16:00, December 03.
Hollandia 0
Egyesült Államok 0
Kalifa Nemzetközi Stadion Nyolcaddöntő
20:00, December 03.
Argentína 0
Ausztrália 0

Litvánia Kínával packázik

GettyImages-1265255976
2021.12.18. 18:15
A balti köztársaságban hivatalosan is azt tanácsolták az embereknek, hogy szabaduljanak meg kínai gyártmányú mobiltelefonjaiktól.

Az alig 2,8 milliós Litvánia harca a hozzá képest gigászi, 1,4 milliárdos Kínával akkor csúcsosodott ki, amikor a litván főváros egy nem túl feltűnő irodaházába november végén beköltözött Tajvan képviselete. A gyakorlatilag nagykövetségnek megfelelő intézmény megnyitása dühös reakciót váltott ki több mint 6500 kilométerrel keletebbre, Pekingben.

Kína Tajvant szakadár tartománynak tartja, és minden diplomáciai kapcsolatot Tajvannal az egy Kína-politikája elleni támadásnak tekint. Az utóbbi időben fokozódó nyomást gyakorol azokra az országokra, amelyek még kapcsolatban állnak Tajvannal, és az összeköttetés teljes megszakítását várja el tőlük.

Kevés olyan ország maradt a világon, amely Tajvant hivatalos nevén nevezi. Ezek általában kis és gazdaságilag jelentéktelen államok: például a Marshall-szigetek, Guatemala, Szent Lucia és Eswatini, a korábban Szváziföld néven ismert afrikai ország.

A kicsiny Litvánia ugyanakkor uniós tagállam. Ilyen minőségében engedélyezte Tajvannak, hogy 18 év elteltével megnyissa első tényleges nagykövetségét Európában.

Egy bolha a harcias elefánt lába alatt

Nem ez az első eset, hogy Litvánia ujjat húz Kínával.

Ne vásároljanak kínai okostelefonokat, vagy ha már van ilyenjük, dobják a kukába – ezt javasolta szeptemberben hivatalosan a litván védelmi minisztérium.

A nemzeti kiberbiztonsági hatóság ugyanis megállapította, hogy a telefonok olyan cenzúrázási funkciót tartalmaznak, amely a felhasználó tudta és engedélyes nélkül bármikor aktiválható.

Litvánia azt tervezi, hogy – „biztonsági okokból” – a kínai cégek részvétele nélkül fejleszti 5G távközlési hálózatát. Tavaly, 2020 elején – eddig egyedüliként – kilépett a Kína és számos közép- és kelet-európai ország közötti, úgynevezett 17+1 gazdasági együttműködési fórumból.

Úgy gondoljuk, hogy a demokratikus államokkal kialakított gazdasági kapcsolatok fenntarthatóbbak és tartósabbak, jobban alapulnak a jogállamiság elvén, ezért jobban megfelelnek Litvánia érdekeinek”

idézte a Deutsche Welle Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter érvelését.

Hogyan merészel egy olyan ország szembeszegülni az egy Kína elvével, amelynek a „népessége kisebb, mint a pekingi Csao-jang kerületé” – írta dühödten a Global Times, a kínai kommunista párt angol nyelvű szócsöve. A szerkesztőségi vélemény szerint Litvánia „csak egy egér, sőt egy bolha egy harcias elefánt lába alatt”.

Az elefánt visszavág

Az elefánt habozás nélkül visszavágott. November végén Kína gyakorlatilag megszakította diplomáciai kapcsolatait a piciny balti állammal.

Saját nagykövetét véglegesen visszahívta Vilniusból, litván kollégáját pedig persona non gratának, nem kívánatos személynek nyilvánította.

„A hangnem nagyon éles volt a kínai állami médiában” – emlékeztetett a történtekre a nemzetközi és biztonsági kérdésekkel berlini intézet, az SWP balti ügyekkel foglalkozó szakértője. „Litvánia ezt ennek megfelelően érzékelte.” Kai-Olaf Lang szerint azonban Vilnius nem tágított.

