot – ami túlzsúfolt volt  – indulás előtt kettéosztották. Mivel Hazay Samu honvédelmi miniszter kocsiját Komáromnál kisorozták, így az eddig hátul közlekedő gyors került előre, amely egyébként Komáromtól kezdve megállás nélkül haladt tovább.

Azonban a herceghalomi állomáson a háromvágányos elosztás alapvetően jól működő fogaskereke megbicsaklott, ugyanis a grazi és a bécsi vonatoknak külön-külön vágányra kellett volna érkezniük. Viszont az állomásfőnök a „siető” gyorsvonatoknak engedve úgy döntött, hogy ugyanarra a vágányra tereli a bécsi vonatot, mint amin eddig a grazi állt. Azonban a grazi személyvonat másik vágányra áthelyezése során az előjelző készüléket elfelejtették beállítani, így 

70 ember életét vesztette a tragédiában, 180-an pedig megsérültek. A magyar vasúti történelem legsúlyosabb katasztrófájaként tartják számon a herceghalmi balesetet.

A következő napok a halottak azonosításával, az eset felmérésével telt. A vasút vezetősége már másnap lemondott, a hozzátartozók által nem azonosított utasokat a MÁV saját költéségén a biatorbágyi temetőben temette el.

A tragédiát követő szakszerű felülvizsgálat a következő hibákat tárta fel:

1. Már a győri forgalomirányítók részéről hibás döntés volt a kiélezett forgalmi helyzetben a blokktávolságra haladó gyorsvonatrészek közlekedtetése.
2. Az állomásfelvigyázó tévesen feltételezte, hogy az áthaladó vonatok közötti öt percben a gyengébb teljesítményű gőzmozdonnyal a túlterhelt személyvonat időben elhagyja az állomást a ködös, párás idő miatt nedves síneken.
3. A gyorsvonat személyzete nem győződött meg a jelzésképről, ezért a vonat késve fékezett, ugyanakkor a fékberendezés sem működött rendesen.

Hazánk más nagyobb tragédiái

Bár a herceghalmi ütközést tartják a legnagyobb vasúti balesetnek, azért volt még néhány tragikus esemény az elmúlt évszázadból, valamint a 2000-es évekből.

1973. január 30-án történt hazánk egyik igen súlyos vasúti-közúti balesete, amelyben 37 vesztették életüket, később úgy híresült el a tragédia, mint a kecskeméti autóbusz-baleset. A Kecskemétről Helvéciára tartó autóbusz, a Korhánközi út sorompó nélküli vasúti átjárójában a Fülöpszállás–Kecskemét között közlekedő személyvonattal összeütközött. A balesetben a mozdony kisiklott. Az autóbuszban 58-an utaztak. 

A pörbölyi tragédia hazánk egyik szintén legmegrázóbb eseménye volt. 1993. február 12-én történt a pörbölyi autóbusz-baleset, amelyben a pörbölyi általános iskolásokat vitte Bátaszékre az iskolabusz. A nyékipusztai vasúti átjárónál azonban korábban kilopták az akkumulátort a fénysorompóból, ezért az nem működött. A busz sofőrje bár lassított, körülnézett, hogy jön-e vonat, azonban nem látott érkező szerelvényt, így ráhajtott a sínekre. A buszba nagy sebességgel belerohant az épp késésben lévő, Kiskunhalas felől érkező személyvonat.

A busz többi utasa, 18 gyerek megsérült. A tragédia hatására országos adakozás indult, majd később általános iskola is létesült Pörbölyön, hogy ilyen esemény többé ne fordulhasson elő.

A 2003-as siófoki buszbaleset május 8-án reggel történt a város Darnay téri vasúti átjárójában. A budapesti Déli pályaudvarról Nagykanizsa felé tartó gyorsvonat belerohant egy német turistákat szállító autóbuszba, amely a tilos jelzés ellenére hajtott a sínekre. Az áldozatok számáról ellentmondó hírek érkeztek, aznap este  viszont visszavonták a 34. áldozat haláláról szóló kora esti hírt. A vonat ugyan kisiklott, de a szerelvényen a mozdonyvezetőn kívül senki sem sérült meg. A MÁV szerint a fénysorompó működött, ezért a balesetért teljes mértékben a busz sofőrjét terhelte a felelősség. 33 ember vesztette életét, hatan súlyos sérüléseket szenvedtek.

A galgagutai vasúti baleset 2015 egyik legsúlyosabb közlekedési balesete volt Magyarországon. A tragikus esemény augusztus 16-án, nem sokkal fél kilenc után történt, amikor az egyvágányú pályán a Balassagyarmat felé közlekedő motorvonat viszonylag kis sebességnél (a sebességkorlátozás ezen a szakaszon 60 kilométer volt) frontálisan ütközött az Aszód felé haladó, szintén motorvonattal. Az erős fékezésnek köszönhetően azonban mindössze öt súlyos sérült volt, míg 21 másik utas könnyebben sérült csak meg.