Washington szankciókat vetett ki a boszniai szerb elnökre

2022.01.05. 20:59

Az Egyesült Államok szankciókat vetett ki szerdán Milorad Dodik boszniai szerb vezetőre, akit korrupcióval és azzal vádolnak, hogy veszélyezteti Bosznia stabilitását és területi egységét – derült ki az amerikai pénzügyminisztérium közleményéből.

Az amerikai minisztérium most először élt annak a júniusi elnöki rendeletnek a lehetőségével, amely a Nyugat-Balkán békéjét és stabilitását veszélyeztető jogi és természetes személyek ellen irányul. A most kivetett szankciók Dodik esetleges egyesült államokbeli javainak befagyasztását jelentik.

Brian Nelson, a pénzügyminisztérium terrorizmus elleni küzdelemmel, valamint pénzügyi hírszerzéssel foglalkozó államtitkára a korrupció vádját úgy magyarázta, hogy Dodik „csalás és korrupció útján tett szert nagy vagyonra”, valamint visszaélt hivatali hatalmával, és ezáltal is a térség stabilitását, az 1995-ös daytoni békeszerződést veszélyezteti.

Dodik még a szankciók kihirdetése előtt kijelentette, hogy nem aggódik miattuk, azok inkább az Egyesült Államok „tehetetlenségét” illusztrálják, mint a hatalmát. „Az Egyesült Államok arrogáns, tetteinek semmilyen hatása nincs, középszintű tisztségviselőinek szavai nem számítanak szentírásnak” – jelentette ki az N1 helyi tévének nyilatkozva, hozzátéve: sajnálja, hogy a boszniai Szerb Köztársaságnak nem jó a viszonya az Egyesült Államokkal.

A pénzügyminisztérium a Banja Luka-i székhelyű Alternativna Televizija nevű televíziós csatornát is szankcionálta, mivel szerintük Dodik családja – a politikus saját politikai céljainak elérése érdekében  megkaparintotta az adót és személyes ellenőrzést gyakorol afelett, a háttérből manipulálva a tartalomszolgáltatást.

Az amerikai külügyminisztérium ezenkívül korrupció és hivatali hatalommal való visszaélés miatt szankcionálta Milan Tegeltiját, a boszniai igazságszolgáltatási tanács volt elnökét és Mirsad Kukic parlamenti képviselőt, a Demokratikus Akció Mozgalom (PDA) párt elnökét. Cselekedeteikkel rombolták a jogállamiságot, a demokratikus intézményekbe vetett közbizalmat, az állampolgárok békéjét és jólétét – olvasható az Antony Blinken külügyminiszter által aláírt közleményben. Tegeltiját és Kukicot a szankció értelmében kitiltották az Egyesült Államokból.

Bosznia a háború 1995-ös vége óta nem volt olyan súlyos politikai válságban, mint az utóbbi hónapokban, ismét fennáll az ország széthullásának veszélye az ENSZ főképviselője szerint. Christian Schmidt, boszniai főképviselő még novemberben írt jelentést az ENSZ Biztonsági Tanácsának, s abban Bosznia szétesésének veszélyére hívta fel a figyelmet.  

A boszniai Szerb Köztársaság parlamentje decemberben megszavazta az entitás nagyobb önállóságát, a szövetségi intézmények egyes – igazságszolgáltatási, védelmi, biztonsági és adóügyi – jogköreinek átvételét, ami az országrész függetlenedésének első lépése lehet. Az Európai Unió és az Egyesült Államok is elítélte ezt a döntést. 

Dodik, a háromtagú boszniai államelnökség szerb tagja már évek óta hangoztatta, hogy a többségében szerbek lakta rész kiválna Bosznia-Hercegovinából, október óta pedig arról is beszélt, hogy a szerbek kivonulnak a szövetségi intézményekből, a hadseregből, az igazságügyi testületekből és az adórendszerből is. Annak hatására kezdett el beszélni a szövetségi intézményektől történő elszakadásról, hogy a nemzetközi közösség korábbi főképviselője, Valentin Inzko olyan törvényerejű rendeletet hozott, amelynek értelmében a srebrenicai népirtás, valamint más emberiesség elleni bűnök tagadása börtönbüntetéssel sújtható.

Az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés két országrészre osztotta Bosznia-Hercegovinát: a főként szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, valamint a túlnyomórészt bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra. A három és fél évig tartó háborúnak mintegy százezer halálos áldozata volt, és kétmillió ember kényszerült lakhelye elhagyására.

A békeszerződésbe azt is belefoglalták, hogy a három államalkotó népcsoportnak – a bosnyáknak, a horvátnak és a szerbnek  egyenlő arányban kell részt vennie az állami szervek működésében. Ez pedig gyakran gátolja a reformok végrehajtását. A nemzetközi közösség főképviselőjének funkcióját is ekkor hozták létre: a megbízottnak joga van törvényeket is hozni, nemcsak felügyelni a békeszerződésben foglaltak alkalmazását. Ezt a jogot Milorad Dodik mindig is megkérdőjelezte, és többször közölte, hogy nem fogadja el a főképviselői megbízatás legitimitását.

(via MTI)