Átírhatja az európai erőviszonyokat Orbánék jobboldali szövetsége?

000 9783R6
Az Európai Néppárttal történt szakítás óta Orbán Viktor új európai jobboldali tömböt próbál felépíteni, amiben számíthat többek között az olasz Matteo Salvinire és a lengyel Mateusz Morawieckire is. Elemzők mondják el, hogy mi tarthatja össze a szövetséget, miben lehet köztük konfliktus, és mennyire számítanának jelentős tényezőnek.

Hosszas viták és felfüggesztett tagság után márciusban megszületett a döntés: a Fidesz kilépett az Európai Néppártból. A párt európai parlamenti képviselői a függetlenek közé ültek, Orbán Viktor azóta egy új európai jobboldali-konzervatív szövetség létrehozásán dolgozik, vagy ahogy a kormányfő fogalmazott áprilisban, a Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel és Matteo Salvini volt olasz belügyminiszterrel, a Liga elnökével tartott budapesti tárgyalása után:

Európai reneszánszt akarunk, azért fogunk dolgozni, hogy a kereszténydemokratáknak legyen képviselete és hangja Európában.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Varsói Csúcstalálkozó (Warsaw Summit) elnevezésű konferencián 13 jobboldali európai párt képviseltette magát. Jelen volt többek között Orbán Viktor miniszterelnök, Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés elnöke és államfőjelöltje, valamint Santiago Abascal, a spanyol Vox elnöke. Lengyel részről a kormánykoalíciót vezető párt, a Jog és Igazságosság (PiS) elnöke, Jarosław Kaczyński kormányfőhelyettes és Mateusz Morawiecki kormányfő is asztalhoz ült.

Némi meglepetésre nem vett részt a találkozón Matteo Salvini, és az Olasz Testvérek vezetője, Giorgia Meloni sem. A Warsaw Summit végül nem hozott új EP-frakciót.

Rendszeres találkozókra és együttműködésre készülnek

A december 4-i varsói csúcstalálkozó másnapján több kérdéssel fordultunk a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjához:

  • A Varsóban elfogadott közlemény szerint a résztvevők „megvitatták pártjaik szorosabb együttműködését is az Európai Parlamentben, ezen belül a közös találkozók szervezését és a szavazások összehangolását olyan kérdésekben, mint a tagállamok szuverenitásának védelme és az illegális bevándorlásra vonatkozó álláspont”. Mit jelent majd ez a gyakorlatban? Részletesebben is megállapodtak az együttműködésről, vagy majd később dolgozzák ki mélyebben/részleteiben?
  • Matteo Salvini, a Liga és Giorgia Meloni, az Olasz Testvérek (Fratelli d'Italia) elnöke nem vett részt a varsói csúcstalálkozón. Ez azt jelenti, hogy pártjaik az Európai Parlamentben sem vesznek részt a szorosabbra fűzött együttműködésben?
  • Nem képviseltette magát az Orbán Viktor nagy támogatójának számító Geert Wilders pártja, a holland Szabadságpárt. Ennek mi az oka?
  • Számítanak rá, hogy a Csehországban koalícióban kormányra került, az ECR (Európai Konzervatívok és Reformisták) frakcióhoz tartozó ODS (Polgári Demokrata Párt) is nyithat a mostani együttműködés felé?
  • Egy lengyel politikus, Szymon Holownia tweetje nyomán elterjedt a sajtóban, hogy a Fidesz, a lengyel PiS és a spanyol VOX oly módon fog együttműködni az ID (Identitás és Demokrácia) pártjaival, hogy a szövetségnek a német AfD (Alternatíva Németországnak) is része lesz. Novák Katalin többek között azt reagálta minderre, hogy a Fidesz csak demokratikus konzervatív pártokkal működik együtt. Ezzel arra utalt, hogy továbbra sem lépnek szövetségre az AfD-vel?

Válasz december 9-én, csütörtökön érkezett a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjától egy rövid közlemény formájában.