A szakértő úgy véli: Vilnius megengedheti magának, hogy az óriással dacoljon, tavaly ugyanis Litvánia exportjának csupán 1,1 százaléka irányult Kínába. A kínai import aránya valamivel magasabb, de elmaradása Lang szerint semmilyen fennakadást nem okoz.

Etikai alapú külpolitika

Sok más országgal szemben Litvániának nem kell gazdasági függőség miatt aggódnia a Kínával szembeni külpolitikájában. Ráadásul a litvánok saját történelmük okán különösen szkeptikusak a kommunista rezsimekkel.

Litvánia volt az első ország, amely 1990-ben – a sokkal hatalmasabb és erősebb birodalommal dacolva – elszakadt a Szovjetuniótól, és kinyilvánította függetlenségét. A szabadság, a demokrácia és az emberi jogok olyan értékek, amelyeket a litván politikusok azóta is határozottan képviselnek.

Az irányzat 2020 ősze, a kormányváltás óta Kai-Olaf Lang szerint még hangsúlyosabbá vált. A szomszédos Belaruszban javában tüntettek Lukasenka ellen.

„Sok litvánt a saját szabadságharcukra emlékeztettek a belorusz események” – mondta Lang. Az új jobbközép kormány a koalíciós szerződésben azt is vállalta, hogy „aktívan fellép az emberi jogok és a demokratikus szabadságjogok minden megsértése ellen, és megvédi mindazokat – Belarusttól Tajvanig –, akik a világban a szabadságért harcolnak”.

Az azóta eltelt időszakban Litvánia számos politikailag üldözött disszidensnek nyújtott menedéket, köztük Szvjatlana Cihanouszkaja belorusz ellenzéki vezetőnek.

Humanitárius megfontolásokból nyolcszázöt belorusz állampolgárnak ajánlották fel a litván hatóságok a beutazás lehetőségét tavaly augusztus óta – ezt közölte például a litván belügyminisztérium áprilisban.

Washington támogatása

Litvánia kapcsolata Pekinggel, Minszkkel és Moszkvával hagyományosan feszült. Az ország nemzetbiztonsági garanciája a szövetség az Egyesült Államokkal, a többi között a NATO-tagság révén.

Miközben Washingtonnak gondjai vannak más európai országok Kínával vagy Oroszországgal szemben folytatott külpolitikájával, a balti szakértő szerint Litvánia „az Egyesült Államok hűséges partnerének bizonyult azzal, hogy megpróbált visszavágni Oroszországnak, ugyanakkor jelezte Washington felé: »ugyanaz az irányvonalunk, amikor Kína megfékezéséről van szó«” – hangoztatta Lang.

Litvánia szigorúbb, közös európai politikát szorgalmaz Kínával szemben.

A litván külügyminiszter az év elején azt mondta: eljött az ideje, hogy a 17+1 formátumot a „sokkal hatékonyabb 27+1” váltsa fel.

Gabrielius Landsbergis egységet követelt a 27 uniós tagállam között a Kínával való kapcsolatok terén. „Az EU akkor a legerősebb, ha mind a 27 tagállam együttesen lép fel az uniós intézményekkel együtt” – mondta.

A Vilnius és Peking közötti feszültség fokozódása némi reagálást váltott ki az unión belül. „Az EU kész szembeszállni mindenfajta politikai nyomással és kényszerítő intézkedéssel, amelyet bármely tagállammal szemben alkalmaznak” – figyelmeztette Pekinget a minap Josep Borrell, az EU külügyi biztosa.

A jelek szerint a tajvani nagykövetség egyelőre nem zár be Vilniusban.

(Borítókép: Vilnius télen, 2019. január 16-án. Fotó: Slawek Staszczuk / Loop Images / Universal Images Group / Getty Images)



  • Hírek
  • Hírek