A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja eredményes együttműködésben dolgozik az ECR és ID frakciók meghatározó delegációival a demokratikus európai jobboldal sikere érdekében. A varsói zárónyilatkozatban foglaltak jegyében még szorosabb kapcsolatot fogunk kialakítani a jobboldali pártok és az EP frakciók között. Ennek keretében olyan ügyekben, amelyek a tagállamok nemzeti és alkotmányos szuverenitását veszélyeztetik, a föderális Európa kialakítására törekednek, Brüsszel lopakodó hatáskörbővítésre tesznek újabb kísérleteket és bevándorláspárti elképzelésekként az illegális migrációt ösztönzik a szavazásainkat összehangoljuk. Rendszeres szakmai és politikai találkozók keretében folyamatos lesz az együttműködés a jobboldali pártok és frakciók között

– írta a Fidesz EP-képviselőcsoportja az Indexnek.

Bár a feltett kérdéseinkre többnyire, vagy legalábbis részletekbe menően nem kaptunk választ, az Index információi szerint az AfD-vel való szorosabb viszony a Fidesz számára is a vörös vonal átlépését jelentené. A Néppártból való kilépése ellenére ugyanis a Fidesz érdeke továbbra is az, hogy megpróbálja megőrizni a hagyományos kapcsolatokat a Kereszténydemokrata Unióval (CDU) és annak testvérpártjával, a bajor Keresztényszociális Unióval (CSU).

Nemrégiben Gál Kinga európai parlamenti képviselő, a Fidesz újdonsült alelnöke az Indexnek adott interjúban azt mondta, mindennek megvan a maga ideje, és az új jobboldali-konzervatív formációnál még az érési folyamat zajlik.

Különböző pártérdekek vannak, de együttes célunk az, hogy meghatározzuk, mi az, amit közösen akarunk Európában. Ezen dolgozunk.

A miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs miniszterhelyettes és államtitkár novemberben az Indexnek a formálódó új európai jobboldali tömörüléssel kapcsolatban arról beszélt, nem kergeti őket a tatár, most a háttérmunkának, a szövetségépítésnek van itt az ideje.

Az biztos, hogy az európai politikában a jobboldalt hagyományosan évtizedek óta képviselő erők balra tolódtak, és a helyükön felszabadult egy tér, ahol jelenleg szétaprózódott erők foglalnak helyet. Ezeket az erőket előbb-utóbb egységesíteni kell

– jelentette ki Orbán Balázs az Indexnek.

Mi hozza össze őket?

Szicherle Patrik, a Political Capital elemzője az Index kérdésére így foglalta össze a formálódó szövetség legfontosabb közös pontját:

Az általuk nemzetek Európájának nevezett elképzelés az, ami a leginkább összetartja őket. Ez alapvetően abból áll, hogy gyengébb uniós, és erősebb tagállami jogkörökre van szükség. Ennek része az is, hogy minél több döntéshez egyhangúság kelljen, ezzel egy-egy tagállamnak nagyobb befolyást adva.

Hajdú András, a Mathias Corvinus Collegium politikatudományi kutatóműhelyének tanára az egyik legjelentősebb változást abban látja, hogy az Európai Néppárt általános, európai szintű vezetőivel, valamint sok tagpártjával kapcsolatban hasonló kritikák fogalmazódnak meg.

A döntéshozataluk, a reakcióik politikai kérdésekre körülményesek, a vezetőik távol kerültek a választóktól. A választók jelentős része mást gondol, akár nemzeti, akár európai szinten jelentkező kérdésekről, mint amit a korábban jelentős támogatottsággal rendelkező pártok képviselnek.

A kutató szerint ez a változás folyamatosan alakítja nemzeti és európai színtéren is az erősorrendet. Az utóbbi években az egyik központi kérdés a nemzetállam jövője, illetve az Európai Unió és a tagállamok viszonya.

Miután a Néppárt tagjainak egy része a centrum felé próbál orientálódni, és onnan célozza meg a szavazókat, a mélyebb integrációt elutasító, a tagállami szuverenitást hangsúlyozó pártok előtt nagyobb tér nyílik.

Hajdú András kifejtette, hogy a nemzetállam jövőjéről szóló vitában három irány figyelhető meg. Az egyik, hogy már nincs szükség nemzetállamokra, a történelem túllépett rajtuk. A másik oldalon ott vannak azok, akik ennek az ellenkezőjét gondolják, megkerülhetetlennek tartják a nemzetállamok létét. A kutató hozzátette: a magasabb szintű vitával szorosan összefüggenek az egyes szakpolitikai területek, például a közbiztonság, a szociális ellátórendszer, az oktatás vagy a határvédelem kérdései.

Vannak olyanok is, akik azt mondják, például a jelenlegi Európai Néppárt tagpártjainak döntő többsége, hogy várjuk meg, mi lesz a folyamatokból. Sokan nem mernek karakteres véleményt nyilvánítani.

Vitás pontok

Első körben a külpolitikai ellentétek juthatnak eszünkbe, főleg az Oroszországgal ápolt viszonnyal összefüggésben, de Hajdú András a konfliktusos területek négy részét is felsorolta. Vannak ideológiai különbözőségek, amelyek kapcsolódhatnak az állam szerepéhez, valamint akadnak történelmi konfliktusok.

Stratégiai ellentétek szintén megfigyelhetők, különösen a belpolitikában rivális pártoknál. Olaszországban a Matteo Salvini vezette Liga a kormánykoalíció tagja, a Georgia Meloni-féle Fratelli d'Italia ellenzékben van. A negyedik pont a személyek rivalizálása, a vezetők döntéseinél megjelenik az egyéni karrierút jelentősége is.

Hajdú András a külpolitikai különbségek közé sorolja az Európai Unió nyugat-balkáni bővítésének kérdését is. Azt láthatjuk, hogy a Fidesz nagyon szeretné, ha Szerbia taggá válna, de nem biztos, hogy Nyugat-Európában is hasonló az ezirányú lelkesedés.

Szicherle Patrik az orosz mellett a kínai kapcsolatokat is a potenciálisan konfliktusos területek között említi. Az európai parlamenti szavazásokat vizsgáló kutatásuk viszont azt mutatja, hogy a Liga 2021 eleje óta enyhén kritikusabb álláspontra helyezkedett Oroszországgal szemben, míg például a francia Nemzeti Tömörülés és a lengyel Jog és Igazságosság sem ugyanabba az irányba megy, ha Moszkva a kérdés.

Az elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy a migráció kezelésében másfajta megoldások mellett kampányolnak egyes pártok. A Ligának kifejezetten érdeke, hogy uniós szinten elosszák a menedékkérőket, de ezt a magyar és a lengyel kormánypártok nem támogatják.

Szicherle Patrik szerint az is kihívás a csoportnak, hogy nincs vezetőjük.

Az Európai Konzervatívok és Reformisták domináns ereje a PiS. Nem látom, hogy ezt a pozíciót fel akarnák adni, miközben a Liga és a Nemzeti Tömörülés az Identitás és Demokrácia vezető pártjai. Nem tudjuk, hogy melyik párt vagy politikus lenne az, akit ki tudnának jelölni vezetőnek, vagy kik lennének azok, akik önként hátrébb lépnének. Orbán Viktor az euroszkeptikusok fontos arca, de a Fidesz sem az ID-ben, sem az ECR-ban nem lenne elsőszámú erő.

– mondta az elemző az Indexnek.

Eredményes volt a varsói találkozó?

Szicherle Patrik úgy gondolja, hogy Varsóban nem sikerült nagy előrelépést tenni ahhoz a Nemzetek Európája koncepcióhoz képest, amit korábban lefektettek.

A szavazatok összehangolása nem igazán innovatív ötlet, ráadásul az ID tagjai híresek arról, hogy sok esetben nem egységesen szavaznak, persze egyes kérdésekben, mint például a migráció elutasítása, gond nélkül teljesül az összhang.

Hajdú András szerint külső szemlélőként nehéz értékelni a végeredményt, mert nem ismerhetjük pontosan, hogy a résztvevők mivel lettek volna elégedettek.

Az, hogy egyeztetnek majd az Európai Parlamentben történő szavazásokról, nem biztos, hogy a jelenlegi erőviszonyok alapján érdemben befolyásolja az intézmény működését, de új elem lehet abban a folyamatban, ami formális vagy informális módon mélyítheti az együttműködést.

– mutatott rá az a MCC politikatudományi kutatóműhelyének tanára.

Miért hagyta ki Varsót Matteo Salvini?

A formálódó tömb egyik vezető arca Matteo Salvini. A varsói találkozón viszont sem ő, sem a szintén olasz Giorgia Meloni nem volt ott.

A PiS nem akar közös frakcióba ülni a jelenlegi ID több tagjával, ez okozhat ellentéteket, ezért az a fajta megoldás, hogy az ID és ECR teljesen összeolvad az Európai Parlamentben, nem tűnik reálisnak. Ha a Liga csatlakozna az ECR-hez, akkor a PiS veszítene egyértelmű vezető szerepéből. Az is nehezíti a közös frakcióalakítást, hogy a másik olasz euroszkeptikus erő, a Fratelli nem feltétlenül látná szívesen ugyanabban a frakcióban belpolitikai riválisát, a Ligát. Ezek szerepet játszhattak Salvini távolmaradásában.

– fejtette ki Szicherle Patrik.

Hajdú András úgy véli, hogy Salvini és Meloni távolmaradása összefügghet azzal is, hogy Olaszországban hamarosan köztársasági elnöki választásra kerül sor és komoly helyezkedés kezdődött, az olasz politikai szereplők többsége erre koncentrál. A felfokozott belpolitikai helyzet Salvini és Meloni személyes karrierútja szempontjából is kulcsfontosságú lehet.

A harmadik helyre jók lehetnek

Ha végül mégis sikerül összehozni egy új EP-frakciót, a két, hagyományosan domináns pártcsalád, a Néppárt, valamint a szociáldemokraták mögött a harmadik legnagyobb létszámú csoportot alkothatják.

Szicherle Patrik kiemelte, hogy a szélsőjobboldaliakat is felvonultató ID-frakció tagjai elé húztak egy képzeletbeli kordont az Európai Parlamentben, politikai karanténba zárták őket a mainstream pártok, sokszor még a nekik járó fontosabb, bizottsági elnöki vagy alelnöki pozíciókra sem szavazzák meg őket. Az elemző azt tartja a legreálisabb forgatókönyvnek, hogy az ECR kibővül más euroszkeptikus pártokkal is.

A konzervatív ECR nincs ellehetetlenítve, nagyobb a nyitottság irányukba a fősodor részéről. A kérdés az, hogy a kibővített frakcióba az ID tagjai akaratukon kívül is magukkal hoznák-e azt a politikai kordont, ami mögé most beszorítják őket.

Az erőviszonyok alapjaiban ezzel sem változnának, mert a Néppárt és az S&D (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége) alkalomadtán számíthat a Renew, vagy akár a Zöldek szavazataira is az Európai Parlamentben, de a nagyobb frakció több bizottsági pozíciót, több felszólalási lehetőséget, összességben erősebb hangot és nagyobb befolyást jelenthetne a Néppártól jobbra álló tömbnek.

(Borítókép: Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Matteo Salvini olasz szenátor és a Lega Nord (Északi Liga) párt vezetője beszél egy sajtótájékoztatón 2021. április 1-jén. Fotó: Kisbenedek Attila / AFP)



  • Hírek
  • Hírek